45 felett is van olyan szupererőd, ami hozzásegíthet egy jobb álláshoz – Praktikus tanácsok, ha váltanál

–

Dönts

Jövök most ezzel a közhellyel, hogy a döntés nálad van. De tényleg. Eldöntheted, hogy elhiszed (sőt bemagyarázod magadnak), hogy öreg vagy a váltáshoz és már túl késő, stb. – vagy dönthetsz úgy is, hogy az előtted lévő 20 évet nem a jelenlegi státuszban, állásban, helyzetbe belesavanyodva, hanem egy más, számodra megfelelőbb helyen és módon töltöd munkaidőben. 

Persze, ezzel azt is feltételezem, hogy az életedet úgy minimum 80 évre tervezed (én speciel 100 évig szeretnék élni, és ezt meg is ígértem a gyerekeimnek, szóval ezen vagyok). Már egy 60-as tervnél is rendben van a fenti matek, a jelenlegi állás szerint 65 év alatt nem is mehetsz nyugdíjba… szóval miről beszélünk?

Ha szülő vagy, nagy eséllyel mostanra eljutottál odáig, hogy a gyereked már viszonylag önálló, így miatta is nagyobb tér jut az önmegvalósításodnak – ez a mondat többes számban is értelmezhető, és akkor is érvényes, ha nem a húszas éveidben született a csemete. 

Mielőtt a konkrét álláspályázatokat megírod és a jelentkezéseidet elküldöd, azt javaslom, hogy kezdd a nulladik lépéssel.

Ülj le, és vedd számba, mi az, amivel szeretnél foglalkozni, milyen feltételek, körülmények mellett, és mi az, amit te nyújthatsz egy munkáltatónak.

A te személyes céljaid

Ha most azt írom, hogy írd le, mi a célod – lehet, hogy ezért utálni fogsz, de kérlek, azért olvasd végig. Szánd rá azt a néhány órát, akár többszöri nekifutásban is, hogy összeírd, mi az, amit igazán szeretnél, ha munkáról, munkahelyről van szó, és mi az, amit te egy munkáltatónak, munkahelynek adni tudsz. Aha, itt jönnek azok a bizonyos szupererők. 

Ne az álláshirdetések böngészésével kezdd, mert azzal máris behatárolod a gondolataidat. Eljön az a lépés is, amikor összeveted a céljaidat és a lehetőségeket, de még nem most, nem a nulladik lépésben. Itt és most szárnyalj. Fontos: senki másra nem tartozik, mit írsz, csak rád, meg arra, akinek esetleg meg akarod mutatni. Írj mindent és bármit, ami az álommunkahellyel kapcsolatos. Legyen az a feladatkörhöz, a fejlődéshez, a biztonságodhoz, a munkahely elhelyezkedéséhez, a munkaidőhöz, a fizetéshez, a juttatási csomaghoz, és a munkahelyi kultúrához, a munkatársakhoz köthető. 

Írd le azt is, hogy mi az, amit te tudsz nyújtani egy munkáltatónak, vedd sorba a képzettségedet és a készségeidet. A készségeknél gondold végig, mik azok a tulajdonságaid, képességeid, amikkel segíteni tudsz. Igen, segíteni. Komolyan gondolom, hogy egy munkahelyen a te segítségedre van szükség, különben megette a fene. Az egy további lépés és kérdés, hogy miközben segítesz, ez milyen érzéseket ad neked. Persze a cél az, hogy jó érzéssel teljen a munkával töltött idő, hiszen akkor kerülsz flow-ba. 

Amennyire csak lehet, legyél konkrét. És igen, legyél büszke ezekre a tulajdonságaidra. A büszkeség önmagadra nem egyenlő a beképzeltséggel, sőt ég és föld a kettő.

Nem kell a közhelysaláta!

És kérlek, hagyd az aktuális álláspályázat és álláskiírás bullshitet, ahol mindenki tud csapatban és önállóan is dolgozni, jól szervezett, jól kommunikál, rugalmas, határozott és magabiztos. Ezt mind megtalálod egy tipikus állásleírásban, amiből tizenkettő egy tucat – de ez nem szupererő. Meg úgy őszintén, nem is igazán jelent semmit, csak úgy lóg a levegőben. Mit jelent, hogy jól kommunikál valaki? Sokat beszél, keveset beszél, gesztikulál, udvarias, határozottan beszél, meggyőzően beszél, lyukat beszél a hasadba, tisztelettudón beszél, visszafogottan beszél, nem is beszél? Minden pozíciónál mást jelent az ott szükséges kommunikáció, egy sima „jó/jól” jelző egészen pontosan nesze semmi, fogd meg jól, ezért a 2-3 karakterért teljesen felesleges plusz hirdetési árat fizetni. 

Készítettem egy kiindulási listát, ami segíthet összeírni a szempontokat. Kérlek, mankóként használd, és ne ellenőrző listaként – ezek csak ötletek tőlem, amik segíthetik az elindulást. Amint belehelyezed magad a valós helyzetedbe, és belejöttél az írásba, ezeket felcserélik a saját szempontjaid: 

Munkahely-kívánságlista: 

• Milyen foglalkozásban szeretnék dolgozni? 
• Milyen munkakörben szeretnék dolgozni? Milyen legyen a munka jellege? 
• Milyen csapatban és milyen főnökkel szeretnék dolgozni? Személyiségjegyeket és vezetéshez kapcsolódó tulajdonságokat is írj (például olyan főnökkel szeretnék dolgozni, akihez bármikor fordulhatok kérdéssel). 
• Milyen csapatban szeretnék dolgozni? (Például hány fős, mik a fontos tulajdonságok a csapatban, hogyan viszonyulnak a tagok egymáshoz.)
• Földrajzilag hol szeretnék dolgozni? (Ország, város, városrész is akár.)
• Milyen legyen az iroda, milyen körülmények között szeretnék dolgozni? 
• Mennyire szeretnék kötetlen munkát (mind időben, mind térben)? 
• Mik azok a területek a magánéletemben, amikkel mindenképpen össze szeretném hangolni a munkámat? (Például a gyerekemért du. 4-re megyek az oviba, a kutyámat naponta kétszer szeretném sétálni vinni, a szüleimet hetente kétszer meglátogatom és másnap tőlük indulok dolgozni, nyaranta az x kilométerre lévő nyaralómból szeretnék hétfőnként bejárni, stb.). 
• Mennyire szeretnék idegen nyelvet használni a munkámban, és melyiket? 
• Mennyit szeretnék keresni? 
• Milyen egyéb juttatásokat szeretnék még (például céges autó, cafeteria, egészségügyi szolgáltatások stb.)?
• Mi az, ami kizáró tényező, amit biztosan nem szeretnék egy munkahelyen? 

Miben/mivel tudok ÉN segíteni?

• Mit tanultam, amit hasznosíthatok a munkámban? (Iskola, tanfolyam, továbbképzés stb.)
• Mik azok a képességek és készségek, amik jellemzők rám? 
• Miben vagyok kimagaslóan jó? 
• Mi az, amit rutinból elvégzek, szinte gondolkodás nélkül? 
• Mi az, amit mások megtanulhatnak tőlem, és amit szívesen át is adok nekik? 
• Mi az, amire büszke vagyok? 
• Mi a szupererőm? 

Ha ez utóbbi listának a megírása nehezen megy, az is segíthet, ha arra gondolsz, hogy valaki, aki téged nagyon ismer, mit mondana, ha ezeket a kérdéseket rólad felteszik neki.

Hadd adjak hozzá egy plusz szupererőt a listádhoz: szintézis.

Az X generációnak ez az egyik (és igazán erős) szuperereje: a tudás és élettapasztalat szintézise.

Nem önmagában az életkorra gondolok. A szintézis számomra azt jelenti, hogy van egy bizonyos élettapasztalatod, józan paraszti eszed, tapasztalásod és önismereted – amit szépen napról napra szereztél meg és rétegről rétegre építettél egymásra az évek során. Felismerted a tapasztalások során a közös pontokat, az ok-okozati összefüggéseket, a hatásokat és ráhatásokat, amihez időre van szükség, megélt és megtapasztalt időre. Extra tehetségesek némiképp lerövidíthetik ezt az időt, ha nagyon intenzíven éltek meg éveket, de teljesen azért nem átugorható. 

A ténnyel, hogy többféle kompetenciát, képességet, készséget szintetizálsz egy személyben, megnő az értéked a munkaerőpiacon.

A legtöbb kompetencia biztos alapon nyugvó meglétéhez bizony időre van szükség. Ezek a készségek fejleszthetők, gyakorolhatók – de a gyakorlás idő, idő és idő. 

Tudod, milyen kompetenciák elsajátítását jelölte meg szükségesként 2025-re a munkavállalók számára a Világgazdasági Fórum Az álláspiac jövője című jelentésében?

Kiemelték a kritikai gondolkodás és problémamegoldás, az aktív tanulás és érvelés, a kezdeményezőkészség és rugalmasság, és az ellenálló képesség szükségességét.

Ezeknek az elsajátítása gyakorlással és tapasztalással lehetséges – majd újra gyakorlással fejleszthető a megfelelő szintre. 

Nem azt mondom, hogy önmagában az életkorod arra determinál, hogy a fenti összes készséget a megfelelő kombinációban máris birtokold, inkább azt, hogy minden hozzávaló nálad van, csak fel kell ismerned, hogy mi a te saját mixed. Majd, miután felismerted, tegyél róla, hogy erről a leendő munkáltatód is tudjon – átjöjjön neki az önéletrajzodon, és az interjún keresztül. 

Már csak azt kell ügyesen megmutatnod egy munkáltatónak, hogy ebből a szupererődből hogyan tud a cége profitálni. 

Koszár-Leányvári Emőke

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / alvarez