„Minden alkalommal ugyanúgy hat rám, mint amikor először hallgattam” – A tökéletes húsvéti playlist, ha valami különlegesre vágysz

–

A karácsonyi zenékre lényegében külön iparág települt: hónapokon át halljuk ugyanazokat a dalokat a boltokban, plázákban, tévében-rádióban. Sokan épp azért fordulnak ilyenkor a komolyzene felé, mert egyszerűen besokallnak a csapból is ömlő slágerektől, és valami meghittebbre, emelkedettebbre vágynak.

Noha a húsvét az egyik (ha nem a) legfontosabb keresztény ünnep, a könnyűzene valahogy sohasem talált fogást rajta – nyilván sokkal nehezebben énekelhető meg a kereszthalál és a feltámadás a rádióban, mint a Jézus születése fölötti öröm, illetve a karácsonyfadíszítés vagy a szenteste meghittsége.

A komolyzenében ugyanakkor éppoly fontos a húsvét, mint a karácsony, és nem csak az egyházzenében. A hangversenyek közönsége ilyentájt olyan nagyszabású műveket hallhat, amelyeket az év más szakában nemigen játszanak a szimfonikus zenekarok. Sőt: az operairodalomnak is vannak olyan darabjai, amelyeket előszeretettel tűznek ilyenkor műsorra az operaházak. Vagy azért, mert témájukban illenek az ünnephez, vagy azért, mert a cselekményben magában is szerepet kap a húsvét.

A teljesség igénye nélkül néhány a legfontosabbak közül:

• Az oratórium dramatikus zenei mű kórussal és szólóénekkel, ám az operától eltérően díszletek és jelmezek nélkül adják elő. Kifejezetten az ünnephez kapcsolódik Bach Húsvéti oratóriuma (BWV 249, D-dúr), amelyet 1725. április elsején fejezett be a komponista. Fontos és ismert még Händel Messiása, amelyet 1742-ben mutattak be, és amelynek szövege teljes egészében a Bibliából származik.
• Passió: Jézus szenvedéstörténetét elbeszélő oratórium. Sok zeneszerző írt passiót, a műfaj csúcsának Bach Máté- és János-passióját tartják.
• Stabat mater: XII. századi siralomének, amely Szűz Mária fájdalmáról szól, amit fia keresztje alatt átélt. Sok szövegváltozata van, számos zeneszerző megzenésítette: Palestrina, Scarlatti, Pergolesi, Vivaldi, Haydn, Schubert, Rossini, Liszt vagy Dvořak. (Nekem ez utóbbi az egyik nagy kedvenc húsvéti művem.)

Operák közül a többi közt az alábbiak köthetők a húsvéthoz:

• Wagner: Parsifal – a legtöbb operaház ilyentájt tűzi műsorra ezt a művet, amelynek harmadik felvonása nagypénteken játszódik, és az ünnep, a feltámadás csodájáról szól. Az opera alapját Chrétien de Troyes befejezetlen, Perceval il Gallois, illetve Wolfram von Eschenbach Parzival című eposza adja, cselekménye a Szent Grál köré szerveződik.
• Mascagni: Parasztbecsület – ez az egyfelvonásos mű 1880-ban, húsvét vasárnap játszódik egy szicíliai falucskában, ahol halálos késpárbajba torkollik egy házasságtörés. Santuzza, a női főszereplő szólójával a falubeliek Szűz Máriához énekelnek népi himnuszt, ez a híres Húsvéti kórus.
• Bohuslav Martinu: A görög passió – Ez a XX. századi opera Nikosz Kazantzakisz regényéből készült, és egy görög falucska passiójátékáról szól.

Jó, de hogyan igazodhatok el a sok mű között?

Egyszerűen: segítünk. Arra kértem néhány, szívemnek kedves szereplőjét a hazai és nemzetközi komolyzenei világnak, meséljék el, melyik az kedvenc húsvéti zeneművük, mit hallgatnak idén, melyik foglalkoztatja őket szakmailag. Noha voltak visszatérő, többük számára is fontos remekművek, az szépen kirajzolódik a válaszokból, hogy mennyire sokféle lehet az, ami megérint bennünket, milyen különböző az ízlésünk. 

Fischer Ádám karmester Wagner egyik legavatottabb ismerője, így a választása szinte kézenfekvő. Ugyanakkor Fischer hozzátette: a két Bach-Passió számára a zeneirodalom abszolút csúcsát jelenti.

„Számomra a nagyhét a Parsifalhoz kötődik, ez az a zenemű, amelyet nagypéntek környékén én is sokszor vezényeltem különböző operaházakban.

Van a darabnak egy csodálatos pillanata, amikor Parsifal megtudja, hogy nagypéntek van, és felkiált: »De hiszen ez az örök fájdalom napja! Amikor mindenkinek gyászolni és sírni kellene!« És Gurnemanz azt feleli: »Látod, ez nincs így! Isten teremtményei örülnek, a bűntől megváltott természet elnyeri az ártatlanság napját! A mező mosolyt áraszt!«

A nagyhét érzésvilágát, a megnyugvó fájdalmat és a boldog újjászületés, a tavasz örömét nagyon kevesen tudták ilyen mélyen, tömören és jellemzően kifejezni, mint Wagner a nagypénteki varázzsal.”

Kolonits Klára operaénekes egy személyes történet nyomán találta meg a lelkéhez legközelebb álló húsvéti művet:

„Kamaszként húsvét körül beteg lettem, és nem tudtam csatlakozni a Krisztina templomban a szokásos gregorián passiót előadó kórusunkhoz, nagyon hiányzott az élmény. Hogy ezt enyhítsem, otthon feltettem a lemezjátszóra a János-passiót Sir John Eliot Gardinerrel (nagy kincs volt akkoriban), és vagy harmincszor meghallgattam a nyitókórust. Akkor ütött szíven a felismerés, hogy nincs ennél drámaibb zene, ami ennyire kifejezi az emberi sors örvénylését.

Szinte gyerek voltam, de megsejtettem valamit a kórus lélekből felszakadó felkiáltásaiból, hogy mi minden vár még rám, és vár minden emberre, mert mindenkinek az életében eljön az a pillanat, amikor csak felnéz az égre, és a saját anyanyelvén kiszakad belőle: »Herr, unser Herrscher!«”

Szabóki Tünde operaénekes két zeneművet is ajánl, mindkettőhöz kedves emlékek fűzik:

„Két, számomra meghatározó zenemű van, amit húsvétkor szívesen hallgatok, mi több, szívesen vagyok részese egy-egy előadásnak. Két legkedvesebb zeneszerzőm, Liszt Ferenc, illetve Richard Wagner tollából íródtak e művek: a Krisztus-oratórium és a Parsifal.

Az O Filii et Filiae kezdetű húsvéti himnusz a Krisztusból még ifjúkori, Don Bosco-kórusos élményeim miatt kihagyhatatlan,

az utána következő Resurrexit -tétel sodró erejű feltámadásvíziója pedig egészen magával ragadó, szó szerint felemelő.

A Parsifal egy olyan nagyszabású remekmű, ami a legösszetettebben mutatja be a húsvét misztériumát. Hálás vagyok, amiért néhány éve megadatott nekem, hogy Kundry szerepét énekelhettem, és részese lehettem ennek a csodának.”

Vajda Gergely karmester, zeneszerző sok modern és kortárs darabot vezényel, így az ő választása egy újabb műre esett:

„Olivier Messiaen, XX. századi francia zeneszerző L’ascencion (A mennybementel) című, az 1930-as évek elején komponált négy zenekari meditációja az a darab, amelyet idén húsvétkor meghallgatása ajánlok.

Ez a zene erőteljes, eksztatikus, a szó vallásos értelmében csodálatos, és az általam ismert egyik leggyönyörűbb zenei megfogalmazása a keresztény hit földöntúli – Jézus Krisztus feltámadásának és felemelkedésének minden mást elhomályosító – örömének.”

Seleljo Erzsébet szaxofonművész a Máté-passió egyik áriáját emeli ki, sőt: tovább is vezeti a zenehallgatót:

„A Máté-passió Krisztus szenvedéstörténetét dolgozza fel, így akár klisének is mondható a válaszom, mégsem érzem annak.

Minden alkalommal ugyanúgy hat rám, mint amikor először hallgattam.

Számomra Bach Erbarme dich mein Gott című áriája foglalja össze mindazt, amit nekem a nagyböjti időszak és maga a húsvét jelent.

Az ének és a hegedű párbeszéde a szöveg értése nélkül is mindent elmond. Egyébként ez a zenei téma változtatott formában megjelenik a C-moll hegedűszonáta (BWV 1017) első tételében is.”

Virágh András Gábor zeneszerző választására azért is voltam nagyon kíváncsi, mert ő orgonaművészként templomban is muzsikál, így szoros kapcsolatot ápol az egyházzenei repertoárral. A komponista három művet sorolt fel:

 „Az első: J. S. Bach: Húsvéti oratórium (BWV 249) – ez szerintem egyértelmű.

A második: J. S. Bach: G-dúr Prelúdium és Fúga (BWV 541) – A Rakéta becenévre hallgató kompozíció onnan kapta a nevét Albert Schweitzertől, hogy az induló emelkedő motívum a húsvéti feltámadást szimbolizálja zenei eszközökkel.

És a harmadik: O. Messiaen: L'Ascension – A cím a mennybemenetelre utal, ez gyermekkorom egyik meghatározó orgonaciklusa. A szerző a négy tételből álló ciklust eredetileg zenekarra írta 1933-ban, majd egy évvel később átírta szóló orgonára az első, a második és a negyedik tételt.”

Bóka Gábor operakritikus nevét jól ismerik az ős-Popfilter–hallgatók, s bár nagyjából sejtettem, mi lesz a válasza (sok-sok órán át álltunk sorba Gáborral a bécsi Staatsoper előtt, hogy bejussunk egy-egy Wagner-operára állójeggyel…), szerettem volna, ha mesél az okokról.

„Nem mondom, hogy elmaradhatatlan, mert ahhoz túl hosszú és túl igényes – mégis: a húsvéti ünnepkör zenéje számomra elsősorban Richard Wagner Parsifalja.

Sokszor láttam az Operaházban nagypénteken, volt, hogy három nappal később, húsvét hétfőn is – és vannak évek, amikor csak felvételről hallgatom, vagy úgy sem. Ilyenkor pihen bennem a mű, érik a kettőnk kapcsolata.

Sok idő kell még, mire a két szélső felvonás meditatív dramaturgiáját megfejtem, de foglalkoztat ez a kihívás – és minden egyes közelítési kísérlet során érzelmek és hangulatok már-már elképzelhetetlen skáláját élem át a Nagypénteki varázs csúcspontjáig.”

 És íme, a playlist

Összeválogattam nektek a fenti művek részleteit, és még jó párat a fontos, különleges vagy épp általam kedvelt, húsvéthoz köthető művekből, hallgassátok a listát szeretettel, nyugalomban.

Áldott húsvétot kívánok!

 Csepelyi Adrienn

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Westend61