Mi is az a Bullet Journal?

Ezt nem részletezném hosszan, hiszen Zimre Zsuzsa már megtette ebben a cikkében. A rövid verzió: egy naptár-napló-jegyzetfüzet, amiben az a pláne, hogy fogod magad, és megcsinálod. Olyanra, amilyenre akarod. Úgy, ahogy akarod és tudod. Olyan füzetbe, olyan eszközökkel, amelyek éppen kézre esnek.

Nincsenek kőbe vésett szabályok, inkább csak iránymutató tippek, hogy mit és hogyan érdemes az átláthatóság és hatékonyság szempontjából csinálni. És ezeket az ötleteket is magasról le lehet tojni, ha valakinek úgy tartja kedve. Ez a Bullet Journal.

Miért kezdtem el?

Bár nagy a kísértés, nem nyúlok vissza egészen Ádámig és Éváig, hogy azzal untassam a kedves olvasót, hogy már az oviban is szerettem rajzolni. Inkább ugorjunk az időben egészen a gimiig, amikor „tézé- és röpdoga” időpontok hada kavargott a fejemben, és mivel ennyi mindent már képtelen voltam megjegyezni, kellett egy notesz, ami észben tartja helyettem a dátumokat.

A suli aulájába évente egyszer pár napra beköltözött egy naptárárus – nem tudom, honnan jött, azóta sem sikerült rátalálnom a termékeire – és iszonyatosan jó minőségű, kialakítású és mesés kinézetű határidőnaplókat árult – 400 forintért. Így öt év alatt megszoktam a tutit (mert azt mindig könnyű), és aztán Pesten a papírboltokban is az ilyen kaliberű naptárakat kerestem. Sikertelenül. Vagy ha véletlenül találtam is megfelelőt, az olyan sokba került, hogy inkább a polcon hagytam. Aztán valahogy a Pinteresten nézelődve rátaláltam a Bullet Journalre. Rögtön megtetszett a koncepció, már csak a költséghatékonysága miatt is, és igencsak meglódította a fantáziámat.

Hogy állj neki?

Az egésznek az alapja a füzet, amit nem is olyan egyszerű megtalálni, mint ahogy én azt elsőre gondoltam. Szerintem a legideálisabb a sima vagy a pontozott notesz. A vonalassal meg a négyzetrácsossal valószínűleg könnyebb dolgozni, de elég csúnya tud lenni, amikor a mintán átüt a vonal, én így ezeket eleve kizártam a versenyből. Aztán a pontozottat is, mert csak nagyon drágán találtam, így maradt a sima verzió.

A következő, hogy elég vastag lapokból álljon a leendő Bullet Journalünk, mert a vékony papíron átüt a tinta, és teljesen használhatatlanná válik.

És ha már tinta, említettem, hogy szinte bármivel lehet díszíteni. Az én favoritjaim egy 12 darabos filctoll-szett, egy vékonyan fogó fekete zselés toll, a szövegkiemelőim (a gyengéim), és az úgynevezett ecsetirón (brush pen) készletem, amikkel nagyon gyorsan és könnyedén lehet színezni. Egyesek még írni is tudnak vele marha szépen, nem tudom, hogyan, valószínűleg jó sokat gyakorolták. Ezen felül, ha valami csillogósat szeretnék, előkerülnek a körömlakkjaim. De vannak mindenféle színes ragasztószalagok, csillámporok, matricák meg kis kutya fülek is. Ki mire vágyik…

„Áh, én ehhez nem vagyok elég kreatív…”

Az internetnek hála (meg a BuJo-őrületnek) nem kell sokáig kutatgatni, mire ihletet találunk egy-egy oldal vagy hónap kivitelezéséhez. Több millió kép, poszt és honlap foglalkozik a témával, így inkább az okozhat nehézséget, mire a több száz minta közül kiválasztod azt az egyet, az igazit, ha épp híján vagy a saját koncepciónak.

Tök jó forrás például az esztijournals, egy kifejezetten Bullet Journalekkel foglalkozó Instagram-oldal.

Jelölések, kiemelések, táblázatok

Most érkeztünk el a BuJo lényegéhez, mármint a saját dizájnon kívül. Ugyanis ez nemcsak egy sima határidőnapló, hanem ha akarod, akkor jegyzetfüzet és napló is. És az utóbbi két funkcióra is rengeteg inspirációt lehet találni a neten. Megnézendő filmek listáján keresztül a „Milyen napom volt ma” táblázaton át a melós jegyzetekig bármit belerakhatsz és a füzetnek azon felébe, ahol kényelmes. Vagy ahol még van hely.

A bulletjournal.com oldalon pedig a már jól kitalált, és számos embernek bevált jelölési metódusokkal ismerkedhetsz meg. Van külön jele a fontos határidőknek, eseményeknek és feladatoknak. Meg annak is, hogy ezeket sikerrel véghez vitted-e, vagy elnapoltad, esetleg már nem aktuális.

Őszintén szólva, én ezt a jelölésrendszert nem használom. Jól elvagyok azzal, hogy amit megcsináltam, vagy megtörtént esemény, kipipálom és áthúzom. Ami meg nem, azt meg csak simán áthúzom. Nekem ez így esik kézre, de persze sokkal ízlésesebben néz ki a füzet ezekkel a jelölésekkel, mint az én átsatírozott ákombákomjaimmal.

A másik, ami nekem a „nem vált be” kategóriába esett, a táblázatok. A „milyen kedvem volt ma”, és a többi. Egyszerűen túlságosan szétszórt vagyok ahhoz, hogy egy ilyen apróságot vezetni tudjak, eszembe sem jut a nap végén. Talán azért, mert annyira nem is hoz lázba. De vannak, amik kifejezetten jól jönnek.

Van például egy oldal, amelyiken az ajándékötleteket gyűjtöm az év során. És a megnézendő filmek listája is hasznosnak bizonyult egy pontig, bár úgy érzem, sosem fogunk a végére érni, annyit írtam fel.

Ugyanígy nagyon hasznos volt még a „jegyzet” részleg, ahová a cikkötleteimet és néhány SOS felírandó dolgot gyűjtök, ezeket a hónapok végére raktam.

Kinek ajánlott?

Bárkinek, aki használ határidőnaplót. Még annak is, aki a kézügyessége vagy a pepecselés miatt nem vágna bele. Minimalista stílusban, egy darab fekete tollal és egy vonalzóval pár óra alatt összehozható az egész naptár. Jóval olcsóbban, mint a bolti verziók. Azoknak meg főleg ajánlom, akik szeretnek kreatívkodni, rajzolni, vagy a mostanában szintén nagyon menő felnőtt színezőt színezgetni. Ezek szó szerint üres lapok, és csak a képzelet szabhat határt, mi kerül rájuk. Nem mellesleg nemcsak szép, hanem hasznos is. Meg hát, ki ne szeretne egy „designed by me” határidőnaplót?!

Dián Dóri

A cikkben lévő képek a szerző tulajdonában vannak