–

1. Kaotikus születés

Ha megguglizod, mikor született a világtörténelem egyik leghíresebb fizikus-matematikus-csillagász-filozófus-alkimistája, akkor máris benne találod magadat a slamasztikában. Az egyik információ szerint ugyanis december 25-én, a másik forrás viszont állítja, hogy mégis inkább január 4-én. Ha ehhez még azt is hozzáteszed, hogy

a kis Isaac ráadásul cirka 11–15 héttel hamarabb született a kelleténél, és az anyukája szerint olyan pindurka és törékeny volt, hogy simán belefért volna egy literes kancsóba, akkor kész is van a káosz.

Az egészről azonban az eltérő naptárak tehetnek. A Caesar által bevezetett Julianus-naptár szerint (ami Angliában még Newton születésekor használatban volt) épp mára, azaz december 25-ére esik a születésnapja. Igen ám, de az i. e. 45-ben bevezetett Julián-naptár nem volt tökéletes, ugyanis 128 évenként okozott egy nap csúszást, ami idővel teljesen felbolygatta az egyházi ünnepeket. Ezért a XVI. században elkezdték bevezetni a Gergely-naptárat, azonban országonként különböző ütemben. A Gergely-naptár szerint viszont Newton január 4-én született. Ennek két szempontból van jelentősége. Egyrészt, hogy elterjedt nézet, miszerint Newton a szintén zenész fizikus-csillagász-matematikus Galilei halálának évében született, nem teljesen állja meg a helyét, bár valóban klasszul hangzik, de csak attól függően, hogy melyik naptár szerint számoljuk a dolgot. Másrészt így lehetősége van a nem istenhívőknek is ünnepelni karácsonykor. Az alternatív verzió, a Newtonmas során a Szkeptikus Társaság tagjai december 25-én tudománnyal kapcsolatos ajándékokat és almát adnak egymásnak.

Isaac Newton Threadless GIF - Find & Share on GIPHY

2. Apropó, hogy is volt az a dolog az almával?

Mindenki úgy hiszi, hogy a gravitáció elméletére úgy jött rá Newton, hogy a kertben sétált (más források szerint egy fa alatt ült, megint mások szerint viszont a kertre néző ablakánál tartózkodott épp), amikor egy alma leesett (egyes források szerint épp a fejére, mások szerint… na, jó, hagyjuk), mire Newton azonnal elkezdett rajta agyalni, hogy vajon miért nem felfelé, netán oldalsó irányba esnek az almák? Miért mindig a Föld középpontja felé? Az (általánosan elfogadott) igazság azonban az, hogy az almás sztorit jóval később találta ki Newton, annak illusztrálására, hogy hogyan hatott a közvetlen környezete a gondolkodására.

3. (Nagyon) tartós tejet már ne vegyél

Newton nemcsak a tudománnyal, de a vallással is nagyon sokat foglalkozott, és buzgón forgatta a Bibliát. A Jelenések könyve alapján pedig elvégezte saját számításait is, miszerint a világvége 2060-ban fog elérkezni.

Isaac Newton Astronomy GIF by Paper Panther - Find & Share on GIPHY

4. Pénzhamisítók, politikusok, rettegjetek!

Bár legtöbben a bolygómozgások és a fényvisszaverődés törvényeinek felfedezésével kapcsolják össze a nevét, Newton 1699-ben a londoni pénzverde ellenőre, majd később igazgatója lett, e pozíciójában pedig jelentős lépéseket tett többek között a pénzhamisítás visszaszorításában. Ő vezette be ugyanis elsőként, hogy a fémpénzek oldalán peremdísz legyen, így nem lehetett körbenyírni őket. Arra is az ő vizsgálatai alapján jöttek rá, hogy az Angliában használt pénzérmék közel tíz százaléka hamis volt.

Egy időben pedig parlamenti tag is volt, bár csak rövid ideig. Politikusként azonban nem igazán állta meg a helyét, karrierje során összesen egyszer szólalt fel: megkért valakit, hogy csukja be az ablakot.

5. Macskás bácsi

A mai napig használt macskaajtó is állítólag  Newton találmánya, akit rettentő módon zavart, hogy a ki-bejáró állatai miatt minduntalan meg kell szakítani a munkáját.

(Egyes kutatók azonban cáfolják ezt, azt állítva, hogy Newtonnak sohasem voltak háziállatai. Enne ellenére a házának ajtaján a mai napig látható egy macska és egy kiscica méretű lyuk.)

6. Minden rosszban van valami jó…

…még ha ez az adott pillanatban nem is feltétlenül látszik. Az 1665-ös angliai pestisjárványt egész biztos vagyok benne, hogy nem sokan éljenezték. Azonban épp emiatt költözött haza Newton a biztonságosabb vidéki otthonában, ahol aztán a kényszerpihenőnek hála, temérdek ideje volt gondolkodni, elmélyülni a tudományokban. Így születhetett meg e kétéves remetéskedés során szinte az összes nagy tudományos felfedezésének előkészítése.

7. Zseniként csillagos ötös, emberként bukta?

Ahogy Newton kivételes intellektusát nem szokás megkérdőjelezi, úgy elég mély az egyetértés abban is, hogy Isaac nem tartozott a legkellemesebb jellemek közé, és tulajdonképpen ezzel ő maga is egyetértett. Aldous Huxley írta róla: „Ha kitenyésztenénk az Isaac Newtonok fajtáját, az nem jelentene haladást.

Az ár ugyanis, amelyet Newtonnak kivételes intellektusáért kellett fizetni, túl nagy volt: képtelen volt barátságra, szerelemre, apaságra és sok más kívánatos dologra.

Mint ember, fiaskó volt; mint kolosszus: fenséges.” Egyik életrajzírója, dr. Stuart Clark szerint a diákjait élvezettel alázta meg, volt, akit egészen az öngyilkosságig hajszolt. Saját bevallása szerint pedig megfenyegette az anyukáját, hogy rágyújtja a házat. (Édesanyját egyébként nem különösebben kedvelte, de hát nem is csoda, a kedves mama Newton apjának halála után ugyanis ismét férjhez ment, a kisfiút pedig, mint egy megunt kiskutyát, lepasszolta a nagymamának).

Mindez persze egy fikarcnyit sem von le a nagy ember gigászi értékéből. Ki tudja, ha Newton nem lenne, talán még mindig a Nap keringene a Föld körül.

Fiala Borcsa

Források: ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt kép: Getty Images