–

Egy elszontyolodott anglomán

Aki szokta olvasni a cikkeimet, biztosan tudja, hogy elég erősen anglomán szív dobog a kis mellkasomban, szinte bármi, ami egy icike-picikét is köthető a szeretett szigetországhoz, nálam tárt karokra talál. Tényleg, én még a reptéri külön hideg-meleg vizes csapokat is rajongva imádom, meg az esőt, a karót nyelt embereket, az angol humort, az angol nők olyan jellemző kozmetikumillatát (amit sohasem tudtam belőni, honnan fakadhat, hogy csinálják), és a gasztronómiai bumfordiságukat is. (Mert hát köztünk szólva, a fish and chips shopokban árusított chips in roll, azaz sült krumplival megtömködött, sóval, ecettel megküldött zsömle azért elég meredek ötlet…)

Valahányszor Angliában járok, muszáj ellátogatnom a nagyáruházak és sarki boltok kajarészlegébe, hogy aprólékosan végiggusztáljam az ezer és egy csodát, a gusztusos tálalást, a szokatlan ízeket ígérő dobozkákat, a letagadhatatlan kiemelkedő minőséget és változatosságot. Ilyen többek között a Marks & Spencer is, amit sokan talán csak a kiváló minőségű ruházati részlegükről ismernek, pedig bizony van neki hasonlóképp hibátlan élelmiszervonala is. Egy időben – legnagyobb örömömre – a budapesti boltjukban is elkezdtek árusítani a ruhák mellett különféle echte brit élelmiszereket, ám sajnos, mielőtt úgy igazán rákaphattam volna, az egész cég cakumpakk kivonult Magyarországról. Mit mondjak, megsirattam, futó kalandunkra már csak két szuperaranyos nyuszi alakú cukorkásdoboz emlékeztet, amit húsvétra vásároltam a gyerekeknek.

Ezek után, amikor megláttam, hogy a kifli.hu online szupermarket kínálatában külön fejezetben lehet házhoz rendelni az egyenesen a Marks & Spencerből érkező élelmiszereket, azonnal elhatároztam, hogy ennek megünneplésére igazi gyerekzsúrt rendezek az irodában, és összedobok a délutáni kávé mellé három olyan brit oldalakon talált, totál hibbant édességet, amiket te is könnyűszerrel elkészíthetsz, akár a gyerekek bevonásával is.

Sütni ugyanis egyiket sem kell, viszont jól jön a konyhában pár szorgos kisgyerek, akik segítenek összepacsmagolni az olvasztott pillecukrot a pattogatott kukoricával, vagy belehempergetni a nagy, puha paplanszerű édességet a karamellszószba.

Ezekben a desszertekben ugyanis legalább annyira fontos szerepet tölt be a játék, ami az elkészítésével jár, mint a szokatlan kinézetük. (És igen, ennél a pontnál szeretnék megkérni minden személyi edzőt, dietetikust, védőnőt és gyerekorvost, hogy most legyenek szívesek diszkréten elfordulni. Megvan? Már senki nem néz minket megrovó tekintettel? Akkor lássuk a ragacsos medvéket!)

1. Fehér csokis, almás „kövesút”

Imádom az olyan ételeket, amiknek vicces, netán nagyon plasztikus nevük van, a rocky road is épp ilyen: szinte látja az ember maga előtt azt a köves országutat, ami két búzamező között fut. És mivel az alapanyagok között nemcsak fehér csoki, hanem fahéj, mazsola, mogyoró és alma is szerepel, egy harapás belőle még inkább megidézi a nyár ízeit, illatait, én legalábbis azonnal odaképzeltem magamat a Káli-medence kellős közepébe, méghozzá a fő kedvenc Theodora-tanösvényre!

Kibéleltem egy téglalap alakú tepsit sütőpapírral, majd 200 gramm fehér csokit összeolvasztottam 130 gramm vajjal. Ha szereted a macerát, ezt vízgőz felett is meg lehet csinálni, én azonban inkább becsaptam az egész hóbelevancot a mikróba, egy perc után leállítgattam félpercenként, hogy keverjek rajta egyet, amíg homogén masszát nem kaptam. Ekkor belekevertem egy kiskanál fahéjat, egy csipet sót, 200 gramm darabkákra tört gyömbéres kekszet (ha fahéjasat kapsz, az is nagyon klassz), 100 gramm minipillecukrot (és ilyenkor a legnagyobb kísértés, hogy ne kapkodj be pár szemecskét… De tudod, mit? Ha nem látja senki, meg sem történt… ha meg látja valaki, kínáld meg, és meg fog érteni!), 100 gramm apróra tört almaszirmot, 50 gramm mazsolát, diót, mogyorót, mandulát vagy diákcsemegét, majd az egész kincses masszát belesimítottam a tepsibe, és betettem a hűtőbe legalább egy órára, amíg összedermedt. Akkor felvágtam csinos kis kockákra, és a szerkesztőség tagjai elé parádéztam velük.

2. Popcorn espresso macchiato golyók

Kipattogtattam a kukoricát, közben egy lábosban összeolvasztottam 30 gramm vajat 50 gramm pillecukorral és 50 gramm fehér csokival. Ez a rész az egyik kedvencem, miközben rádobálom a forró vajra a puha cukorpárnákat, átérzem, milyen lehet eredményes Hókuszpóknak lenni, amikor végre kellő mennyiségű törpike áll rendelkezésre a konyhapulton. Végül belekevertem a pillecukros krémbe egy evőkanál darált kávébabot. Ebbe a masszába dolgoztam bele gyors, határozott mozdulatokkal a pattogatott kukoricát, majd egy apró horpadásos szilikon muffinformába nyomkodtam egy-egy púpos evőkanálnyi adagot. Szerintem irtó klassz lett ez a halványan sós utóízt tartalmazó, csokis ropogós.

3. Pillecukor karamellás-ropogós burokban

Ennek az elkészítéséhez is nyugodtan be lehet vetni a picike gyerekpraclikat, persze csak úgy, hogy te is ott állsz mellettük, nehogy véletlenül megégessék magukat a forró karamellel. 

Sűrített tejből ezúttal az üveges kávéízesítőt használtam, hogy ne legyen gejl módon édes a végeredmény. Ebben olvasztottam fel egy kis lábosban egy zacskó vajkaramellát. A nagy pillecukrokat fogpiszkálóra tűzve belemártottam a karamellás szószba, majd meghempergettem mandula és díszítőcukor keverékében – de ha van otthon granola, kukoricapehely, puffasztott rizs, akkor azok is tökéletesen megfelelnek a célra.

Jó zsúrozást, játszást kíván,

Fiala Borcsa

Képek: Kerepeczki Anna/WMN