Amikor a „népnyelv” azt mondja, „érzem a frontot”, hagyományosan nyugtalanságról, migrénről, ízületi fájdalmakról, reumáról, asztmás rohamról, gyomor-, epe- és vesegörcsről illetve szívpanaszokról beszél. Szokás a (kora)szülés megindulását is a légköri viszonyok megváltozásával okolni, valamint a kisgyerekek nyűgös napjait. De hogy ennek mi a tudományos alapja a laikus megfigyelésen túl, arra mindjárt rátérünk, csak előtte tisztázzuk:

Mi is az az időjárási front?

Röviden: a hideg és a meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény.

Amikor fronthatásról beszélünk, akkor valójában meteorológiai paraméterek változásáról van szó: ezek a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, a szélerősség, az ionizáció. A Kárpát-medencét hetente jellemzően egy front éri el, azt kapják nyakukba az érzékenyek.

Nem kell sem frontérzékenynek, sem levelibékának lenni ahhoz, hogy felismerj egy frontot, csak nézz fel az égre! A frontok összekapcsolódnak a felhő- és csapadékképződéssel. A melegfrontot először fátyolfelhők, aztán általában nagyobb kiterjedésű, vastag, réteges felhőzet és szemerkélő eső (télen hószállingózás, ónos eső) jellemzi. A hidegfront zivatarfelhőt hoz gyakorta, záport, vihart, akár erős széllökéseket és jégesőt.

Minél gyorsabban mozog a front, annál markánsabb az időjárásváltozás, illetve szélsőséges esetben annál hevesebb a vihar.

Nem a béka szalad fel, hanem a vérnyomás?

Az ember része a természetnek, változásai szervezetünket (leginkább ideg- és hormonrendszerünket) alkalmazkodásra, vegetatív reakciókra késztetik, akárcsak a többi élőlényét. Régen megfigyelték az emberek, hogy az időjárás hatással van nemcsak az emberek, hanem az állatok viselkedésére is. Már Hippokratész is azt tanította: a „szelek járása” befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. (Szelekről beszélt utána is sokáig az emberiség, hisz a frontok és ciklonok időjárás-alakító szerepét csak 1920 körül tárta fel két norvég tudós, ifjabb és idősebb Bjerknes.) Mi, mai emberek is tudjuk (bár sok mindent elfelejtettünk), hogy a legyek különösen szemtelenek vihar előtt, a kutyánk nyugtalan, a fecskék pedig alacsonyan repkednek.

A mai orvostudomány elkülöníti a meteoropátiát (azaz az időjárás változásaira reagáló „frontérzékenységet”) attól a jelenségtől, hogy valamilyen meglévő (szív- és érrendszeri, reumás, stb.) betegség tünetei súlyosbodnak a légköri viszonyok miatt.

A meteoropata ember nem beteg orvosi szempontból.

„Egyszerűen” arról van szó, hogy megviseli a nagy hőmérsékletváltozás, a páratartalom és a légnyomás ingadozása, a szeles idő, romlik a teljesítménye, nehezen koncentrál, nehezen alszik el vagy épp aluszékony, esetleg rossz a közérzete és a hangulata.

Feltételezik, hogy ez a tünethalmaz a szerotoninszint változásával is összefüggésben lehet, amely nem független a külső körülményektől (ahogy a szervezet egésze sem). A szerotonin hat többek közt az agyműködésre, az idegrendszerre, az alvásra, a hangulatunkra és az ereinkre is (érszűkítő hatású, így kap lapot például a fejfájás, a migrén front estén…).

Szokás manapság orvosmeteorológiai jelentésekkel kiegészíteni az időjárás-előrejelzéseket, bár a frontok hatását a tudomány mai állása szerint jóformán lehetetlen biztosan előrevetíteni. Ugyanaz a légköri változás ugyanis két emberből akár ellentétes tüneteket is kiválthat. Fordítva is igaz ez: a fronthatáshoz hagyományosan társított tüneteket (fáradtság, ingerlékenység, alvászavar, fejfájás, a koncentrálóképesség csökkenése, vérnyomásváltozás stb.) mind a melegfront, mind a hidegfront kiválthatja az arra érzékenyeknél, a kérdés mindig az, kinek épp melyikre reagál hevesen a szervezete (van, akinek mindkettőre, ráadásul létezik úgynevezett kettős fronthatás, amikor hideg- és melegfronti hatások egyidejűleg vannak jelen, jaj).

Vannak ugyanakkor specialitások. A magas légnyomás például enyhe hőmérséklettel és száraz levegővel kombinálva élénkítő hatással bírhat, enyhén emelheti a vérnyomást. A napos, meleg, száraz idő ugyanakkor csökkenő légnyomással előhozhatja a már emlegetett fejfájást és a migrént, a szív- és keringési zavarokat. A tartós meleg pedig a gyulladásoknak kedvez, gyakoribb ilyenkor a szívinfarktus és az embólia.

Általánosságban elmondható, hogy a nőket gyakrabban viseli meg az időjárás-változás, de az életkor is hajlamosít a frontérzékenységre. Az idős emberek, és az egészen fiatalok (újszülöttek, kisgyerekek) különösképp megérzik.

Ennek az az oka, hogy a körülményekhez lassabban alkalmazkodnak már, illetve még. Így az időjárást meghatározó fizikai jellemzők egy napon vagy akár órákon belül bekövetkező hirtelen megváltozását a szervezet nehezen tolerálja. Hasonlóképp érzékenyebbek lehetnek a gyengébb fizikumú, reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immunrendszeri vagy hormonális betegségekben szenvedő felnőttek is.

Mit lehet tenni, ha érzékeny vagy az időjárás változásaira?

Nos, csodák nincsenek, bármit is ígérjenek a különféle táplálékkiegészítők.

Ami viszont tuti, jót tesz, az a séta. A friss levegő, a rendszeres, könnyű testmozgás, de legalább a gyakori szellőztetés.

A változatos táplálkozás, a sok zöldség és gyümölcs, a vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben (magnézium, cink, B-vitaminok) gazdag étrend frontoktól függetlenül is erősíti az immunrendszert. A gyógyteák közül ajánlják a citromfüvet, az orbáncfüvet, a levendulát, a rozmaringot, a ginzenget, érdemes próbálgatni, melyik válik be. Fontos az elegendő alvás, segíthet a rendszeres szaunázás vagy váltózuhany és a relaxálás. Az alkohol és a dohányzás pedig ellenünk dolgozik, de ezt tudjuk úgyis.

Kurucz Adrienn

Kurucz Adrienn a migrénről is írt korábban egy igazán átfogó cikket, olvassátok el ITT!

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images