A hawaii pizza a legnagyobb gasztronómiai kamu! – 5 + 1 étel, ami nem onnan származik, ahonnan gondolnád
Ha Hawaii, akkor virágmintás ing, színes koktélok és ananász. Pedig utóbbi nem is őshonos, alig kétszáz éve terem a szigeten. Ma 209 éve ültették ugyanis az első ananászbokrokat Hawaiin, bár nem hozták őket túl messziről: a gyümölcs Dél-Amerikában őshonos, valahogy mégis Hawaii szigeteivel forrt össze a neve. Ennek apropóján Dián Dóri összegyűjtött további 5 + 1 ételt, ami nem is onnan származik, ahonnan a neve alapján gondolnánk.
–
Nem tudom, ki és hol döntötte el, hogy az ételek jelentős részének megtévesztő nevet kell adni, de innen is gratulálok, jó munkát végzett. Persze vannak olyan elnevezések, amelyek nem árulnak zsákbamacskát, és tényleg azt kapjuk, amit a név ígér: krumplis tészta, borsóleves, tökfőzelék. De az is biztos, hogy a gulyásleves nem gulyásból van, ahogy a madarat sem fejik meg a madártejért, és a finomfőzelék még egyetlen létező vagy kitalált univerzumban sem volt finom.
Ám a trükkös nevek között is van egy különösen kegyetlen alkategória: a földrajzi névvel ellátott ételek, amelyek abba a hamis illúzióba ringatnak minket, hogy az adott nemzet konyhájából kapunk ízelítőt.
1. Nápolyi
Kezdjük ezzel az egyszerű édességgel, ami nem hazudik olyan nagyot, csak, mondjuk, részleteit közli a teljes valóságnak. A nápolyi mint nassolnivaló nem Olaszországból, hanem Ausztriából származik. 1898-ban dobta piacra a ma is működő Manner vállalat: az alapító, Josef Manner találta ki, hogy mogyorókrémet tölt az ostyalapok közé.
A nápolyi nevet is az alkotó adta neki, ugyanis az eredeti receptben szereplő töltelékhez használt mogyoró Nápoly környékéről származott.
2. Milánói makaróni és bolognai spagetti
Az olasz vonalon maradva két tészta kerül terítékre (haha): a milánói makaróni és a bolognai spagetti – egyiknek sincs semmi köze a nevükben szereplő városhoz. Előbbit csak mi hívjuk milánói makaróninak, és Magyarországon kívül szinte sehol nem raknak a paradicsomszószba gombát és sonkát egyszerre. Bologna pedig nem győzi visszautasítani a bolognai spagetti elnevezést, ugyanis ilyen étel ott nem létezik. Van azonban egy ragù alla bolognese nevű sűrű szósz, amit viszont sosem pakolnak a spagetti tetejére, általában szélesebb tésztákkal, tagliatellével vagy fettuccinével tálalják.
3. Bécsi szelet
Amilyen népszerű itthon, jó lenne azt gondolni, hogy a rántott hús annyira magyar találmány, de másik neve, a bécsi szelet arra enged következtetni, hogy az osztrákok keze van a dologban. Ám hiába hívják bécsinek, panírbundás húst már a VIII. században is készítettek Konstantinápolyban, innen terjedt el ez a készítési mód.
Az osztrákok mégsem a törököktől, hanem az olaszoktól tanulták el a receptet: az 1500-as években aranyporral vonták be a felszolgált ételeket a gazdagságukkal hencegő velencei kalmárok. A lakomára érkező milánói szakácsok pedig ennek hatására panírozták be a szegények aranyába, zsemlemorzsába a hússzeleteket.
A rántott hús innentől kezdve népszerű és sokszor készített étel lett Itáliában, Bécsbe pedig csak 1848 körül került – ekkor említette meg hadijelentésében a felső-olaszországi lázadást leverő Radetzky főparancsnok a rántott húst.
A bécsi szelet elnevezésnek pedig annyi létjogosultsága lehet, hogy 1884-ben az első fennmaradt receptből már kihagyták a milánói szakácsok által még a panírhoz kevert parmezán sajtot. Csak hát akkor már inkább konstantinápolyi szeletnek kellene hívni, ugye. Vagy isztambulinak.
4. Párizsi
Újabb egyszavas elnevezés, ami arra enged következtetni, hogy Párizs városából származik a felvágott, ám korántsem biztos, hogy így van, sőt! A párizsi eredetéről rengeteg történet kering. Van, ami szerint egy francia pilóta, mások szerint meg egy helyi hentes találta ki a receptjét. Biztosan nem lehet tudni, ám az nagyon valószínű, hogy Párizs városához nem sok köze van a felvágottnak. Magyarországon körülbelül a XIX. század közepétől lehetett kapni párizsit, a legvalószínűbb magyarázat a névre pedig az, hogy az akkori magyar gasztronómiára a német és a francia volt nagy hatással, így a német Pariserwurstból jött a parizer, illetve a magyarosított párizsi név.
5. Hawaii pizza
És akkor elérkeztünk a legnagyobb átveréshez, ezzel az étellel ugyanis semmi nem stimmel. A pizza, ugyebár, olasz találmány, ám keresztbe-kasul feltúrhatnánk az olasz csizmát, akkor sem találnánk eredeti olasz „hawaii” pizzát. De mitől is hawaii ez a pizza? A tetejére szórt ananásztól? Az viszont – ahogy a bevezetőben kifejtettem – korántsem őshonos Hawaiin. Ezt a kettőt pedig egy Kanadában élő, görög származású étterem-tulajdonos, Sam Panopoulos mixelte össze a kínai származású szakácsával együtt.
Adott tehát egy étel és öt ország: Olaszország, az Egyesült Államok, Kanada, Görögország és Kína, és egyiknek sincs semmi köze ehhez az ételhez. És ilyen katyvasz mellett még csodálkozunk, hogy ennyien utálják a hawaii pizzát?!
+ 1. Palócleves
Ez a leves nem egy konkrét helyről kapta ugyan a nevét, mégis azt hiteti el velünk, hogy eredeti palóc finomsággal van dolgunk. Ám Palócföldhöz nem sok köze van, ugyanis Mikszáth Kálmán és Gundel János keze van a dologban. Utóbbi készítette el az István Főherceg Szállóban gyakran vacsorázó írónak, aki azt kérte a szakácstól, hogy készítsen neki egy olyan ételt, amit még nem evett, de a magyar konyha legjavát vegyíti. És hogy miért lett akkor palócleves a neve? Mikszáth mint a „legnagyobb palóc” tiszteletére nevezte el így Gundel János.
Dián Dóri
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / bakerjim
