Néhány óra múlva megkoronázzák III. Károly királyt
Közel 70 év után újra koronázási ünnepséget tartanak a Westminster-apátságban, amelyben 1953. június 2-án koronázták meg II. Erzsébet királynőt. Fia, III. Károly király követi a trónon, aki szeptember 8. óta király, de csak most koronázzák meg. (Trónra lépése után Erzsébet majdnem 16 hónapot várt a ceremóniára.) A legutóbbi koronázáshoz képest rövidebb, mégis drágább szertartás lesz, amire külön emoji és hashtag is készült. Összeszedtünk néhány izgalmas infót az eseményről, és a brit királyi családról. Távolról sem az összeset, az ugyanis komplett könyveket és sorozatokat töltene meg, ráadásul nagyon sok mindenről még mindig nem lehet biztosan tudni, igaz-e, vagy sem. Tóth Flóra írása.
–
Rövidített (de nem olcsóbb) ceremónia
Magát a koronázási ceremóniát lerövidítették: míg annak idején II. Erzsébet királynőt még három óra alatt nyilvánították uralkodónak, addig Károlynak már „csak” bő egy óra jut (állítólag) minderre. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy egy előzetes közvélemény-kutatás szerint a britek mindössze 15 százaléka érdeklődik kifejezetten a koronázás iránt. Ettől függetlenül a két ceremónia ára között is van különbség, bár Erzsébet koronázása annyira régen volt (1953), hogy az akkori összköltség kevésbé sokatmondó (közel 652 millió forint), de szakértők szerint ennek mostani átszámított értéke nagyjából 21 440 milliárd forint lenne.
Károly koronázása viszont körülbelül 37 130 milliárd forintba kerül – a különbség javarészt az erőteljesebb biztonsági intézkedések számlájára írható.
A költség azért érdekes, mert a királyi esküvőkkel ellentétben (amelyeket a királyi család finanszíroz),
ez állami pénzből megy,
vagyis nagyjából minden, az Egyesült Királyságban élő brit másfél euróval járul hozzá ahhoz, hogy a mai ceremónia parádés legyen. Ezen persze ki lehet borulni, de azt is érdemes hozzátenni, hogy a brit GDP 81 százalékát a szolgáltatóipar adja, aminek kifejezetten jót tesz a koronázás körüli felhajtás, meg az ünnepségekhez kapcsolódó munkaszüneti napok, szóval valószínűleg sok brit van, aki többet nyer ezen, mint amennyit az egy főre jutó hozzájárulással veszít.
Mi történik pontosan ma 11-kor, vagyis magyar idő szerint 12-kor?
Az ünnepség előtt (10.20-kor) III. Károly király és felesége, Kamilla királyné a Buckingham-palotából egy hatlovas (újabb, viszont kényelmesebb) hintóval elkocsikáznak a Westminster-apátságba (Erzsébet koronázásához képest egy rövidített útvonalon). Az apátságban lesznek zászlós felvonulások – a király által választott zenékre, majd a canterburyi érsek (akit amúgy Justin Welbynek hívnak, és 2013 óta tölti be az anglikán egyház vallási vezetőjének szerepét) tart egy valószínűleg rövid istentiszteletet, majd Károly leteszi a hivatalos esküt (az országnak és az egyháznak).
Az érsek felkeni a szentelt olajjal (ez a jeruzsálemi Olajfák hegyéről van, és egy tartóból önti egy nagyon régi kanálba, majd keresztet rajzol vele a király fejére, mellére és kezére), ezután Károly leveszi a palástot, beül a hétszáz éves koronázási székbe, megkapja az országalmát és a jogart, és az érsek a fejére teszi koronát (több mint 360 éves, 2,27 kiló, 22 karátos aranyból van, 444 drágakő és féldrágakő díszíti). Ezt követően kap egy új palástot, átül a trónra (eddig ugye „csak” a széken ült). Ekkor szólal meg az összes harang az országban, két percig tisztelegnek az új király előtt. A korona egyébként Szent Eduárd nevét viseli, de nem az övé volt, II. Károly számára készítették, és csak hasonlít Eduárd egykori koronájára.
Kicsit olyan az egész, mint Elza koronázása a Jégvarázsban, a jeges dolgok kivételével.
Most először lesz aktív részese az ünnepségnek a nyilvánosság is, a koronázást követőket arra kérik ugyanis, hogy ők is csatlakozzanak az eskütételhez. A korábbi koronázási ünnepségeken a hercegek tisztelegtek az uralkodó előtt, és fogadtak örök hűséget neki – ez most megváltoztatták, hogy huszonegyedik századibbá tegyék a szertartást, így a „Homage of Peers”-t (nemesek hódolata) „Homage of People”-re (emberek hódolata) cserélték, vagyis a szertartást online, a tévében vagy bárhogyan követő embereket kérik, hogy ismételjék majd meg a hűségeskü (egyelőre nem ismert) szövegét. Egyedül Vilmos herceg fog letérdelve és kezet csókolva hűséget fogadni apjának.
Miután ezek mind megtörténnek, Mária királynő koronájával megkoronázzák Kamilla királynét is (kicsit kevesebb felhajtással), majd a királyi pár egy másik (régi, de nem túl kényelmes) hintóval visszahajt a Buckingham-palotába, és onnan az erkélyről integet a népnek. Itt valószínűleg folytatódik a privát buli, a koronázási menüről azért lehet olvasni, valószínűleg azt is a palotában szolgálják fel a kivételezett keveseknek (de lesznek utcai partik is a fogásokkal).
A brit védelmi miniszter közlése szerint az Egyesült Királyság fegyveres erőinek nagyjából négyezer tagja vesz részt az egész esemény biztosításában,
amihez hasonló nagyszabású királyi esemény nem igazán volt az elmúlt évtizedekben, és hát azóta elég sokat fejlődött a világ (sajnos nem csak a jó dolgokban).
Itt olvashattok egy indokolatlanul részletes hivatalos programot.
Holnap este pedig óriási koncert lesz a Buckingham-palota kertjében, ahol olyan sztárok lépnek majd fel, mint Katy Perry, Lionel Richie, Andrea Bocelli és a Take That. Állítólag elég sok brit világsztár, például Harry Styles, Adele, Elton John és a Spice Girls is visszautasította, hogy részt vegyen a koncerten, aminek nagyjából húszezer nézője lesz.
Kik lesznek jelen a koronázáson a négyezer katonán és rendőrön kívül?
Az ünnepségre körülbelül kétezer ember hívtak meg, a királyi család tagjain kívül számtalan ország különböző közjogi méltóságait, illetve természetesen a brit arisztokrácia tagjait is.
Annak ellenére, hogy ugyanaznap van fiának, Archie-nak a negyedik születésnapja, jelen lesz Károly kisebbik fia, Harry herceg. Felesége, Meghan viszont Kaliforniában marad a gyerekekkel.
A királyi család többi tagja, illetve Kamilla királyné családja is ott lesz. A nyilvánvalóan részt vevő Rishi Sunak brit miniszterelnök, a brit kormány tagjai és a Lordok Háza nemesei mellett sok politikai szereplő is meghívást kapott. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nem jön, a felesége, Jill Biden viszont igen, és jelen lesz Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök is. Rajtuk kívül 850 szervezet képviselőjének küldött meghívót a király és a királyné, jótékonysági munkájuk elismeréseként.
Hashtag koronázás
Az internet és a közösségi média korában is ez az első brit koronázási ünnepség, úgyhogy külön érdekesség, hogy milyen profi és kevésbé profi élő közvetítéseket láthatunk majd. A britek könnyebb helyzetben vannak a közvetítéssel, hiszen a legtöbb televíziós csatornán élő adásban nézhetik az eseményt, és a tévék streamingoldalain is lesz közvetítés (a BBC-n a hírek szerint mindenhol regisztráció nélkül elérhető és ingyenes lesz, akárcsak a Sky Newson). Nagyon sok egyesült államokbeli csatorna (NBC, ABC, CNN) is közvetíti az eseményt annak ellenére, hogy az időeltolódás miatt ott nagyrészt hajnal lesz, amikor kezdődik. Elvileg lesz elérhető élő a YouTube-on is, kérdés, hogy milyen előfizetéssel. Ha találunk Magyarországról ingyen követhető online közvetítést, linkeljük majd kommentben! (Egyébként a nagyobb magyar kereskedelmi tévécsatornák is készülnek közvetítéssel, különkiadásokban nézhetjük az ünnepséget az RTL-en, a TV2-n és a HírTV-n is.)
Készült egy speciális emoji is a koronázáshoz használt koronáról, és a Twitteren is elkezdték használni az eseményre vonatkozó #coronation hashtaget.
Hogy is hívják pontosan a királyt?
A királyi család tagjainak – így Károly királynak is – természetesen van vezetéknevük, de nem használják, csak néhány hivatalos iraton. Ráadásul az, amit jelenleg királyi vezetéknévnek tartunk (a Windsor) nem is olyan régi, mint gondolnánk: 1917 óta viseli a család ezt a vezetéknevet, és a Windsori kastély után választották. Előtte minden brit uralkodó az általa uralt terület vagy a származási uralkodói családja nevét viselte, így V. György király (II. Erzsébet nagyapja) a Szász–Coburg–Gotha nevet, egészen addig, amíg 1917-ben az első világháború miatt a németes hangzása következtében nemkívánatossá vált – így lett Windsor.
A vezetéknévügy a Korona című sorozatban is feltűnt, Fülöp herceg ugyanis szerette volna, ha a gyerekeik az ő vezetéknevét, azaz a Mountbattent (is?) viselik. Erzsébet királynő azonban 1952-ben hivatalosan elutasította ezt a kérést (ha hiszünk a Korona című, részben fikciós sorozatnak, akkor nem teljesen saját jószántából), aztán a Titkos Tanács előtt 1960-ban tett nyilatkozata alapján közös gyerekeik (Károly és Anna) nevét Mountbatten-Windsorra változtatták, és az utána született két gyerekük (András és Eduárd) is ezt a nevet kapta. Így
a ma megkoronázódó uralkodó teljes neve Károly Fülöp Artúr György Mountbatten-Windsor, királyként pedig III. Károly király, és így is kell megszólítani, a vezetéknevét nem lehet használni.
Hivatalos megszólításban a királyi család minden címmel rendelkező tagját a címükkel kell megszólítani, vagyis egy-két iratot leszámítva gyakorlatilag sehol nem szerepel a vezetéknevük. Tovább bonyolítja a névügyi kérdést, hogy bizonyos helyzetekben (például a katonaságnál) a királyi család tagjai a hozzájuk tartozó hercegség nevét használják vezetéknévként (így Harry herceg, aki egyébként Henry, vagyis Henrik, teljesen hivatalosan katonaként Wales kapitány volt).
További infókat találtok a koronázásról ITT, ITT, ITT, ITT és még nagyon sok helyen.
Kiemelt képünk forrása: Getty Images / Lisa Maree Williams / Stringer