Iskola helyett szabadtanulás: működhet?

–

A tartalomgyártó a videó második felében elviszi a gyerekeit egy bevásárlóközpontba is, ahol állítása szerint matematikai és pénzügyi ismereteket tanít nekik az árcédulák leolvasásán és az árak összehasonlításán keresztül. Az egy éve közzétett videót azóta több mint félmillióan látták, és meglehetősen megosztó reakciókat váltott ki. Volt, akit elbűvölt a koncepció, mások viszont élesen kritizálták a TikTokert amiatt, hogy megvonja gyerekeitől a hagyományos oktatást, különféle házimunkákat végeztet velük, és az alapvető szülői nevelést tananyagként állítja be.

Ugyanakkor 2024 márciusában meredeken megugrott a Google-keresések száma az „unschooling” szóra – még a koronavírus-járvány idején sem érdeklődtek ennyien a téma iránt.

Valóságos TikTok-trenddé vált a szabadtanulás: egyre több tartalomgyártó kezdte el megosztani saját tapasztalatait, és sorra kerültek ki az unschooling-videók – például Kelsey Rhae-é. Az elképzelés egyébként nem teljesen újkeletű: a szabadtanulás mögött egy több mint ötvenéves reformpedagógiai irányzat áll.

Nincs lecke, nincs ellenőrzés, nincs értékelés – a gyerek irányítja a saját tanulását

A szabadtanulás az angol unschooling kifejezés magyar megfelelője, amely a homeschooling (otthonoktatás) mintájára született. A kifejezés nem véletlenül utal az iskola hiányára: egy olyan alternatív oktatási modellről van szó, amely teljesen független az iskolai keretrendszertől. Az otthontanulás egyik radikálisabb változataként a tanulás szabadságát és kötetlenségét hirdeti, szakképzett oktató, meghatározott tanterv, tananyag, számonkérés és értékelés nélkül. A gyerekek önállóan, érdeklődésük és kíváncsiságuk által vezérelve tanulnak; a szülő nem irányít, hanem kérdésekre válaszol, és olyan helyzeteket teremt, amelyekben a gyerekek természetes módon, a környezetük révén szerezhetnek ismereteket.

A unschooling fogalmát John Holt amerikai pedagógus alkotta meg az 1970-es években – őt tartják a szabadtanulás „atyjának”. Holt úgy vélte, hogy a valóban hasznos és tartós eredményeket hozó tanulás kizárólag a gyerek saját tapasztalataiból és érdeklődési köréből származhat.

A szabadtanulás alapgondolata szerint minden gyerekben veleszületett és végtelen tudásvágy lakozik, amely a világ megértésére irányul. Ennek megfelelően a modell lényege az önirányított tanulás elsődlegessége: a gyerekek a mindennapi élet során szerzett élményeikből tanulnak, nem pedig külső kényszer vagy utasítás hatására.

Sok család a hagyományos oktatás merev struktúráinak és nyomasztó légkörének alternatívájaként fordul a szabadtanulás felé. Vannak, akik az otthontanulásból térnek át erre a modellre, mások pedig nemcsak oktatási filozófiát, hanem egyfajta alternatív életstílust is látnak benne. Bár kétségtelen, hogy a hagyományos iskolai rendszer nem hibátlan, a szabadtanulás mint módszer is számos kérdést vet fel: tanulmányi és társadalmi hatásai, hosszú távú eredményességének kérdése megosztó, és sokak számára vitatható. 

Elméletben jól hangzik, a gyakorlatban kevésbé

Bár a szabadtanulás alapötlete sokak számára szimpatikus lehet, az elképzelés kissé idealisztikus. A gyakorlatban számos kérdés és kétely merül fel ezzel az oktatási módszerrel kapcsolatban – mind a diákok, mind az oktatók, mind a szülők részéről. Nem véletlenül. Az Egyesült Államokban és Kanadában számos vizsgálat született a szabadtanulás eredményességéről, amelyek vegyes következtetésekre jutottak.

Miközben a szabadtanulás hívei előszeretettel hangsúlyozzák annak pozitívumait – például a belső motiváció, az önállóság és a céltudatosság fejlődését, valamint az élethosszig tartó tanulás iránti vágy erősödését –, más kutatások rávilágítanak azokra a hiányosságokra is, amelyek a kitartás, a komplex tanulási célok elérése, az iskolai integráció és az értékelés terén jelentkezhetnek.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizonyos tantárgyak – például a matematika, a fizika vagy a kémia – túl összetettek ahhoz, hogy a gyerekek kizárólag önállóan, külső irányítás nélkül tanulmányozzák, és megértsék a bonyolultabb összefüggéseket.

A szabadtanulással szembeni kritikák egyik leggyakrabban hangoztatott érve, hogy egyetlen szülő sem képes önállóan olyan színvonalú és átfogó oktatást nyújtani, mint amit az iskolákban több szakképzett pedagógus biztosít. Ez jelentősen csökkentheti a szabadtanuló gyerekek esélyeit a továbbtanulásra, hiszen ahogy a tananyag az életkor előrehaladtával egyre bonyolultabbá válik, úgy nő a kockázata annak is, hogy tudásbeli hiányosságok alakulnak ki, ha az alapok nem megfelelőek. Ez nemcsak lemaradáshoz vezethet, hanem akár ellehetetlenítheti a felsőoktatásba való bejutást is.

A szabadtanulást választó szülők közül sokan nincsenek tisztában azzal, mekkora hátrányt jelenthet a pedagógiai szaktudás hiánya. Ezzel szemben gyakran úgy vélekednek, hogy az iskola csupán „ingyenes bébiszitterként” funkcionál, és hisznek abban, hogy ők maguk értékesebb tudást adhatnak át gyermeküknek, mint a hagyományos pedagógusok.

A szabadtanulás másik komoly problémája az elszigetelődés: a külvilágtól való elzártság nemcsak tudásbeli hiányosságokhoz, hanem akár elhanyagolásához is vezethet. A bántalmazás is észrevétlen maradhat. Az iskola ugyanis nemcsak a tudásátadás helyszíne, hanem biztonsági háló is: a pedagógusok figyelemmel kísérik a gyerekek állapotát, észreveszik, ha valami nincs rendben. A szabadtanulás esetén ez a külső kontroll megszűnhet, ami növeli az elhanyagolás és a visszaélések kockázatát.

Egy 27 éves nő a Teen Vogue-nak számolt be arról, hogy miután szabadtanuló lett, „súlyosan elhanyagolták” otthon: családja még az alapszükségleteit sem elégítette ki, például nem jutott hozzá tiszta ivóvízhez. Mivel senkivel nem állt kapcsolatban, aki ellenőrizhette vagy jelenthette volna a helyzetét, az elhanyagolás rejtve maradt.

A szabadtanulás további árnyoldala lehet a társas kapcsolatok hiánya. Az iskola ugyanis a szocializáció egyik legfontosabb színtere – a közösségi élmények és a kortársakkal való interakciók hiánya szociális nehézségekhez vezethet. A családi környezetben zajló tanulás ritkán biztosítja azokat a helyzeteket, amelyekben a gyerekek társas készségei fejlődhetnek. Ez elszigeteltséghez, kapcsolatteremtési nehézségekhez, sőt, társas helyzetekben jelentkező szorongáshoz is vezethet. 

Komolyan vehető-e egyáltalán?

Sokan a TikTok-videóknak köszönhetően találkoztak először a szabadtanulás fogalmával, így a közösségi médiában tapasztalható túlnyomórészt negatív visszhang részben annak is köszönhető, hogy a tartalomgyártók gyakran felszínesen, sőt, olykor arrogáns stílusban népszerűsítik ezt a pedagógiai formát – anélkül, hogy érdemi ismereteik lennének róla.

A korábban említett TikToker például a szabadtanulás második napjáról készült videójában a kritikákra reagálva azt állította: a legtöbb orvosnak és ügyvédnek adósságai vannak és nyomorúságos életet élnek, ezért egyáltalán nem bánja, ha a formális oktatás hiánya miatt nem lesz belőlük sem orvos, sem ügyvéd.

Az ilyen kijelentések érthetően váltanak ki felháborodást a felhasználók széles köréből. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban sok olyan család is él, amely a lehetőségeihez mérten komolyan veszi a szabadtanulást. A felmérések szerint sok, korábban szabadtanulásban részesült felnőtt elégedett ezzel az oktatási formával, és nem érzi, hogy hátrányba került volna miatta.

Mi a helyzet Magyarországon?

Bár az alternatív pedagógiai irányzatok egyre népszerűbbek Magyarországon is, a szabadtanulás jelenleg nem jogszerű a hazai törvényi keretek között. Ennek oka, hogy teljesen független a tantervektől és az iskolarendszertől, míg itthon csak szigorúan strukturált, ellenőrzött körülmények között engedélyezett az otthon tanulás. Ha egy gyermeket nem íratnak be iskolába, vagy nem teljesíti a kötelező vizsgakövetelményeket, az jogsértésnek minősül, és súlyosabb esetben gyermekvédelmi eljárást is vonhat maga után.

Ennek ellenére Magyarországon is létezik egy kis, de aktív közösség, amely érdeklődik a szabadtanulás iránt. Vannak magyar nyelvű Facebook-oldalak és csoportok, amelyek kifejezetten ezzel a témával foglalkoznak, vagy alternatív oktatási formákkal együtt tárgyalják.

WMN szerkesztőség