Fekete mitesszerek, benőtt szőrszálak, gennyes pattanások nyomkodásának látványa – A dr. Pimple Popper jelenségről
Négy éve indult útjára dr. Sandra Lee, vagyis dr. Pimple Popper valóságshow-ja, ami egyike azoknak a médiatörténelmi alkotásoknak, ami pillanatok alatt képes két ellentétes táborra osztani az embereket. Vannak azok, akik borzonganak tőle, és csendben (vagy kevésbé csendben) azon tűnődnek, hogyan bírja bárki is végignézni az ilyesmit hányinger nélkül, és vannak azok, akik izgatottan várják, hogy a bőrgyógyász kipattogtasson egy csomó nagy, szaftos pattanást. Mózes Zsófi írása.
–
Engem már most is kerülget a rosszullét, pedig még csak az előző bekezdést írtam meg… Ugyanakkor volt olyan csoporttársam az egyetemen, aki a csajával közösen, a kanapén összebújva nézte dr. Pimple Popper videóit. Nem vagyunk egyformák, na.
Sokszor még az utóbbi tábor tagjai számára is megmagyarázhatatlan, hogy miért élveznek valamit, ami – és ebben talán mindannyian egyetértünk – mérhetetlenül gusztustalan. Miért szeretik mégis sokan a mitesszerek kipréselését, a benőtt szőrszálak kipiszkálását és a bőrápolási videók vad világának összes többi undorító szereplőjét?
Megvannak a saját gusztustalan szokásaid
Az undort tanulmányozó kutatók gyakran használják az undorérzékenység mérőszámát, ami azt mutatja meg, hogy mennyire vagy érzékeny az undorra, milyen intenzíven éled meg az érzést, és mennyire zavar téged mindez.
Fontos viszont, hogy az undorodás egyénspecifikus, meghatározott kontextusban lép fel, más körülmények között pedig alig tapasztalható. Vannak például emberek, akiknek magas az undorérzékenysége bizonyos ételekkel szemben, de a kutyájuk hányásának takarítása közben nem fordul fel a gyomruk.
Az egyik dolog, ami befolyásolja a sajátos undorérzet kiváltó okait, az a kitettség. Ennek egy része kulturális: ha ritkán találkozol valamivel, mert olyan társadalomban élsz, ami az adott dolgot széles körben elutasítja – mondjuk, a rovarhúsevést –, akkor magasabb lesz az undorérzékenységed ezzel szemben.
Mikroszinten az undorérzékenységünket a családi környezet, a szűkebb társadalmi körünkben uralkodó normák, valamint a saját szokásaink és magánéleti viselkedésünk is alakítja.
Annak tehát, ha nem zavarnak a pattanásos videók, az egyik oka az lehet, hogy a mindennapi életben a saját bőrünk piszkálása miatt már érzéketlenné váltunk ezekkel a képekkel szemben. Azt nézni, ahogy a genny kijön valaki más bőréből, eleve undorítóbb, mint a sajátunkat látni, de ha elégszer láttuk az utóbbit, akkor az előbbitől való undorunk is kezdhet enyhülni – sőt, helyette ugyanazt az elégedettséget is érezhetjük, amit a saját pattanásunk eredményes kipiszkálásakor.
Az is lehet, hogy kevésbé vagy neurotikus…
Ebben az esetben a neuroticitásról (a negatív érzelmekre való hajlamról) úgy beszélünk, mint a Big Five-személyiségjegyek egyikéről (a másik négy az extraverzió »külvilágra való nyitottság, magabiztosság«, a barátságosság, a lelkiismeretesség és az intellektus). Több tanulmány is összefüggést talált a neuroticitás magasabb szintje, valamint a nagyfokú undorérzékenység között. Megfordítva: hiánya is vezethet gusztustalan videók megnézéséhez.
…Vagy örömet okoz, ha rosszul érzed magad
Pszichológusok egy csoportja megmagyarázta az általuk „jóindulatú mazochizmusnak” nevezett fogalmat, vagyis azt, hogy olyan érzelmek és érzések kis lökéseiből nyerünk örömet, amelyeket nagyobb dózisban kerülnénk: szomorú dalok és filmek, a hullámvasutazás, a fűszeres ételek égető érzése vagy az izmaink nyújtásának fájdalma. A jóindulatúság megtartásának egyik kulcseleme a biztonságérzet kontextusa. Vagyis bátran élvezheted, ami történik, mert tudod, hogy nem fog igazán fájni. Ha a jóindulatú mazochizmusod abban nyilvánul meg, hogy a YouTube-on nézed, ahogy mások testnedvei a kamerába robbannak, csak azért élvezed a látottakat, mert tudod, hogy valójában semmi sem fog eltalálni.
…Vagy egész egyszerűen csak vágysz az ingerekre
Gondolj csak bele: ha sok mindentől undorodsz, akkor valójában azt akarod, hogy a világod kisebb, tisztább és ismerősebb maradjon. Ha viszont izgalomra vagy újdonságra van szükséged ahhoz, hogy jól érezd magad, akkor sokkal több olyan dologgal szemben kell toleránsnak lenned, ami egyébként undort váltana ki belőled.
A gusztustalan képek és videók fogyasztására való törekvés rokonítható a horrorfilmek élvezetével.
Beülsz a moziba, csak azért, hogy félj. Vagy elindítod dr. Pimple Popper legújabb kalandjait, és várod, hogy a testedet átjárja a kellemes undor. Bármilyen hihetetlen is, vannak, akik számára ez jóval több izgalmat ad az élethez, mint a mindennapi események.
Ami (bármilyen nehezen is mondom ezt ki) teljesen rendben van!
Mindannyian más és más dolgokat teszünk azért, hogy úgy érezzük, élünk, és a ragyanyomkodós videók még az olcsóbb és elérhetőbb verziói ezeknek a szenvedélyeknek. Ha senkit sem ismersz, akivel megvitathatnád a dr. Pimple Popper hat évadnyi videóját a pattanáspattogtatásról, ne aggódj: bár én nem tartozom közéjük, de az interneten bőven találsz olyan embereket, akik ugyanúgy várják a hetedik évadot, mint te. Például ITT.
Mózes Zsófi
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Pornpak Khunatorn