–

1. Ha egyedül vállalsz gyereket...

Már a terhesség 12. hetére ki kell találnod, hogy mit- és hogyan kommunikálsz. Hiszen mindenki megkérdezi: „Honnan van az a gyerek?” Itt még egyszerű a helyzet, azt mondod: spermadonortól van. Ez lesz a lemezed sok hónapon és éven át. Ezzel kapcsolatban meg szokták kérdezni, hogyan történt a fogantatás, lombik vagy inszemináció (közöd?), valamint azt, hogy mit mondasz a gyerekednek, ahogy növekszik. Ezt a terhesség alatt még nem nagyon tudja az ember, így valamit mond arról, hogy majd nyíltan kezeli. Légy büszke a bátorságodra, kitartásodra, és a lehető legnagyobb természetességgel magyarázd el a helyzetet. Mintha ez egy normális dolog lenne a XXI. században. Megsúgom: az. Csak itt, Magyarországon mégsem az.

2. Magyarázkodás

A környezeted sokkal nehezebb felkészíteni, mint majd a gyerekednek elmagyarázni a származását. Támogatnak, de mégsem tudják, mit, hogyan kommunikáljanak a saját gyerekeik felé. Borítékolható, hogy a te gyereked először akkor fog hallani arról, hogy ő donortól származik, amikor az ismerősök gyerekei megkérdezik: hol van Pistike apukája? Rosszabb esetben, amikor az ismerősök a gyereked előtt kérdezik meg, hogy mit mondasz neki a származásáról. Ezt nem nagyon lehet megelőzni, mert nem tudod egy nulla évesnek elmagyarázni, hogy donortól származik. Amit tehetsz, hogy olyan választ adsz, amit majd a gyerekednek is mondanál négy-öt év múlva, amikor elkezd érdeklődni a téma iránt.

3. Fiúmagocska

Az apuka és a biológiai apa nem ugyanaz, de egy kicsi fejében ezt nehéz megkülönböztetni. Az angol szakirodalom javasolja a donorra a father és a nevelő apukára a daddy megkülönböztetést, magyarul ez sajnos nem kivitelezhető.

Lehet azt mondani, hogy: „az apukátokat nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy itt és itt él, küldött nekem fiúmagocskát, hogy az találkozzon az én hasamban levő lánymagocskával, és abból lettetek ti. Ha nagyok lesztek, találkozhattok vele.”

4. Az is egy taktika...

...ha megpróbálod rávenni az ismerősöket, hogy hasonlót mondjanak a saját gyerekeiknek, ha lehet, viszonylag természetesen. Nem mindig jön össze, gyereke válogatja. Van, akinek egyáltalán nem üt szöget a dolog a fejébe, mások nem értik, és ezerszer rákérdeznek, aztán van olyan gyerek, aki sajnálja a tiedet, mert nincs olyan klassz apukája, mint neki. Sok cuki történet születhet a gyerekszájakból, a lényeg, hogy mindegyik alatt (és után) érdemes résen lenni, és kihasználni az alkalmat, hogy a saját gyerekednek elmondd, hol van az ő helye a világban, a családban, és honnan származik.

5. Mit is mondjak neki...

Az örökbe fogadott babák esetében általában úgy indul a kommunikáció a témáról, hogy a gyerek megkérdezi: ő, ugye, az anyukája hasából bújt ki? Donorbabáknál ez nem releváns, egyedülálló anyukáknál inkább az apa kérdése jön elő. De ahogy írtam, a gyerekedet megelőzik a többiek ezen a téren, ezért ő már nem „ártatlanul” kérdez, hanem inkább megerősítést vár, tudni szeretné, hogy pontosan mi is az ő helyzete, amit leszűrt az ilyen-olyan kommunikációkból. Érdemes megragadni azt a kevés alkalmat, amikor szóba lehet hozni a donort. Például, ha valamelyik külső jegyét sehogy nem tudjuk a családunkhoz kötni, akkor azt jó eséllyel az apukától örökölte. Én sokszor mondom, hogy milyen szép a szemük, biztos az apukájuknak van hasonló.

6. Bölcsi, ovi, iskola

Ez egy nagy dilemma, hogy mit/és mit ne köss a pedagógus orrára.

Én nyíltan kezeltem a kérdést, elmondtam előre minden pedagógusnak. Ma már nem tenném.

Annyi az egyedülálló szülő, hogy nem tűnik fel köztük a gyerekünk, de általában tapintatosak, és nem kérdeznek. Viszont, ha elmondod előre, akkor csak a nagyon empatikusak nem fogják másnak látni a gyerekedet. Ugyanez vonatkozik távolabbi ismerősökre, nekik semmit nem kell mondani. Ugyanakkor ennek ellentmond, hogy vajon jobb-e, ha a pletykából értesülnek róla, mintha tőlem? Erre nem tudom a jó választ. Én nagyon nyíltan kezeltem, amikor az oviban felmerült az apák napja ötlete kapcsán, hogy mi van, ha valakinél nincs jelen az apuka, akkor is elmondtam, hogy mi pont ilyen család vagyunk, de attól még legyen apák napja. Viszont nem volt jó érzés így kiállni a nyilvánosság elé. Mondjuk, nem lett apák napja, ami nekem egyszerűbbé tette az életet.

7. Nőgyógyásznál, védőnőnél, szülésnél

Egy pillanatig sem merül fel ez a kérdés, ők már annyi mindent láttak, hogy nem foglalkoznak vele. Ugyanez igaz később a gyerekkel az orvosi rendelőkben, senkit nem érdekel, hogy ki az apja.

8. Ügyintézés

Bizonyos dolgokhoz mindkét szülő hozzájárulása kell, ilyen például az útlevél vagy az óvodai/iskolai beiratkozás. Ez utóbbi még rendben megy, mert bemutatod az anyakönyvi kivonatot, amiben vagy van egy képzelt apa, vagy üres az apa nevére fenntartott sor, és elmagyarázod, hogy mi a helyzet nálatok. Az okmányiroda ennél rosszabb, ugyanis sokan apuka nélkül érkeznek, és feleslegesen sorban állnak, ezért már a bejáratnál a biztonsági őr figyelmezteti az embert, hogy apuka nélkül be se menjen. Ez nem egy diszkrét helyszín, úgyhogy ott szépen el kell magyarázni, hogy így is rendben vagy jogilag. Viszont elég nehéz elkerülni, hogy ne derüljön ki az egész váróterem számára: a gyerekednek spermadonor az apja.

Ha lesz egy olyan pasi, aki kiveszi a részét a gyerekek életéből, akkor az ismerős gyerekek megkönnyebbülnek, nagyon örülnek, hogy nálatok is olyan családi rend van, amit tudnak értelmezni. Ilyenkor már sokkal kevesebbet fognak kérdezni. A te gyerekeid pedig elkezdenek büszkék lenni arra, hogy az apukátlanságból lassan már a két apuka felé tendálnak.

Mint minden anya, én is igyekszem a legjobbat adni a gyerekeknek, de hogy jól csinálom-e, azt majd az idő dönti el.

 Napos Bori

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Rawpixel.com