–

Míg Cash második feleségével, June Carterrel kötött házassága legendás szerelmi és megváltási történetté avanzsált a díjnyertes, 2005-ös „Walk the Line” (A nyughatatlan) életrajzi filmnek köszönhetően, Vivian Liberto, Johhny Cash első felesége sztorija sokáig háttérbe szorult, pedig nem kevésbé szívhez szóló.

Az első szerelem

Vivian Dorraine Liberto 1934. április 23-án született a texasi San Antonio városában egy katolikus, szicíliai felmenőkkel rendelkező olasz-amerikai család középső gyermekeként. Bár vasárnaponként misére jártak, és a vallás minden rituáléját szigorúan betartották, a tökéletes család álcája alatt rejtőztek azért problémák.

Vivian édesanyja alkoholista volt, és sokszor előfordult, hogy lánya az iskolából hazaérve, amikor „kiütve” találta anyját, helyette rakta rendbe a háztartást, hogy mire az apa hazaér este, ne legyen gond. Kellett is, mert az apa keze hamar eljárt. A családi legendárium szerint két lányát, Viviant és húgát, Sylviát nem ütötte meg ugyan (úgymond, nem hitt a lányok elfenekelésében), viszont helyettük bátyjuk, Ray bőven kapott verést.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Brittany Anne Hardy (@brittfriendly) által megosztott bejegyzés

Vivian katolikus leányiskolába járt. Tizenhét éves volt 1951 nyarán, amikor a helyi görkorcsolyapályán találkozott egy nála két évvel idősebb fiatalemberrel. Johnny Cash (ekkor még John Ray Cash, avagy JR) a légierőnél katonáskodott, és csak egy rövid ideig állomásozott San Antonióban. Az az este azonban sorsdöntő volt. Johnny fogadott egy barátjával, hogy az est végén hazakísérheti-e Viviant… és nyert.

Szerelem első látásra, és egy három hetes románc következett. Aztán Johnnyt Németországba rendelte a hadsereg, és azt hihetnénk, hogy – mint annyi nyári tiniszerelem, ez is elpárolgott. De nem.

A szerelmesek kitartottak: három év alatt több mint ezer levelet váltottak, volt, hogy naponta többször is írtak egymásnak, Johnny magnószalagra felvett „levelet” is küldött választottjának. Nem volt kérdés a jövő, szerelmük megingathatatlannak tűnt. Johnny postán küldte el az eljegyzési gyűrűt szerelmének, aki meglátogatta volna őt karácsonykor Németországban, de apja megtiltotta – a csalódásuk határtalan volt, Vivian hetekig nem is beszélt édesapjával.

1954 júliusában Johnny hazatért, és az egymásra találás boldogsága minden képzeletet felülmúlt. Augusztus 7-én házasodtak össze San Antonióban, majd Memphisbe mentek nászútra. Vivian jó katolikus kislányként a nászéjszakájuk után a szállodában a reggelinél égő arccal szégyenkezett, hogy „biztos mindenki látja rajta, mit csináltak az éjjel”. Akárhogy is, jól csinálhatták, mert kilenc hónappal később megszületett első lányuk, Rosanne.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Rolling Stone Country (@rscountry) által megosztott bejegyzés

Boldog kezdetek

Johnny Memphisben kapott munkát, és a kis család odaköltözött.

Vivian később élete legboldogabb időszakaként emlegette a memphisi epizódot, amikor olyan szegények voltak, hogy néha ételre is alig telt, terhessége alatt összesen két ruhája volt, de egész életében azt mondogatta, bármikor visszamenne abba a kis memphisi lakásba, ahol annyira boldogok voltak együtt.

Johnny házaló ügynökként dolgozott, kevés sikerrel, finoman szólva nem volt testreszabott neki ez a munka. Volt, hogy azzal csöngetett be egy potenciális vásárlóhoz, „Ugye, nem akar venni egy hűtőszekrényt?”.

Itt, Memphisben dőlt el a későbbi sorsuk, amikor a gyerekkora óta zenélgető Johnny egy napon besétált Sam Phillips stúdiójába, és rögzítette első felvételüket két barátjával, akik bátyjával együtt egy autószerelő műhelyben dolgoztak. Az első lemez 1955-ben jelent meg, és innentől nem volt megállás, Johnny Cash sztár lett. A Sun Records más művészeivel együtt turnézott – köztük volt Jerry Lee Lewis, Roy Orbison, Elvis Presley.

Mindeközben Vivian 21 évesen háztartásbeli lett. Amikor első szülése után hat héttel visszament kontrollra, kiderült, ismét terhes. Cathy, a második kislány kevesebb, mint tizenegy hónap különbséggel született nővére után.

Memphisben vidám volt az élet, családi ünnepek, piknikek, nagyszülők, nagybácsik, nagynénik színesítették a napjaikat. Aztán Johnny karrierje más irányt szabott a család életének.

A siker, ami elválaszt

1958-ban, harmadik lányuk, Cindy születésével szinte egy időben Kaliforniába, Los Angeles mellé költöztek, mert Johnnynak filmszerepet kínáltak. Népszerűsége az egekbe tört, karrierje szárnyalt. Egymást érték a turnék, tévéshow-k, interjúk, fellépések.

A visszafogottabb, magánéletüket féltő Vivian viszont nem volt felkészülve erre az egészre, nem vágyott arra a sikerre, fényre, csillogásra, ami Johnnyt övezte. Amikor a televíziós stáb kivonult, hogy a házukról, családi életükről forgassanak, rosszul volt tőle, inkább megaláztatásként élte meg, de hiába próbált volna eltűnni a háttérben.

Johnny szerette az állatokat, családtagként élt náluk majom, papagáj, ír szetter, de sokszor hozott haza más állatokat is. Viviant viszont szép lassan elborították a háztartási feladatok és a magány. Az állatok és a három kisgyerek ellátásának terhével nagyon egyedül érezte magát, sem segítsége, sem barátai nem voltak az új helyen, lánya elbeszélése szerint egyszer a buszmegállóban reggelente házvezetői egyenruhában álló nőhöz sírva ment oda segítséget kérni, hogy hátha van még szabad kapacitása.

Mindeközben az archív felvételeken és fotókon egy gyönyörű, karcsú, légiesen törékeny, különleges szépségű fiatal nő látható, aki a későbbiekben is maga volt a nőiesség, az elegancia megtestesítője, mindig csodálatos ruhákban, mindig tökéletes frizurával.

Casitas Spring, a vég kezdete

A helyzet tovább rosszabbodott, amikor Johnny a szinte csak falucska Casitas Spring fölötti hegytetőn építtetett házat, mindentől távol, elszigetelve, miközben ő alig volt otthon. 

Krajnyik Cintia: Valóban ijesztő lennék? – Miért rémülnek meg az erős nőktől a férfiak?

WMN Life – 2021. július 6. – KC

 

Vivian közben terhes lett negyedik lányukkal, Tarával, és a beköltözés előtt nem sokkal indult meg a szülés. Traumatizáló élmény volt számára a 16 órás vajúdás egyedül, a kor szokásai szerint kéjgázzal kábítva, magára hagyatva, kiszolgáltatva. A szülés után sírva fakadt ki, hogy nem akar több gyereket, és a történet lányaiba is mindörökre bevésődött.

Két héttel a szülés után beköltöztek az új házba. Három kisgyerek, egy újszülött, új ház, Johnny pedig turnézni indult. Hogy miért költöztette családját egy ilyen elszigetelt helyre… az ő látomása valószínűleg egy főhadiszállás, birtok, hátország volt a hegytetőn, de Vivian valósága a négy gyerekkel egyedül küszködve egészen más lehetett.

Egyedül birkózott meg többek közt a birtokon mindenhol grasszáló csörgőkígyókkal is, jó lövő volt, Johnny tanította meg a fegyverekkel bánni.

Mert Johnny szinte sosem volt otthon, mindig úton. A lányok az ablakban ülve várták a hosszú bekötőúton felbukkanó kocsikat, hátha az apjuk érkezik… de leginkább rajongók állítottak be váratlanul, akik Johnnyt keresték, éjjel vagy nappal.

Aztán Johnny hazajött, bedrogozva, nem volt önmaga. Gyakran a Casitas-tóhoz menekült inkább, ahol a horgászat mellett az ital és a drogok iránti szenvedélyét is kiélte. Egyszer sikerült erdőtüzet is gyújtania, de egyébként is többször meggyűlt a baja a helyi rendőrséggel.

És megjelent a harmadik

Johnny gyakran turnézott a „The Carter Family” néven ismert, híres folkegyüttessel, így ismerte meg June Cartert, akivel egy idő után együtt is felléptek, és a közös munka során hamar egymásba habarodtak. 1963 táján már Vivian számára is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Johnny és June között több van, mint kollegialitás. Férje mind kevesebb időt töltött otthon, nagyobb értékű ajándékokról szóló blokkok bukkantak elő, és a zenésztársaktól, családtagoktól is érkeztek hírek a párról.

Johnny a turnék közt ritkán járt haza, ha mégis hazajött, csak veszekedtek. Vivian rettegett, hogy elveszíti férjét, nem evett, sírt, csontig fogyott. Olyan rossz állapotba került, hogy lányai naponta aggódtak, életben találják-e még, amikor hazaérnek az iskolából.

Az életük bizonytalanná, kaotikussá vált, és a szemlátomást széthulló házasságnak hamarosan még egy végső csapást kellett elszenvednie.

A „negro feleség”

1965 októberében Johnnyt a mexikói határon kábítószercsempészet miatt letartóztatták (a gitárjában lapult az anyag). Vivian El Pasóba utazott a tárgyalásra. A bíróságról kijövet egy újságíró lefényképezte őket: Vivian sötét szeme, dús sötét haja, sötét kabátja miatt a képen afroamerikainak látszott. A sajtó felkapta az ügyet, ami valóságos gyűlöletkampánnyá fajult a Cash házaspár ellen.

Amerikában a „fajok közti vegyes házasság” 1967-ig illegális volt, és még évekig – különösen Délen – botrány és irtózat tárgya. Egy Ku Klux Klanhoz köthető szervezet közel egy évig tartó bojkottot hirdetett Cashék ellen, Johnny és Vivian halálos fenyegetéseket kapott. Az újságok szerint Johnny „lemezekből származó bevételét kábítószerre és néger nőkre költötte”.

Vivian halálosan rettegett, alig aludt, félve attól, hogy a Ku Klux Klan eljön érte és gyerekeiért, miközben Johnny úton van, hisz mindenki tudta, hol laknak.

Lányai visszaemlékezései szerint a házukhoz vezető bekötőútra néző ablakban, cigivel, kávéval, fegyverrel virrasztott éjszakákon át.

Különös fintora a sorsnak, hogy 2021 elején egy tévéshow-ban Henry Louis Gates Jr. történész Rosanne Cashnek felfedte a DNS-vizsgálatok eredményét a családfáról. Mint kiderült, Vivian ükanyja anyai ágon valóban egy fekete rabszolganő volt, Sarah Shields, akinek fehér apja 1848-ban elérte az ő és kilenc testvére felszabadítását és fehérré nyilvánítását. Shields fehér férfihoz ment feleségül, így gyermekei és azok utódai immár fehérnek számítottak a későbbiekben.

A vég

A fenyegetettséggel együtt járó feszültség valószínűleg katalizátorként hatott házasságuk felbomlásában is. Vivian 1966-ban végleg feladta, és beadta a válókeresetet. Ahogy később írta, „megalázó, rettenetes élmény volt”, hogy egy másik nő miatt veszítette el a férjét. 

Bár Cash életrajzi filmjében jóval ártatlanabbnak mutatták be June szerepét a házasság széthullásában, Vivian később megjelent memoárjában (melyhez Cash még halála előtt hozzájárulását adta), felidézte, amikor June Carter egyszer egyenesen a szemébe mondta: „Vivian, ő az enyém lesz”.

A válás különösen sokkolta Vivian bigott katolikus családját. A katolikus egyház is kizárta soraiból, megtiltották, hogy áldozzon. Később volt férje levelet írt az érsekségnek, amelyben megvallotta férjként és apaként elkövetett hibáit, ezután Viviant újra visszafogadta az egyház.

„Ha vele utazhattam volna ahelyett, hogy négy gyereket nevelek itthon, máshogy alakultak volna a dolgok” – mondta sokszor Vivian barátnőjének, Alice Smith-nek.

„Negatív homály”

A válás után Vivian a gyerekekkel Venturába költözött, és teljesen eltűnt a reflektorfényből. Később egy ottani rendőrtiszt, Dick Distin felesége lett, de a Johnnyval való házassága alatt keletkezett érzelmi sebek egész életében megmaradtak.

Jótékonysági tevékenység, festés, társadalmi élet, kertészeti klub, tánc, minden jó volt, ami elfoglalta, lehetővé tette, hogy „ne gondolkodjon”. Ahogy lányai mondják, valamiféle „negatív homályba” merült. 

Mindeközben Johnny és June kapcsolata a rajongók kollektív figyelmét élvezve, legendává magasztosult. 1968-ban össze is házasodtak, és a következő 35 évben együtt zenéltek és turnéztak, June haláláig.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

June Carter Cash (@junecartercash) által megosztott bejegyzés

Viviannak különösen fájt, hogy June az ő négy gyerekére is sajátjaiként hivatkozott, egy tévéshow-ban egyszer arról panaszkodott, hogy mennyire fárasztó összesen hét gyerekkel az élete… miközben a négy lány csak ünnepekkor és a nyári szünetben volt náluk. Johnnynak írt levelében csak egyet kért tőle: ne nevezze June az ő gyerekeit a sajátjainak.

June 2003-ban halt meg, és Johnny néhány hónappal később követte.

A halála után nem sokkal nagyszabású koncertet és megemlékezést tartottak Johnnyról – ahol csak June-t méltatták Johnny párjaként, Vivianről elfeledkeztek. Az egyetlen megszólalót, aki róla is megemlékezett, a később adásba került műsorból kivágták. Hogy a nézőtéren ülő Vivian mit érezhetett, azt csak elképzelhetjük.

Johnnyt mindennek ellenére haláláig szerette. „Még ha nem is beszéltünk vagy találkoztunk gyakran, az is elég volt, hogy tudtam, ő is itt él ezen a bolygón. De most, hogy már nem, nem tudom, itt akarok-e maradni.”

Nem is maradt már sokáig. Két évvel később, 2005-ben halt meg a tüdőrák utáni komplikációkban, nem sokkal azután, hogy önéletrajzi könyvének kéziratát befejezte. A könyv alapjául a szerelmi fogadkozásokkal, vallomásokkal és vágyódással fűtött levelek szolgáltak, amelyeket az ’50-es évek elején Johnnyval váltottak. Az I Walked The Line: My Life With Johnny 2007-ben jelent meg, és Vivian szándékai szerint az volt a célja, hogy elmesélje elsősorban lányainak, mi is történt valójában.

  

My Darling Vivian

Habár évtizedekkel később, de Vivian Liberto gyermekei és unokája mégis megpróbáltak „igazságot szolgáltatni” neki.

Vivian unokája, Dustin Tittle producer, és filmrendező párja, Matt Riddlehoover 2020-ban mutatták be a My Darling Vivian című filmjüket.

Sosem látott fényképek, otthon készült filmek és levelek alapján rekonstruálták Vivian történetét, négy lánya, Kathy Cash Tittle, Cindy Cash, Rosanne Cash, és Tara Cash Schwoebel közreműködésével, akik személyes – jó és rossz – emlékeiket mesélik el édesanyjukról, édesapjukról és gyerekkorukról. A film egyben A nyughatatlan-ban Cashről és Carterről festett, idealizált képet is árnyalja, hiszen ott a Joaquin Phoenix és Reese Witherspoon alakította páros mellett a Ginnifer Goodwin által játszott Vivian figurája leginkább keserű, hisztérikus hárpiaként jelent meg, aki nem értékelte férje karrierjét, művészetét.

„Most, hogy Vivian igazsága egy olyan korban hangzik el, amikor a társadalmunk kezdi meghallgatni a sértett nőket, talán az ő örömét, fájdalmát és valóságát is elfogadjuk” – mondta Riddlehoover. „Az élete romantikus és zavarba ejtő, nehéz és jelentős, és teljesen filmszerű volt – több, mint egy egyszerű lábjegyzet Johnny Cash életrajzában.”

Kádár Andrea

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images/Michael Ochs Archives