„Talán az ölelés az egyetlen őszinte csend a világ zajában" – Így hat rád, ha megölelnek

–

Hormonok, ha tombolnak

Minden kémia – kezdjük hát azzal, hogy az ölelés hatására milyen biokémiai folyamatok mennek végbe a testünkben! Először is az oxitocin hormon szabadul fel. Ez az úgynevezett szeretethormon, amelynek hatása rendkívül fontos és sokrétű: csökkenti a stresszt, erősíti a társas kapcsolatok érzetét, emellett pedig elősegítheti az empátiát. Az oxitocin rendszeres felszabadulása növeli a bizalom szintjét az emberi kapcsolatokban – de már kistestű rágcsálók esetében is kimutatták a pozitív hatását!

S ha már hormonok: mostanában rengeteget olvashatunk arról, milyen romboló hatással van egészségünkre a kortizol, azaz a stresszhormon emelkedett szintje. Nos, egy jó ölelés (hogy az milyen is, arra hamarosan kitérünk) pont a kortizol szintjét csökkenti a szervezetünkben. 

Sőt: egy kutatás kimutatta, hogy azoknak, akiket naponta megölelnek, javulnak a szív- és érrendszeri mutatói! Ha pedig erre azt mondod, képtelenség, képzeld csak el, hogy még az immunrendszert is erősíti: egy 404 felnőttet vizsgáló kutatás azt mutatta ki, hogy a rendszeres ölelés csökkenti a felsőlégúti megbetegedések gyakoriságát. 

Nátha helyett ölelés!

Ja, azt mondtam már, hogy fájdalomcsillapító hatásai is van? Stimulálja ugyanis az endorfintermelést – ez pedig nem csupán a jó közérzetünkért felelős, de a fájdalomcsillapításban is kulcsszerepe van.

Az ölelés pszichológiai előnyei

 Aki élt már át nehéz helyzetet életében, az tudja: néha tényleg úgy érezzük, életmentő volt egy-egy ölelés. Talán van is olyan, amit fel tudsz idézni! Nekem több is van, ami a klinikai depresszió idején érkezett, és örökre emlékezetes maradt – meglepő módon némelyik nem is feltétlenül közeli ismeretségi körből „került ki”. De erre is megvan a magyarázat: 

egy idegen ölelése is azokat a biokémiai reakciókat indítja el bennünk, így sokszor nem is az számít, ki adja, hanem maga az ölelés – pontosabban az az érzelmi biztonság, amelyet ez a gesztus nyújt nekünk. Közben ugyanis aktiválódnak az agyban a boldogságérzetért felelős területeket, és ez segít enyhíteni a magány érzését.

Az ölelés emellett bizonyítottan

• enyhíti a szorongást
• jobb alvást eredményez
• erősíti az érzelmi kötődést 
• párkapcsolatokban növeli az intimitást 

Egy 2018-as kutatás szerint azokban a párkapcsolatokban, amelyekben gyakoribb az ölelés, elégedettebbek a partnerek, és kevesebb a konfliktus (vagy jobban kezelik azokat). Jó, ehhez mondjuk nincs szükség tudományos kutatásra sem, hogy elhiggyük.

Rilke szavaival: „Mikor átölelsz, érzem, hogy a szívem ott van, ahol lennie kell.” 

Ölelés és csapatmunka

A covid óta egyre többször látom, hogy idehaza is terjed a puszizkodás helyett az ölelés, mint üdvözlés – akár laza vagy rövid ismeretség esetén is. Nekem ezzel nincs gondom, kimondottan szeretek megölelni embereket – már persze akkor és azokat, amikor és akik megöleléséhez kedvem van. Létezik kutatás, amely kimutatta: az ölelés mint üdvözlés elősegíti a bizalom kialakulását egy friss kapcsolatban, sőt, akár gyorsíthatja is annak fejlődését.  

Ne feledjük azonban: vannak, akik nem szeretnek ölelkezni. Vagy sokkal szűkebb körben, mint amelybe mi tartozunk – a szerkesztőségben is van ilyen –, és ezzel nincs semmi gond. 

Minden pozitív hatása ellenére az ölelés nem kötelező, és jogod van kérni, hogy téged ne ölelgessenek. Tapasztalataim szerint az őszinte kommunikáció önmagában is megkönnyíti a létezést és az együttműködést egy közösségben.

Hogy az ölelés enyhíti a társas magány érzetét, arra van egy egészen különleges példám. Néhány éve kutyasétáltatás közben arra lettem figyelmes, hogy egy közeli padon egy nő zokog. Nem sír, nem szipog, hanem olyan intenzitással zokog, hogy megszaporáztam a lépteinket, és odamentem hozzá megkérdezni, miben tudok segíteni. 

A nő néhány mondatban elmondta: nincs semmi baj – mármint fizikailag –, nincs veszélyben, nem bántották (legalábbis szintén fizikailag nem). Csak épp most döbbent rá, hogy a barátai, akikkel együtt lakik, elárulták, és el kellett szaladnia otthonról, mert nem akart előttük összeomlani. Nem jutott értelmesebb az eszembe, megkérdeztem, megölelhetem-e – ő pedig azt felelte, nagyon jólesne neki. Megöleltük egymást szótlanul, hosszan, aztán megköszönte, hogy figyeltem rá, és azt mondta, most már rendben lesz, csak kicsit elidőzne még itt a padon. 

Néha ennyi ez, azt hiszem. 

Az ölelés társadalmi hatásai

A fentiek alapján nem nehéz kitalálni: az ölelés javítja a csapatmunkát. Természetesen nem a kierőszakolt, kötelező mű-ölelésekről van szó, de ha látjuk, hogy valaki nehéz helyzetben van – vagy ellenkezőleg: valami nagy dolgot ért el, jó történik vele! –, rengeteget jelenthet egy őszinte ölelés. 

Tekinthetünk erre kapcsolatépítési eszközként is: ha nem vagy a szavak embere, de kifejeznéd a támogatásod, bátorítanál valakit, kérdezd meg, jólesne-e neki, ha megölelnéd! Ezzel nemcsak érzelmi támogatást nyújtasz, de a saját empatikus képességedet is fejleszted.

Igen, itt a helye az adekvát Coelho-idézetnek: „Egy ölelés azért van, hogy elmondja, amit a szavak nem tudnak.” Hát de nem? Na ugye.

Ölelnek-e az állatok?

Nemcsak a cuki mémeken láthatunk ölelkező állatokat: ennek a gesztusnak az állatvilágban is fontos funkciói vannak. Még akkor is, ha az emberi szem számára néha nem is olyan egyértelmű, mi számít egy adott állatfaj esetében ölelésnek: az elefántok például az ormányukkal ölelkezve fejezik ki támogatásukat és erősítik az érzelmi kötődést egymás iránt. 

De bőven akad más példa is: 

• a bonobók esetében az ölelés a kommunikáció és a konfliktusmegoldás eszköze. A szerepe lehet a család tagjainak megnyugtatása, feszültségoldás, de játék előtti öleléseket is megfigyeltek a kutatók 

• a csimpánzok a fentiek mellett gyakran karolják át egymást, közben nyugtató hangokat adnak ki – és a testükben ugyanazok a biokémiai folyamatok zajlanak, mint az emberekében

• egy páviánokkal végzett kutatás eredményei alapján a gyakori ölelés javítja az utódok túlélési esélyeit
• a gorilla-anyák a gyermeküket ölelik nagyon gyakran, ezzel nyugtatva a picit
• az anyakoala is sokszor öleli a kölykét, ez ad a kicsinek biztonságérzetet
• a vidrák alvás közbeni, összekapcsolt „ölelésének” prózaibb szerepe van: ez a kontaktus segít megakadályozni, hogy elsodródjanak egymástól 
• még a lajhárok és a medvék esetében is megfigyelhető az ölelésszerű kontaktus, elsősorban az utódgondozás elemeként
• farkasoknál a mellkas összedörzsölése a bizalom jele
• a kutyák ölelése, illetve az, amikor a fejüket a nyaktájékunkhoz „dörgölik” ellenben tanult viselkedés: megfigyelték, hogy az ember így fejezi ki a szeretetét. Fontos: számos kutya kimondottan utálja, ha ölelgetik, ezért akár veszélyes is lehet ezt erőltetni – e témában ajánlom a Hegyezd a füled! sorozatunk azon részét, amelyben Bangó Bendegúz kutyatréner elmondja, mit szabad és mit!

És persze az ember-gyerekekre is érvényes az, hogy az ölelés az érzelmi fejlődés egyik legfontosabb tényezője. A szülő ölelése megnyugtatja őket, biztonságérzetet kelt bennük, csökkenti a stresszhormont a szervezetükben.

Emellett a sok ölelésnek önbizalomnövelő hatása is van!

 Pro tipp: a szülőnek is jó. Mindenki nyer vele!

Magad, uram...

Ölelésre vágysz, de tényleg nincs senki körülötted? Van egy jó hírem:

az ön-ölelés, tűnjék bármilyen furának is, de hasonlóan pozitív hatással van az idegrendszerünkre és a hangulatunkra, mintha más karjaiban találnánk vigaszt! Sőt: ez a gesztus segít az önelfogadásban.

Próbáld csak ki! Öleld meg magad, és érezd, ahogy elönt a nyugalom, és máris jobban érzed magad!

Mennyi ideig tartson?

Jó-jó, ölelkezzünk – de mégis meddig? Senki se akar kínosan hosszú ölelésekben feszengeni...

Nos, a kutatások szerint olyan 8 másodperctől már jók vagyunk, de ideálisan az ölelésnek legalább 20 másodpercig kell tartania ahhoz, hogy a legjobb fiziológiai és pszichológiai előnyöket érjük el vele.

Persze a kis ölelés is számít, hiszen örömet szerez, megnyugtat, kapcsolódunk általa, de általánosnak tekinthető a szabály, hogy a hosszabb ölelés hatékonyabb. És hát jó érzés is, nem?

Csepelyi Adrienn