Ezek az állapotok hajlamosítanak a súlyosabb Covid-fertőzésre
„Még ma is kiszámíthatatlan, ki lesz nagyon beteg” – mondja dr. Ócsai Lajos járványügyi szakember
Támogatott tartalom
Az elmúlt két évben megtanultuk: a COVID-19 egy rendkívül gyorsan terjedő fertőzés, amely kortól függetlenül bárkit, bármikor elérhet. Ez idáig világszerte több mint 500 millió ember fertőződött meg. Bár a legtöbb beteg viszonylag enyhe és középsúlyos tüneteket, például lázat, köhögést és fáradtságot tapasztal, vannak ma is, akik kórházi felvételre, sürgősségi ellátásra, esetleg légzéstámogatásra szorulnak. Szó sincs arról tehát, hogy fellélegezhetünk, magunk mögött hagytuk a járványt, és szükségtelen bárminemű óvintézkedést tenni a fertőzés elkerülése érdekében. Továbbra is vigyáznunk kell(ene) magunkra és egymásra. Mert indokolt. Dr. Ócsai Lajost a Tisztifőorvosi Hivatal nyugalmazott járványügyi főosztályvezetőjét, járványügyi szakembert kérdezte Kurucz Adrienn.
–
Kurucz Adrienn/WMN: Mindannyian tapasztalhatjuk a változást: kevesebbet hallani covidosok esetében szaglás- és ízlelésvesztésről, többet nátháról, ami korábban, ha jól tudom, nem volt tipikus a betegségben. Mik manapság a vezető tünetek a járvány korábbi szakaszaihoz képest?
Dr. Ócsai Lajos: Igaz, hogy a szaglásvesztés gyakorlatilag eltűnt, pedig az elején vezető tünet volt. A gyengeség maradt, a láz szintén. A nátha is gyakori, valamint a fejfájás. Ez azért problémás, mert az influenza tünetei nagyon hasonlók. Tulajdonképpen az influenza- és a Covid-járvány összemosódik, és a Covid így még szabadabban tud terjedni. Az átoltottság Magyarországon alacsony, 65 százalék körüli az alapimmunizálás (a két oltással rendelkezők aránya), ezzel Magyarország világviszonylatban a középmezőnyben van. Arról nem is beszélve, hogy a harmadik oltást már csak a lakosság nagyjából egyharmada kapta meg. Pedig a védőoltás, ha teljesen nem véd is meg a megbetegedéstől, a kórházba kerülési arányt, illetve a súlyos megbetegedések és a halálozások arányát komoly mértékben csökkenti. Véleményem szerint a lakosságban valamiféle álbiztonságérzet alakult ki.
Tavaly ilyenkor mindenki maszkot hordott, fertőtlenített. És most? Semmi. Pedig a mostani variánsok terjedése intenzívebb, mint a korábbiaké.
K. A./WMN: Aki átesett a betegségen, annak mikor érdemes beadatnia a következő oltást? Gondolom, számít, hogy mikor volt esetleg beteg, illetve mikor volt az előző oltása.
Ó. L.: Az előző oltáshoz képest hat hónap jó, ha eltelik. A betegség után kevesebb, körülbelül négy hónap várakozás elegendő. Tévedés, hogy az átvészeltség okán nem lehet ugyanolyan súlyos egy második megbetegedés. Van egy másik tévhit is a lakosság körében, miszerint az átvészeltség biztosabb védelem, mint amit a védőoltás ad. De ez nem igaz! Pont fordítva van.
K. A./WMN: Vannak, akik nem is tesztelnek ma már, ha Covidszerű tüneteik vannak, mondván, „kit érdekel”, „enyhébbek a tünetek úgyis”, „nem akkora para elkapni”. Mit gondol erről a szakember?
Ó. L.: A tesztelésnek igenis van jelentősége! Erre sajnos a kormányzat és a járványügyi szolgálat sem fektetett kellő hangsúlyt. Azért kellene tesztelni, hogy tudja a háziorvos, az őszi-téli vírusos fertőzések közül melyiket kapta el a páciens. Egy influenzánál, egy adenovírusnál sokkal jobbak a kimeneteli kilátások még egy rizikócsoportba tartozó egyénnél is, mint a koronavírus esetében. A kezelés is más lehet. Egy influenzásnak, hogyha légszomja lesz pár nappal a fertőzés után, antibiotikumot kell adni, mert az egy bakteriális felülfertőzöttség. Egy koronavírusosnál meg erről szó sincs. Itt valószínűleg a tüdőben a hajszálerek megrepedéséből eredő oxigénfelvételi hiány okozza a légszomjat, amire hiába adnak antibiotikumot, ott más terápiára van szükség.
Az sem mindegy, hogy egy beteg milyen vírust terjeszt. Először is más intenzitással terjed egy influenzavírus, egy RSV-vírus vagy egy adenovírus, mint a koronavírus, ami különösen szapora.
Ha a koronavírus-fertőzést valaki beviszi, mondjuk, a munkahelyére, vagy felszáll vele a buszra, akkor sokakat meg fog fertőzni. Különösen fontos minél hamarabb kideríteni, hogy fertőzött-e valaki, ha a családjában rizikócsoportba tartozó személy van, vagy ő maga érintett.
K. A./WMN: Kik tartoznak a magas rizikócsoportba? Mely társbetegségek esetén fontos különösen az öndiagnózis?
Ó. L.: Veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegek, a daganatos betegek, a magas vérnyomással élők, a tüdő-, máj- és vesebetegek, de alapvetően minden krónikus betegségben szenvedő ember, különösen az immunszupprimált állapotban lévők, az elhízottak, a diabéteszesek és a 65 év fölöttiek, a dohányosok.
K. A./WMN: A túlsúly miért növeli a betegség kockázatait?
Ó. L.: Azért, mert a vérkeringésre és az érrendszer állapotára is hat az elhízás. Az erek ellenálló-képessége sokkal gyengébb, és ha a vírus az alveolusokban (légutakban) is, meg a más szervekben is támad, akkor ez nagy gondot tud okozni.
K. A./WMN: Ha egy magas rizikócsoportba tartozó személy elkapja a vírust, akkor mit tegyen?
Ó. L.: Az elején fixáljuk le, hogy egy egészséges, fiatal felnőtt esetében sem mondható meg teljes biztonsággal előre, hogy mi lesz a betegség kimenetele. Ők is kerülhetnek nagyon rossz állapotba, lélegeztetőgépre. A rizikócsoportba tartozónál először is rettentően fontos, hogy tudja, mi a baja. Tehát tetszik, nem tetszik, tesztelni kell. Rögtön a tünetek megjelenésekor. Ha pozitív a teszt, feltétlenül vegye fel a beteg a kapcsolatot a háziorvosával. Hogy a háziorvos képben legyen. Akkor van további teendő, ha a beteg állapota súlyosbodik. A vízválasztó a légszomj. Amennyiben ez fellép, azonnal értesítse az orvosát, mert meg kell kezdeni az elérhető terápiát. Akár kórházban, akár a Covid-ambulancián. Nem szabad arra várni, hogy már ne kapjon levegőt, mert akkor sokkal kisebb az esély arra, hogy a folyamatot vissza lehet fordítani. Magyarországon a magas halálozási arány részben annak köszönhető, hogy a betegek későn kapják meg az adekvát ellátást, sokan várakoznak otthon, amikor már nem kellene.
• A magyar lakosság közel tíz százaléka cukorbeteg
• Felnőttkorban a cukorbetegek felének betegsége nem diagnosztizált
• Magyarországon a lakosság 30,9 százalékánál diagnosztizáltak magas vérnyomást (2019)
• Magyarországon 2019-ben a halálozások 49 százalékát, 64 ezer halálesetet okoztak a szív- és érrendszeri betegségek
• Tíz év alatt, 2009-ről 2019-re közel öt százalékkal (4,4 százalék) nőtt az elhízott emberek száma Magyarországon
• 2019-ben a lakosság 58,2 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/South_agency