Csak idő kérdése, de mindenhol ott leszünk – A történelem „első női”

–

Amelia Mary Earhart – a repülés úttörője

Kezdjük a születésnapossal. Amelia Earhart volt az első női pilóta, aki öt évvel Charles Lindbergh után, 1932-ben egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Széles körű ismertségre azonban négy évvel korábban, 1928-ban tett szert, amikor szintén átrepülte a Föld második legnagyobb óceánját, azonban ekkor két férfi társaságában indult a nagy útra, és egyáltalán nem vezethette a repülőt. Mégis a tény maga, hogy a húszas évek végén egy nő ekkora utat tett meg egy repülőgép fedélzetén, lenyűgözte az embereket, így Earhart igazi sztárrá vált.

Időközben egyre többen bírálták amiatt, hogy csak utasként tette meg ezt a nagy távolságot, így hosszas előkészületek után sok nehézséggel tarkított tizenöt órás úton, de megtette egyedül is a távolságot.

Elspeth Beard – két keréken a világ körül

Elspeth az első nő, aki körbemotorozta a világot úgy, hogy négy földrészt is érintett. 1982-ben, huszonhárom évesen, tanulmányait felfüggesztve döntött úgy, hogy útnak indul. Két év alatt négy kontinensen rótta egyedül az utakat, több mint ötvenhatezer kilométert tett meg húsz országon keresztülhajtva. Nem volt könnyű dolga, mert kalandja során többször meg kellett állnia huzamosabb időre, hol a motorja meghibásodása, hol betegségek, hol pedig pénzhiány miatt. Elspeth azonban minden akadályt legyőzött és épségben hazajutott Londonba. Visszatért a tanulmányaihoz, és neves építész vált belőle, hű motorját, aminek segítségével részese lehetett ennek a világra szóló utazásnak, ma is használja.

Marie Curie – az első női Nobel-díjas

Ha máshonnan nem, az Agymenők című sorozatból sokaknak ismerős lehet Marie Curie neve, hiszen a sorozat főszereplő zsenije is mély csodálattal adózik a néhai professzor munkásságának, nem véletlenül. Curie-t a rádium anyjaként emlegetik, férjével közös kutatásuknak hála ismerte meg a világ a radioaktivitást. 

A munkájukért Nobel-díjat kaptak, azonban Curie nemcsak hogy az első nő, akit ezzel az elismeréssel kitüntettek, de ő az első tudós, aki kétszer is megkapta a díjat – az már csak a ráadás, hogy két különböző tudományterületen való kutatásáért.

Az első ugyanis fizikai, a második viszont kémiai Nobel-díj volt. És akkor még nem említettem, hogy ő volt a neves, párizsi Sorbonne Egyetem első női professzora…

Valentyina Tyereskova – az első nő az űrben

A mindössze ejtőernyős múlttal rendelkező Valentyina szinte egyik napról a másikra lett a világ első női űrhajósa. Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején az USA és a Szovjetunió közötti űrverseny egyre szorosabbá vált, amit végül 1969-ben a Holdra szállással megnyert Amerika, de közben az oroszok is értek el szép eredményeket. Például ők küldték az első nőt az űrbe 1963-ben. Mivel női pilóták akkoriban nem voltak túl sokan, főleg nem a seregben, kockázatos vállalás volt repülési tapasztalattal nem rendelkező lányokat űrhajósnak képezni.

A szovjetek mégis belevágtak, és Tyereskova a Vosztok-6 fedélzetén három napot töltött el az űrben, ezalatt negyvennyolcszor kerülte meg a Földet.

Sirimavo Ratwatte Dias Bandaranaike – a modern világ első női vezetője

Sirimavo Srí Lanka-i politikus, 1956-ban lett országa miniszterelnöke, ezzel együtt pedig a világ első női kormányfője. Bandaranaike hazája „first ladyjeként” kezdte, de már férje miniszterelnöksége előtt is politizált. Tizenkilenc éven át segítette párja politikai karrierjét, azonban amikor férjét egy buddhista szerzetes lelőtte, és vezető nélkül maradt az ország, úgy döntött, hogy kipróbálná magát kormányfői feladatkörben is.1956-ban megválasztották, majd kis kihagyással még egy ciklusra miniszterelnök lehetett 1970-től. 1972-ben ő nevezte át az országot Ceylonról Srí Lankára.

Ha pedig szívesen olvasnál a magyar történelem első nőiről, olvasd el Szőcs Lilla két évvel ezelőtti cikkét a témában.

Dián Dóri

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT