–

„Drága Lajos! Ha ez az üzenet elér hozzád, talán van esély arra, hogy megmentsük a szövetséget (...)” – szólítja meg Irinyi Kossuthot egy – a Facebookon terjedő – kampányvideóban, amelyben gőzmeghajtású robotjának nagyszabású terveire kér pénzt öreg barátjától. Ugyanis Irinyi tíz évvel a szabadságharc leverése után továbbra is azon fáradozik, hogyan élessze fel a forradalmat, a birodalmiak elleni harcot viszont nem ágyú- és puskaropogtatással képzeli el, hanem egy kőkemény harci robottal. Bár steampunk-filmek nemigen készülnek itthon, a műfaj sajátosságai nyomokban felfedezhetők voltak a Kincsemben. Nagyszabású külföldi filmek közül olyanokat sorolnak ide, mint például A leleményes Hugo vagy a Vadiúj vadnyugat. 

Ezért nem kicsit ambíciózus terv az alkotók részéről, hogy a hazai közízlés számára egy ennyire eszement ötlettel álljanak elő egy viszonylag ismeretlen műfajban, mindenesetre engem pont ezért megvettek kilóra. Cibulya Nikol, a film rendezője a kedvezőtlen körülmények ellenére is belevágott, mert  – mint mondja – Irinyi ambíciója megérdemel egy történetet „(...) Irinyi maga adja a motivációt, aki akkor is folytatta tevékenységeit, amikor úgy tűnt, nem lesz belőle semmi.”

Közösségi finanszírozás

Távolról sem tűnik lehetetlennek az általuk kitűzött terv. Korábban a Trickerion steampunk környezetbe ültetett felnőtt társasjáték alkotói számára hozott nem várt sikert a közösségi finanszírozás, így az alkotók következő játékukat az Anachrony-ra is feltették, és a Kickstarteren kerestek tőkét. A New York Kávéházban zombikat vadászó nyugatos költők képregényre alig két nap leforgása alatt összegyűlt Csepella Olivér projektjére a célösszeg. Úgyhogy személy szerint kíváncsian várom, hogy alakul Irinyi sorsa. 

A történet

A történet szerint 1858-ban járunk egy észak-alföldi faluban, ahol Oszkár (Csiby Gergely) a fiatal pesti újságíró a visszavonult feltalálóval és kémikussal, Irinyi Jánossal (Hajduk Károly) találkozik. Bár a helyiek óva intik a fiatal írót, hogy Irinyivel találkozzon, mégis bemegy az elvonult tudós házába, aki a helyiek szerint lepaktált az ördöggel. A robbanásmentes gyufa atyja egy egészen nagyszabású találmányon törte magát, ami a találkozás közepette le is lepleződik, és előgurul Irinyi harci robotgépe.
A film az MTVA támogatásából készülne, ugyanakkor arra, hogy egy igazi, tökös, nagyszabású film készülhessen – baromi jó díszletekkel –  ez a támogatás nem elég, így folyamatosan keresik a lehetőségeket, mint amilyen a közösségi finanszírozás is. Az indiegogoból befolyt támogatást a robot megépítésére fordítják, mivel ez képezi a film leglátványosabb elemét.

Az említett kampányban a következő kérést intézi Irinyi Kossuthnak a jövendőbeli nézőknek.

A közösségi finanszírozásban, aki egy kézműves sör árával az egyszerű adományozást választja, annak Irinyi XIX. századi köszönőlevélben hálálja meg adományát. De van még itt a filmben szereplő eredeti robot, és a forgatás során használt steampunk kellékek is, amelyek a hazai gyűjtők számára igazi ereklyék lehetnek. Mintegy kilenc adományozónak még arra is lehetősége van, hogy a stáblistára felkerülhessen. Mi ez, ha nem tök kúl dolog?

Azonban nem minden csak a pénzről szól, ugyanis a kampány hatására voltak olyanok, akik pénzbeli támogatás helyett ingyenmunkát ajánlottak fel – meséli Felszeghy Ádám, a film producere. Ami csakugyan nagy segítség, tekintve, hogy egy kisfilmben az alkotók általában saját szabadidejüket és energiájukat beáldozva, bérezés nélkül dolgoznak. 

„Kicsit olyan ez, mintha egy család autóvásárlás előtt állna: már megvan a modell, de a felszereltséget a család tagjai közösen választják ki, a saját zsebpénzük közösbe dobásával. A mi esetünkben ez a „család" nemcsak a film alkotóit, hanem a leendő közönségét is magába foglalja.”

 Szőcs Lilla

Kiemelt kép: Irinyi (2018)