Ezért őrül meg (majdnem) mindenki a csokiért – Kutatók vizsgálták a jelenséget
Én speciel azokhoz a földönkívüliekhez tartozom, akik simán elvannak hetekig, akár hónapokig csoki nélkül (a chipsnek viszont képtelen vagyok ellenállni), de tudom, hogy ezzel a kisebbik tábort erősítem. A csokoládéimádók nem győznek válogatni a fehér, tej- és étcsokikülönlegességek közül, július 7-ét ki is kiáltották a csokoládé világnapjának, és már a kutatók érdeklődését is felkeltette, hogy vajon miért ez a legnépszerűbb édesség. Krajnyik Cintia írása.
–
Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hagytam már én is kéjesen elolvadni a számban egy kocka (vagy egy fél tábla?) csokit gyenge pillanataimban. A cukoréhség gyakran a közelgő menstruációval, a fokozott stresszel vagy rosszkedvvel, nálam pedig valamilyen rejtélyes okból akkor erősödik fel, ha felébredek a délutáni alvásból. (Többek között ezért inkább le se fekszem napközben.)
De vajon miért van az egész világ rápörögve a csokoládéra, azonkívül természetesen, hogy finom?
A Leedsi Egyetem kutatói szerint nemcsak az íz, de a textúra is legalább annyira meghatározó
Az agyunk rendkívül kellemesnek érzékeli, ahogy a csoki szilárdból krémes állagúvá válik, és ahogy szétolvad a szánkban, amint a nyelvünkhöz ér. A szakértők legutóbb egy mesterséges 3D-s „nyelvet” használtak annak kivizsgálására, hogy vajon a zsírtartalom (a zsír a kakaóbab körülbelül 55 százalékát teszi ki – meg is van a válasz, miért annyira bűnös élvezet), vagy a nyálunk okozza-e a csokoládé selymes olvadását – írja a BBC. A tudósok megállapították, hogy míg az első kockánál a csokit bevonó zsír érzékelése okozza a kellemes ízt a szánkban, addig a további olvadással a zsír egyre kisebb szerepet tölt be, és a nyál veszi át az irányítást. Ez a felismerés azért is áttörő, mert így
lehetőségük nyílik a gyártóknak arra, hogy csökkentsék a csokoládé belsejében található általános zsírtartalmat.
A Leedsi Élelmiszer-tudományi és Táplálkozástudományi Iskola munkatársa, dr. Anwesha Sarkar szerint mindezt a csokoládé réteges elkészítésével lehetne elérni: a kívül magasabb zsírtartalom mellett, belül kisebb mennyiség is elegendő lenne az élvezethez. A szakértő szerint ez új lehetőségeket teremt arra is, hogy az olyan élelmiszerek textúráján is finomítsanak, amelyek jelenleg még megosztók a társadalomban: a növényi sajtok és fagylaltok ízélményét is jelentősen lehetne fokozni, ha újraterveznék a fehérjék zsírokkal történő bevonását.
Tudományos körökben sincs egyetértés
Egy másik elmélet szerint viszont azért szeretjük annyira a csokoládét, mert
ugyanolyan arányban tartalmaz cukrot és zsírt, mint az anyatej.
Néhány tanulmány azt is állította már, hogy a cukor és a zsír e kombinációja mellett a csokoládéban található több száz kémiai vegyület közül néhány az agy jutalom- és örömközpontjaira is hatással van. A csokoládéfogyasztás ez által fokozhatja a szervezet endorfin-, dopamin- és a szerotonintermelését, amitől jókedvűnek és nyugodtnak érezhetjük magunkat. Ugyanakkor a tudósok más csoportja szerint a csoki nem tartalmaz elegendő mennyiségű hatóanyagot ahhoz, hogy nagymértékben befolyásolni tudja a mentális állapotunkat – hacsak nem eszünk belőle egészségtelen mennyiséget.
Egyesek úgy vélik, a csoki ízét még a formája is befolyásolja, és a kerek ízek még édesebb ízt kölcsönöznek, a szögletesek pedig inkább a keserű irányba mozdítják az érzékelést.
A BBC arra vonatkozóan is jóslatokba bocsátkozott, hogy a következő években mi várható a csoki jövőjét illetően. A szakértők szerint:
- Az ízekben egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak majd az olyan egzotikus ízek, mint a hibiszkusz, a juzu, vagyis japáncitrom, és a maracuja, de elképzelhető, hogy
az olyan szokatlan kombinációk is általánossá válnak, mint a sajtot, a fekete fokhagymát, vagy a croissant-t tartalmazó variációk.
- Bár a hozzáadott cukor nélküli, édesítőszerekkel készült csokoládék már nem számítanak világújdonságnak, a szakértők folyamatosan azzal kísérleteznek, hogyan csökkenthető a cukortartalom anélkül, hogy ez az ízélmény rovására menne, így várhatóan egyre több egészséges alternatíva kerül majd a piacra.
- Miközben az étcsokoládé rostok, vitaminok és ásványi anyagok természetes forrása, a jövőben valószínűleg növekvő tendencia figyelhető majd meg a gombákkal vagy más növényekkel történő dúsításban, gyógyászati és terápiás előnyeikből kifolyólag.
- Biztató jelek utalnak arra is, hogy a kakaóbab-termesztés egyre fenntarthatóbbá válik azáltal, hogy a korábban fel nem használt részeket is hasznosítják. Az utóbbi időben egyre több termesztő is kísérletezett a kakaóhüvelyből nyert liszt előállításával.
Attól tehát nem kell tartanunk, hogy a csokoládé lekerülne az áruházak polcairól, ráadásul minden jel arra utal, hogy még rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejtőzik a világ kedvenc édességében.
Ha kedvet kaptál egy csokoládés édesség elkészítéséhez, ajánlom figyelmedbe Fiala Borcsa tortareceptjét!
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Arman Zhenikeyev