Pont, pont, vesszőcske – Így állíthatjátok szolgálatba az otthon árválkodó tustollakat

– 

A mártogatós tollal való megismerkedésemhez, s így a tusrajzhoz is a töltőtoll vezetett. Noha a tintapatronos töltőtollat rég leuralta a golyóstoll a piacon, kisiskolásként még volt szerencsém ezzel tanulni a folyóírást. 1997-ben a tanszercsomagunkhoz kiadott feladatunk része volt, hogy hozzunk magunkkal egyet a betűk, a folyóírás megtanulásához. Nem volt könnyű bánni vele, túlfolyt, szétpattant – de élveztem. Olyan elegáns és meseszerű eszköz volt. Hirtelen mindannyiunk egy múlt századi film főhősének képzelte magát, amint töltőtollat vett a kezébe. (Ki tudja, lehet, hogy csak emiatt kellett megvennünk, hogy motiváltabbak legyünk.)

A hozzáállásunk is megváltozott, hiszen, ha tintával írsz, minden szónak súlya van, s ezzel együtt te magad is komolyabb és felelősségteljesebb vagy.

Nyolcévesen pont passzolt ahhoz a hóbortomhoz, hogy felfedező leszek (épp a Múmia című filmre voltam rákattanva, pár évre rá pedig már a Harry Potter-könyvek is megjelentek). Úgyhogy minden könyvet, ami a felfedezők csodálatos cselekedeteiről szólt, úgy fogyasztottam, mint a gumicukrot. A mártogatós tollat is kipróbáltam, de ez akkor még baromi nehéznek bizonyult, ma már kevésbé. Szívesebben nyúlok ehhez, mint a tűfilchez vagy töltőtollhoz, még akkor is, ha az utóbbi sokkal egyszerűbb lenne.

Gyerekként a szőnyegen hasalva rajzoltam és tervezgettem, hogy mi mindent fogok majd én felfedezni. Sokat másoltam betűket, képeket, noha halvány fogalmam sem volt róla, hogy pontosan mit is csinálok, vagy egyáltalán milyen korszakból való a könyv, de nagyon tetszettek a kackiás betűk.

Nagyon mosolyogtam magamban, amikor megláttam idén karácsonykor a Harry Potter-imádó barátaim lakásában a madártoll pennát, tintát, viasztömböt, pecsétet, amivel írhatják egymásnak a személyre szabott rivallókat. Úgyhogy kedvet kaptam ahhoz, hogy leporoljam én is a régi eszközeimet, és kutassak kicsit a neten, hogyan lehet szakszerűen használni a mártogatós tollakat.

Analóg trendek

Az analóg művészi eszközöknek hatalmas trendje van most. Nemcsak a régi számítógépes játékokat éljük újra, (Prince of Persia vagy Super Mario) hanem a kézzel alkotást, írást és rajzolást is.

Tele van az Instagram elképesztő művészi videókkal, amikben egyesek színeket kevernek, festenek, mások a kalligrafikus írást gyakorolják, és jó érzés volt olvasni nemrég Kurucz Adri kollégám ódáját a töltőtollhoz is (ITT olvashatjátok el). Minden visszairányít minket az alapokhoz. Teljesen érthető – a mentális egészségünknek is jót tesz, ha a kezünkkel babrálunk, kézműveskedünk, írunk, rajzolunk: segít kiüríteni a fejünket, segít a fókuszálásban.  

Nem tudom, mikor és hogyan rohant el mellettünk az élet annyira, hogy ma már a kézírás is amolyan úri hóbortnak és mindfulness-technikának számít. Persze érthető, hiszen mindent pötyögünk, géppel írunk – gyorsabb így, és szinte felesleges időhúzássá vált tollat és papírt elővenni.

A tustoll ma a kalligráfia kapcsán került újra a látóterünkbe, és innen már csak egy ugrás volt, hogy a tájképfestést, természetrajzokat is újra felfedezzük magunknak (mi is jártunk botanikai illusztrációs workshopon, ITT olvashattok róla). Sokszor vízfestéssel vegyítik ezt a technikát, hogy teljes legyen az esztétikai élmény.

A botanikai rajzok, tájképek története egészen régre nyúlik vissza, még a hódítók és felfedezők korába. Régen fontos volt, hogy tanult emberek, tudósok, orvosok nagyon jól tudjanak rajzolni, dokumentálni – hiszen nem volt fényképezőgép.

Egy tudós mit is érne anélkül, ha csak az elbeszéléseiből tudná elmondani, mit fedezett fel aznap? Ha pedig ő nem volt képes szépen megörökíteni mindent, kellett vinnie magával egy művészembert, aki megtette helyette.

A digitalizáció, a fotográfia előtt a tájképfestészet sokkal inkább a hétköznapok része volt, mint ma. A rajzolás nem állt távol Mendelssohntól sem, aki amellett, hogy zenét szerzett, tájképeket is rajzolt: skóciai utazását végigdokumentálta a vázlatkönyvében. 

A fotográfia előtt a rajzolás volt a legkönnyebben elérhető módszer arra, hogy katalogizálni tudják az élővilágot. Egyszerre igényelt természettudományos ismereteket és művészi készséget, hogy a lehető legrészletgazdagabban és pontosabban dokumentálják az élőlényeket.

John Audubon amerikai ornitológus madártani rajzai a XIX. századból például ma is példaértékűek. Elképesztő referenciákat készített tussal, ceruzával, vízfestékkel, amiből összeállít életműve The Birds of America néven (Amerikai madarak).

Magyarországon Csapody Verának köszönhetjük a legismertebb növényillusztrációkat. Az első volt a nők között, aki matematika-fizika szakon diplomát szerzett, tanári állása mellett pedig botanikai könyvillusztrátorként járta be a Kárpát-medencét és a Magas-Tátrát. Debreczy Zsolt Dendrológiai atlaszában is többezer tusrajza megtalálható. Ha ránéztek a szülők, nagyszülők könyvespolcára, szinte biztos találtok egy Csapody-féle növényhatározót.  

Tusrajz kezdőcsomag

Azoknak, akik kedvet kapnak ahhoz, hogy újraéljék ezt a régi rajztechnikát, most adok egy kezdőlöketet, hogy nekiálljanak.

A tintával alkotáshoz ugyan nagyon hangulatos pennával írni, de tökéletesen megfelel a feladatra egy régi gyerekkori töltőtoll is. Mielőtt hanyatt-homlok a művészellátóba rohannátok, nézzetek körül otthon, hogy van-e töltőtollatok.

Semmiképp se ruházzatok be kezdésként egy méregdrága tollba – kidobott pénz lenne.

Ha pennával szeretnétek tusrajzokat készíteni, a következőkre lesz szükségetek: tollszárra, fekete tintára, és két darab tollhegyre (arra az esetre, ha az egyik elpattanna).

Egy tollszár átlagosan nyolcszáz forint körül van, a tollhegy pedig hatszáz forint körüli áron kapható. Természetesen lehet kapni ennek a két-, három-, sőt akár tízszereséért is – ezeket látni a legtöbb helyen –, de szerintem erre teljesen irreális ennyit költeni.

A boltok kínálatában találkozhatsz többféle tollheggyel, de a képen látható a legáltalánosabb és egyszerűbb, ami kezdéshez jó lesz. Minél vékonyabbak, annál sérülékenyebbek, szóval ezekkel akkor próbálkozz, ha már az alapok mennek.

A célnak megfelelő lelőhelyek pedig a következők Budapesten: az Üllői út/Nagykörút sarkán az Art Export nevű művészellátó (itt minden művészeti ághoz találtok eszközöket), a Rumbach Sebestyén utcában a Pantonban (itt baromi szép papírokat és rajzeszközöket találhattok), és a IX. kerületben a Fiók boltban szintén minden eszközt megleltek az alkotáshoz. Persze neten is rendelhettek sokfelől.

Megvan a toll, hogyan tovább?

A jó papírválasztás még talán a festéknél is fontosabb. A célnak legjobban az akvarellpapír felel meg. Művészellátóban, de még a Tiger shopban is kapni tömbökben, úgyhogy ezt igazán könnyű beszerezni.

A tinta mellett remekül lehet festeni a gránátalma kifacsart levével vagy kávéval, de teával is tudsz papírt színezni. (Például Harry Potteres pergameneket lehet így készíteni.)

Különböző ételek felhasználásával is állati jól lehet rajzolni, színezni: hagyma héjával, bodzalével, céklalével. 

A tusban az a jó, hogy minden hiba, amit rajzoláskor ejtesz, csak az alkotás javát szolgálja. Elpattanó tintapaca, kávésbögre foltja a papíron? Még gazdagítja is a végeredményt! 

Előveheted még a gyerekeid vízfesték-készletét is. A leggyakrabban vízfestékkel szokták társítani a tust, egészen egyszerű okból: mert a tus jól fedi az ezzel készült festményeket. Ellenben egy akrilrajzon már nem ütne át a tinta.

Egy szépen induló rajzot sokszor azért rontunk el, mert nem a megfelelő eszközöket párosítjuk egymással, és végül a sok bénázás a kedvünket szegi. A jó eszközök mellett ahhoz, hogy a mártogatós tollat jól tudjátok használni, mindenképp kell valamilyen online tanfolyam. 

Sok múlik azon, hogyan tartod, mozgatod a pennát, ezért nézz hozzá online videókat is. Kezdésnek Mary Doodles csatornáját ajánlanám: ebben a videóban végigkövethetitek, hogy a mártogatós tollakkal hogyan kell szépen bánni, miként tehetitek meg az első lépéseket. Pear Fleur csatornáján hasznos terméktesztek mellett nagyon jó videókat találhattok arról, hogyan lehet tintával kreatívan rajzolni. Aki töltőtollal szeretné a szépírást gyakorolni, annak ez a videó remek kezdőlökést adhat.

A Drawing and Painting YouTube-csatornáján ennél jóval általánosabb oktatóvideókat találhattok, ezt azoknak ajánlanám, akik töltőtollal kezdenének el rajzolni.  

Végül pedig a Domestika kurzusait ajánlanám figyelmetekbe. Nagyon jók, és ugyan spanyol nyelven vannak angol felirattal, de a hasonló online tanfolyamok közül szerintem magasan az övék a legjobb. Itt főleg tematikus kurzusok vannak, például zöldségek és gyümölcsök festése tintával és akvarellel, de a kalligrafikus írást is elsajátíthatjátok lépésről-lépésre.

Akármelyik utat is választjátok, csak jól járhattok! A lényeg, hogy merjétek elrontani jó sokszor a rajzaitokat. Szerintem ez a legbiztosabb útja a tanulásnak. Hajrá!

Szőcs Lilla

A képek a szerző tulajdonában vannak