–

Fiala Borcsa: Átülök a kanapém még nem kiseggelt végébe, és tovább netezem. (NEEEEEM!!! Vicceltem!) Végigkolibrizem (egyérintőzöm) a belváros összes kocsmáját a barátaimmal, színházba megyek, meglátogatom a nagymamámat, a húgomat és az addigra megszületett unokaöcsémet, meg az anyukámat.

Aztán bemegyek a szerkesztőségbe, ahol lenyomunk egy olyan meetinget, ahol senki nem recseg és nem is pixeles.

Both Gabi: Digitális tisztítókúrát csinálok minimum negyvennyolc óráig. Bevágtatok kesztyű és maszk nélkül a WMN szerkesztőségébe, és mindenkit agyonölelgetek. (Bocs, Borcsa, de még téged is!)

Elutazunk anyukámhoz és a bátyámhoz, és végre igazi húslevest eszünk. A barátommal már hetek óta nem találkoztam, nem tudom, kibírjuk-e a karantén végéig… Ha igen, akkor nyilván ő lesz az első.

Dián Dóri: Először is, felkeresem az összes családtagomat, akiket (addigra) már hónapok óta nem láttam, és nagyon megölelgetem őket. Ezzel azt hiszem, el fog menni az egész nap, este pedig összeülünk a barátainkkal odakint, talán a Deákon vagy a Margitszigeten, és előre nem látható mennyiségű alkoholba fojtjuk az elmúlt időszak minden nyavalyáját.

Kégl Ági: Hazamegyek Magyarországra, és megölelgetem a családtagjaimat és a barátaimat. És valószínűleg lesz valahol egy bulika is a szabadulás örömére.

Pásztory Dóri: Én kábé ugyanez. Vesszük a jegyet, amint lehet, és megyünk haza. Emellett pedig elmegyünk Marcival valami csúcs szuper étterembe négy órán keresztül vacsorázni.

Szabó Anna Eszter: Elmegyünk anyukámékhoz, sütünk-főzünk, összejön a nagy család. Este meg sanszosan lelépünk kimenőzni a férjemmel. Bizonytalan időre. 

Szőcs Lilla: Futok egyet a természetben. Aztán elmegyek improvizációs festős estre és utána eszem egy nagyot a Kőlevesben vagy a Dobrumbában. De szeretnék egy pikniket is csinálni, csinálhatnánk egyet közösen a Városmajorban, hm, hm? Mindenki süt valamit a lisztből, amiből sosem lett kenyér.

Ja, még azt írtam fel magamnak két hete, hogyha vége, kimegyek egy hegyre, és kiordítom magam: miiaaaaaaaf.szvolteeeeez?!

Szentesi Éva: Elmegyek az összes kedvenc helyemre Budapesten, megcsókolgatom a barátaimat, hazamegyek anyámékhoz, aztán a barátnőimmel veszünk egy jegyet Londonba, ugrabugrálva szállunk le a repülőről, bejárjuk a várost, majd szigorúan sörrel a kezünkben a Camden marketet is, ahol hangoskodunk az embertömegben, alkudozunk az árusokkal, és férfiakkal flörtölünk. Ja, és ez nem fér bele egy napba, de három napig tuti nem alszunk majd…

Tóth Dominika: Mivel most a kritikus időszakban lejöttem Gyomára, így ha ennek vége, fenn fogok a barátaimmal tolni egy kocsmatúrát, majd végigtáncoljuk az estét.

Marossy Kriszta: Nagyon meglepő módon elsőként az anyukámat és a húgomékat akarom látni. Aztán végigcsimpaszkodom szépen a legjobb barátaimat, a barátnőm kisbabáját, aki a szomszédomban él és csak messziről nézhetem őket, aztán még óvatosan meglátogatom azt a barátnőmet, aki most fog szülni, és mindenkivel mindenkire iszom egy proseccót, ha bírom ezek után, akkor szervezek egy szigorúan cipőben bejövős házibulit és elzárom a telefonomat és laptopomat egy hétre.

DTK: Rendezek egy kerti bulit. Mindenki jön!

Molnár Erika: A fodrászomat fogom felkeresni először, mert szerintem a hajam földig fog érni amiből az uccsó harminc centi lesz szőke, a többi meg mákos szürke. Aztán elmegyek a kozmetikusomhoz, hogy a többi felesleges „hajtól” is megszabadítson. Persze csak ha kiférek az ajtón és le tudom vakarni az addigra óriásira nőtt seggemről a kanapét.

Tóth Flóra: Remélem, nem késő ősszel/télen fog mindez megtörténni, hanem sokkal előbb, úgyhogy megnyitom a kertet, és mindenféle kerti partikat fogok tartani… miután az egész családom totálisan megunta a főztömet, igyekszem majd másokat terhelni vele (például benneteket). Senkit nem ölelgetek, mert akivel ölelgetős viszonyban vagyok, azokat szerencsére mind meg tudom ölelni most is. Foglalok repülőjegyeket akárhova, és elutazunk. Bemegyek egy plázába egyedül, és egy random ruhaboltban megveszek minden ruhát, ami jól áll. Előtte megtapizom és felpróbálom őket. És utána NEM fertőtlenítem magam. Ezek az első napi terveim. Második napon meg mindenki legnagyobb örömére viszem a lányaimat a nagyiékhoz.

Gyárfás Dorka: Nekem nagyon sok pozitívumot hozott ez az időszak. Megtanultam belőle, hogy redukálnom kell az életemet, a kapcsolataimat, az elfoglaltságaimat, mindent – ebből sok mindent szeretnék megőrizni. A legközelebbi hozzátartozóimmal sokkal intenzívebb és tartalmasabb lett a kapcsolatom, és a kulturális élményeim is mélyebbre mennek (könyv, film, sorozat – nyilván a színház nem, mert az szerintem nem él meg közvetítésben, csak élőben). Úgyhogy a legfontosabb – Kriszta kerti partija után –, hogy a gyerekeimet össze tudjam hozni a barátaikkal, hogy ők tombolhassanak egy nagyot együtt, hogy ne mi legyünk az egyetlen társaságuk. Nem vagyok egy nagy vendéglátó, de nekik rendeznék egy dzsemborit.

D. Tóth András: Végre találkozunk a családunkkal! Aztán meg csak fújok egyet, hogy ez nagyon durva volt, és várom a kihívásokat.

Kurucz Adrienn: Végig fogom gondolni bizonyára, ahogy rég:

„Ma hová nem mennék

legszívesebben?” – Fodor Ákos

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images