TikTokkal az elnyomás ellen – Az iráni fiatalok új fegyvere a forradalomban

„Napok óta nincs internet. Nem tudom, hol vannak a barátaim. Az az egy, akivel sikerült beszélnem, azt mondja, hogy odakinn megölik őket. Nem akarok a szobámban ülni, úgy érzem, mintha egy ketrecben élnék” – meséli könnyek között az előttem pörgő TikTok-videóban egy fiatal lány. Festett, szőke haja néha a homlokába hullik, mögötte tipikus kamasz szoba, akár az enyém is lehetett volna. Ám bármennyire emlékeztet engem magamra, a szomszédomra vagy egy volt osztálytársra, tudom, hogy láthatatlan falak választják el a mi életünket az övétől.

A világ ezen része, a (relatív) jólétben és szabadságban élő nyugati társadalmak tagjai évtizedeken át egy önmagából kifordult, misztikus és zárt kultúrának látták Iránt, amelynek népe teljesen másik rendszerben éli az életét – ők választottak, a saját szájízük szerint, hittük. Elkönyveltük, hogy ott máshogy mennek a dolgok, ez az ő módszerük, mi pedig elég, ha hálásak vagyunk azért, hogy számunkra nem ez a normális. 

A közösségi média felemelkedésével azonban

a láthatatlan falak, amelyek elzárták előlünk a diktatúrák és háborúk által sújtott helyek lakóit, lassan omladozni kezdtek, felfedve előttünk Irán valódi arcát, ami sokkal jobban hasonlít a miénkre, mint azt valaha gondoltuk volna.

Egy fiatal halála több millió másikat mozdított meg

Az #Iran, #FreeIran és az #IranRevolution hashtegek összesen 1,5 milliárd megtekintésnél járnak a TikTokon, amely majdhogynem frontvonallá vált az ország vallási fanatizmusáról és erőszakosságáról ismert vezetőségével szemben. 

Bár Irán már az 1979-es forradalom óta teokraktikus, az iszlám vallásra épülő politikai berendezkedés szerint működik, amelynek eleinte számos támogatója volt, a kilencvenes években – részben az azt megelőző Irakkal való háború, és az egyre inkább betörő nyugati kultúra hatására – a nép bizalma olyannyira megrendült a rendszerben, hogy azóta többször is zavargások alakultak ki az országban. A legutóbbi, a mai napig húzódó hullámot egy huszonkét éves, kurd származású nő, Mahsza Amini halála váltotta ki, akit szeptemberben tartóztatott le és vert agyon Teheránban az erkölcsrendészetként ismert biztonsági szerv, amiért „helytelenül” viselte (a nők számára kötelező) hidzsábját. 

Az esetet követően az őrizetből Mahszát kórházba szállították, ám az életét már nem lehetett megmenteni. Az erkölcsrendészet szívrohamnak nyilvánította a halálát, azonban Irán népét – különösen a nőket és a fiatalokat – nem győzte meg az indoklás, pláne azután, hogy az összevert Mahsza képei bejárták az internetet. 

Az eleinte főként egyetemek, gimnáziumok és más oktatási intézmények diákjai által szervezett tüntetések hamar fellobbantották a lázadás tüzét Iránban, ahol mostanra a békés demonstrációknak rendszerint rendőri erőszak vet véget, ám a tüntetők kitartását még az életveszély sem törheti meg. 

@_like_moon The killing of Mahsa because of her hijab is really disgusting in the 21st century. #mahsa_amini #hijab #women #mybodymychoice ♬ Another Love - Tom Odell

Nyughatatlan generáció

Az iráni fiatalság számára eddig kihasználatlan, de annál hatásosabb fegyvernek bizonyult a közösségi média, főként a TikTok, az Instagram és a Twitter, melyek segítségével saját maguk juttathatják el a világsajtóhoz a híreket, valamint felhívhatják a figyelmet az emberijogi katasztrófára, melynek árnyékában éppen felnőnek. A hashtagek alatt keresgélve érdekfeszítő, ám szívszorító betekintést nyerhetünk az iráni tinédzserek és fiatal felnőttek mindennapjaiba, ahogyan az egyre eldurvuló rendőri erőszakkal megtorolt tüntetésekbe is, amelyeken szeptember óta ezreket tartóztattak le és gyilkoltak meg az országban. 

A videókban láthatunk fiatalokat felöltözni egy-egy politikai eseményre, ahonnan tudják, hogy talán sosem térnek vissza, egyetemista lányokat, akik egymás haját vágják le, hogy ezzel tüntessenek a nőket elnyomó, szigorú vallási törvények ellen, sőt, az utcán táncoló LMBTQ-párokat is, akik a letartóztatást és kivégzést kockáztatják a szerelmük szabadságáért. 

Bár korántsem a mostani tizen- és huszonévesek az egyetlen nemzedék, amely szabadulni vágyik a diktatúra vasmarkából, ez az első, amely már az internettel nőtt fel, és maximálisan ki tudja használni azt a születő forradalom érdekében.

Becslések szerint Irán lakosságának több mint 60 százaléka 39 év alatti, így javarészt olyanok teszik ki, akik már a forradalom után születtek, és elég idősek ahhoz, hogy a kilencvenes évek kulturális változásai hatással legyenek a gondolkodásukra. A nyugat szellemi termékei eleinte az illegális kábeltévén és csempészett dévédék formájában törtek be az országba, majd helyüket lassan átvette a korai kétezres évek blogszférája, amelybe lelkesen csatlakoztak be az irániak, főként a nők. 

Az iráni vezetői réteg csak 2009-ben, a Zöld Mozgalom névre hallgató, kormányellenes tüntetéssorozat után kezdett el veszélyforrásként tekinteni az internetre, amit azóta is igyekszik kontroll alatt tartani, számos weboldal és app blokkolásával. 

Az iráni nép azonban folyamatosan keresi a kiskapukat, hogy mégis kapcsolódhasson a világ többi részéhez, például VPN-szerverek segítségével. A mai iráni kamaszok és fiatal felnőttek már olyan szülők gyermekei, akik jól tudják, milyen egy elnyomó hatalom árnyékában élni, és jóval megengedőbbek az utódaikkal, mint az őket nevelők voltak. Így a Z generációt itt is a digitális bennszülöttek formálják, akik sok mindenben hasonlítanak nyugati társaikra: igazi globalizált tinédzserek, hatalmas tudással az ujjbegyeik alatt, szomjazva a szabad önkifejezésre.  

Bezárva születtek, de szabadon halnak meg

Nem véletlen tehát, hogy ez a társadalom jelentős részét adó réteg egyre kevésbé hajlandó együtt élni egy olyan rendszerrel, amely korlátozza és megfélemlíti. Az önmagukat kereső, szabadság után vágyódó fiatalok gyakran kerülnek összetűzésbe az Irán szinte minden városában jelenlévő vallási rendőrséggel, ami a hidzsáb viselésétől kezdve a párkapcsolatokon át egészen a háziállat tartásáig lecsap az apró „szabálysértésekre”, és fogságot, kínzást vagy akár halálbüntetést rendel el. Bár hivatalosan, amikor valakit bevisz az erkölcsrendészet, csak figyelmeztetésben részesül, vagy nagyobb vétség esetén a bírósági tárgyalásig őrizet alá kerül, valójában senki sem tudhatja előre, hogy milyen állapotban lép ki az ajtajukon, ha egyáltalán a saját lábán teszi. 

A férfi fogvatartottak is rendszeres veréseknek és válogatott kínzásoknak vannak kitéve, a nőkre pedig sokszor ennél is borzalmasabb sors vár. Az Iráni Iszlám Köztársaság vezetői és végrehajtó szervei tudatosan használják fegyverként a forradalom magját adó nők ellen a szexuális erőszakot, így a Guardiannek nyilatkozó helyiek szerint az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt az olyan nők száma, akiket az erkölcsrendészet felügyelete alatt ily módon bántalmaztak. 

Az igazságtalanul letartóztatott tüntetők vagy csupán szerencsétlenül járt civilek között pedig jócskán vannak fiatalkorúak is: a felkelés eddigi 500 igazolt áldozatából 70 tartozott ebbe a korcsoportba.

Irán egyébként is világelső a fiatalkorúként kivégzett elítéltek tekintetében, azokról az esetekről nem is beszélve, amikor valaki rendőrségi eljárás során veszti életét. Néhányan közülük szinte mártírrá váltak az iráni nép szemében, mint a hasonló körülmények között elhunyt Nika Shakarami és Sarina Esmaeilzadeh, akik mindketten egy tüntetést követően tűntek el, később pedig szüleik azt a hírt kapták, hogy a kamaszlányok önkezükkel vetettek véget az életüknek. A 17 éves Nika a róla készült utolsó felvételen egy szemeteskuka tetején látható hidzsjábjával a kezében, kortársaival körbe véve, amint a diktátor bukását követeli. Halála után a szülei nem kaphatták vissza a holttestét, összesen egy pillantást vethettek a lány szinte felismerhetetlenségig összevert arcára, amit azzal magyaráztak, hogy leugrott egy közeli épület tetejéről. 

Sarina, aki egy évvel volt fiatalabb társánál, szintén egy tüntetés után került az erkölcsrendészet kezébe, ahonnan órákkal később szétzúzott koponyával került kórházba, ám ott már semmit sem tehettek érte. 

Az előadóművésznek készülő tinédzser feltűnően aktív volt a közösségi médiában, különösen a YouTube-on, ahol egyik utolsó videójában őszintén beszélt az iráni fiatalság érzéseiről: „Mi már nem olyanok vagyunk, mint az előző generációk húsz éve, akik nem tudták, milyen az élet Iránon kívül. Mi már megkérdezzük magunktól, hogy miért nem élvezhetjük úgy az életünket, mint a fiatalok New Yorkban vagy Los Angelesben”.

Forradalmárok a TikTokon

Irán fiatalsága osztozik Sarina érzéseiben, és nemcsak úgy gondolják, hogy joguk van a szabadsághoz, hanem képesek fegyverként is használni ugyanazokat a platformokat, amelyek összekötik őket nyugati kortársakkal. Ezek közül a talán a leglényegesebb a TikTok, amely hatalmas népszerűségnek örvend a Z generáció körében, és az algoritmusának köszönhetően kiváló terepet ad a politikai aktivizmusnak: a stitch és a duett funkciókkal (amelyek célja, hogy a felhasználók reagálhassanak egy másik posztra úgy, hogy közben abból is külön tartalom készül) egy-egy videó hihetetlen sebességgel, akár órák alatt képes világszerte elterjedni, és minden hozzáadással egyre távolabb kerül az  eredeti poszttól, így még ha azt törlik is, képes tovább terjedni. Arról nem is beszélve, hogy ez a folyamat segít megvédeni a poszt tulajdonosát attól, hogy vele kössék össze a videót, ezzel csökkentve a kockázatát, hogy esetleg eljárás induljon ellene. 

Az online terekben tüntetők számára létfontosságú VPN-eszközök részben szintén ezt a célt szolgálják, részben pedig szükségesek ahhoz, hogy a közösségi felületek blokkolása ellenére is képesek legyenek elérni ezeket a felületeket. A már kiposztolt videót pedig a stitch/duett lehetősége és a hashtagek mellett a trendeknek is alapot adó hangok segítik abban, hogy kihasználják a TikTok algoritmusát. Ezek közül a legizgalmasabb utat Shervin Hajipour dala, a „Baraye” járta be. 

@thatdaneshguy Song by Shervin Hajipour created from the tweets of Iranians stating what they're fighting for. The Islamic Regime arrested Shervin for this song and forced him to delete it from Instagram. Share it everywhere and humiliate the regime. (translated to English for you non Farsi speakers to enjoy too) #mahsaamini #freeiran ♬ Gymnopedie no.1 / Satie [Piano solo](256275) - takai

Hajipourt a dal megjelenése után letartóztatták és arra kényszerítették, hogy letörölje, de abban nem tudták megállítani, hogy letarolja az internetet: mára milliók hallgatták meg, sőt a Coldplay elő is adta, és pár napja még egy Grammy-díjat is kapott a „legjobb dal a társadalom szolgálatában” frissen létrehozott kategóriájában. 

Európában is hangos Irán hangja

A milliós megtekintéseket vonzó, a politikai helyzetet és a tüntetéseket taglaló videók népszerűségét csak az iráni civilek mindennapjait, személyes történeteit bemutató tartalmak szárnyalják túl. Az ilyeneket megosztó felhasználók közül néhányan igazi forradalmár-influenszerekké váltak a platformon. Bár jópáran posztolnak Iránból, sok köztük az emigráns is, mint például a Berlinben élő Kimia Tehrani, aki immár 140 ezer követőnek hozza el hazájából a híreket, és osztja meg velük a kivándorlása előtti élményeit. 

A húszéves lány családja és barátai nagy része még mindig Iránban él, és többük jelenleg is őrizetben van, ám Kimia nem térhet vissza hozzájuk, mivel médiamegjelenései miatt azonnal letartóztatnák. Bár nehezen viseli, hogy nem láthatja a szeretteit, és a biztonságáért is aggódik a rendszeres fenyegetések miatt, mégis megállíthatatlanul harcol azért, hogy hangot adjon Irán népének. 

@kymyatehrani Hes sentenced to 3 years just for protesting. Just for going in the streets and wanting freedom. #iran #fyp #iranrevolution #mahan_sedarat_madani #ali_moazzami #mahsaamini ♬ som original - lyriics musiics ✧

A szintén Németországban élő, német-iráni származású Mina Richman énekesnőként tett szert kisebb ismertségre online, ám ma már főleg az iráni helyzetről számol be közösségimédia-profiljain. A nőjogi és LBMTQ-aktivista előszeretettel szólal fel a nőket, és más kisebbségeket érintő atrocitások ellen, és a zenéjével is a felkelést támogatja. A cikk elején idézett anonim kamaszlány, aki a TikTokon @tytysplanett néven található meg, állt az egyik első virális poszt mögött, amely segített felhívni a nemzetközi média figyelmét az iráni helyzetre. A 19 milliószor megtekintett videóban a tinédzser kisírt szemmel és remegő hanggal könyörög a nézőknek, hogy ne hagyják magukra az irániakat: 

„Nem tudok mit tenni. Néma vagyok. Csak az emberi jogaimat szeretném, semmi mást. Ha nem álltok ki mellettem, el fogom veszíteni a hitemet mindenkiben.” 

A videó elterjedését követően a lány még egy hónapig rendszeresen posztolt a helyzetről, arra buzdítva a közönségét, hogy támogassa Iránt, és hívja fel a figyelmet a tragédiára, ám 2022 októberében abbahagyta a tartalomgyártást. A közösségimédia-felületein december óta nem volt aktív, sorsa egyelőre ismeretlen. 

@tytysplanett We need help. Please let our story and Mahsa’s be heard. #mahsaamini #iranian #women #fyp ♬ original sound - tytysplanett

Lájkokkal a szabadságért

Irán fiatalsága egyértelműen kinyilvánította az egész világ előtt: eltökélt abban, hogy egy szabadabb világban élhessen, mint amely felnevelte. Ezek a fiatalok már nemcsak hogy bíznak egy fényesebb jövőben, de pontosan tudják, hogyan néz ki, és nem nyugodhatnak, ameddig el nem érik, akár azzal, hogy az utcára vonulnak, vagy saját javukra fordítják a globalizált közösségi médiát.  

A módszereik – bár egy új ösvényről közelítik meg a lázadást – ugyanolyan hatásosak lehetnek a modern világban, mint a fizikai erő vagy a polgári engedetlenség: a diktatórikus rendszerek erejét részben az áldozataik láthatatlansága és a sajtó megtévesztése adja, az internet viszont képes hangot adni a némáknak, ha tudjuk, hogyan kell használni. 

Az egyik legjobb módja, hogy a világ bármely részéről segítsük Irán lakóit a vallási és politikai elnyomás elleni harcban, ha életben tartjuk az üzenetüket, és felerősítjük a hangjukat. Bár az iráni nép küzdelme a szabadságért még korántsem ért véget, kitartásuk nem maradt eredmény nélkül: az iráni forradalom negyvenedik évfordulóján, 2023. február 5-én az ország legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah kegyelmet adott a zavargások miatt börtönbe kerültek egy részének, jó eséllyel a nemzetközi felháborodás hatására, amelynek kialakulásában Irán ifjúsága elengedhetetlen szerepet játszott. 

Olvassátok el Milanovich Domi kiváló riportját is, amelyet Budapesten élő fiatal irániakkal készített pár hónapja

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Nyáry Luca