Az esküvő után

– Na, és mikor akarsz gyereket? – ez a kérdés szinte annyira gyakori, mint a metrón a Messenger pittyegése.

– Még nem, köszi, túl fiatal vagyok hozzá, nincs lakásom, még utazgatnék a férjemmel, építgetnénk a karrierünket, vagy csak szeretnénk még megtanulni ukulelézni, vonz a spirituális konyhaművészet, és érdekel az extrém falmászás – válaszolhatnánk ilyeneket is,

ehelyett csak kínosan mosolygunk, és kellemetlen magyarázkodásba kezdünk a gyerekvállalással kapcsolatban, ami amúgy abszolút csak ránk tartozik.

Persze még ennél is kedvesebb, amikor frissen házasodott nőként egyenesen a hasunkra mutatnak:

– Nahát, már jön is baba?

Mire mi enyhén savanyú arccal:

– Nem, csak felszedtem pár kilót.

Vagy ha kivételesen pont beletrafáltak a dologba:

– Igen, most mondd, esküvő után mik meg nem történnek az emberrel! Képes teherbe esni, meg hasonlók! Látod, többnyire ez van, ha egy petesejt és egy igen ügyes hímivarsejt találkozik!

Az első gyerek után

Gyakorlatilag 99 százalék az esélye annak, hogy az első gyerek után megkérdezzék egy nőtől, mikor bővül a család. A maradék  egy százalék pedig csak azért nem faggatózik erről, mert még nem tud beszélni, hiszen csecsemő. A beszédképes felnőttek tutira élvezettel elrágódnak ezen a témán.

– Na, és mikor jön a tesó?

Erre persze adhatunk udvarias választ is:

– Nem tudom/Még várunk/Majd kiderül.

Vagy adhatunk udvariatlant:

– Tudod, rosszul megy most nekünk anyagilag/A férjemmel éjjel-nappal veszekszünk/Egyszerűen nem tudok teherbe esni, ezt akartad hallani?/Vissza akarok menni dolgozni, mert begolyózok gyeses anyukaként/Annyiszor kel fel éjjelenként a nagy, hogy nem tudom, képes lennék-e még több éjszakázásra egy kicsivel.

Vagy lehetünk teljesen offenzívek:

– Majd, ha fagy! Vagy nem is, még télre sem tervezzük, bocsi!

Esetleg felelhetünk így is:

Miért, neked mikor jön meg a menzeszed? Körülbelül ennyire érint téged is, hogy mikor szülök legközelebb!

A második gyerek után

Na, ekkor már nem elégszenek meg a kérdezők egy szimpla, „mikor jön egy újabb tesó?” kérdéssel. Hirtelen elkezdi őket izgatni a nemek aránya is:

– És nem akartok egy fiút is? – hányszor hallottam ezt két lány anyukájaként!

– És nem akartok egy lányt is? – két fiúval bíró szülőknél pedig ez a bevett diskurzus. De egy fiú és egy lány esetén sem jönnek zavarba az örök indiszkrétek:

– Nem akarsz újra babázni? Olyan fiatalok vagytok még a férjeddel!

A harmadik gyerek után

Három gyerek után már ritkulnak az babatémát pedzegető megjegyzések. Esetleg kaphatsz egy ilyet:

– Nem akartok páros számú gyereket? – de ennyiben nagyjából ki is merül a téma.

A lelkes családgyarapítási kibickedést három gyerek után kezdi felváltani a rejtett megrökönyödés. Ha háromgyerekes anyukaként meglátnak nagy pocakkal, máris hasonló mondatokat kaphatsz:

– Becsúszott?

– Te már egyáltalán nem akarsz visszamenni dolgozni?

– Hogy fogjátok bírni? (Persze nem világos, hogy ezt anyagilag-, lelkileg- vagy fizikailag értik-e…)

– Biztos sokat segítenek a nagyszülők! (Nem tudom, miért él az átlag magyar intimpistákban az a hit, hogy a gyerek egy borzasztó rém, akiből néggyel már egy normális szülőpár egyszerűen képtelen elbírni.)

– Hű, jó sok támogatást fogtok kapni ennyi gyerekkel! (Igaz, hogy azt már hárommal is kap az ember, de azért ezt mindenképpen muszáj volt megjegyezniük.)

– Mekkora lakásban laktok? (A négy valamiért már akkora szám gyerek esetében, hogy a kíváncsiskodók hirtelen elkezdenek aggódni, befértek-e majd a lakásotokba, tudjátok-e azt fűteni, lesz-e vizetek, villanyotok, akad-e pénz a gyerekeknek ruhára és kajára stb.)

– Jól kereshet a férjed! (Az előző tematikához kapcsolódik, és végképp nincs hozzá senkinek köze, csakis pikírt visszavágással fogadjuk.)

– Tuti, hogy katolikusok vagytok! (Tippem sincs, miért kötik az örök indiszkrétek felekezethez a sok gyereket, én mindenféle vallásból ismerek négygyerekes családot, sőt még ateistát is.)

A negyedik gyerek után

Négy gyerek után már egyáltalán nem kapsz olyan kérdéseket, hogy mikor jön a következő. Ha mégis meglátnak terhesen, az okvetetlenkedők leginkább elsápadnak, a szájuk elé teszik a kezüket, és ezt nyögik:

– Jézusom!

Esetleg megpróbálnak megint az anyagi helyzetetekre célozni:

– Jó sokat költhettek pelenkára!

– Mennyit kell majd az iskolafelszerelésre fizetni, ha jön a szeptember!

Az anyagiak otromba kivesézése után esetleg a testi témákat is elkezdik firtatni... roppant kedves módon:

Hogy bírod a terhességet? Nem vagy visszeres? Nem fog lógni a melled a sok szoptatástól? Nem leszel tiszta stria?

(Ehhez megint csak mi köze a kérdezőnek? Neki meg guruló hordóhasa van... vagy rücskös narancsbőre, netán több szőr nő az orrában, mint egy oroszlánnak a sörényében, mégsem sértegeted. Rázd le valami poénnal őt is!)

Az ötödik gyerek után

Az örök indiszkrétek, akik annyira nagy szakértői a szülésnek, pontosabban mások szüléseinek, egyszer csak elkezdenek az időjárásról beszélgetni vagy a politikáról. Ha öt gyerek után meglátnak nagy pocakkal, biztosan senki nem fog már kérdezgetni a terhességről. És végképp nem merik már erőltetni azt a témát, hogy akarsz-e még gyereket. Végre lehet normálisan társalogni, és nem kell attól tartanod, hogy valaki a magánéletedben fog vájkálni. Hurrá!

 Finy Petra

Ha érdekel a téma, olvasd el D. Tóth Kriszta hasonló témában megjelent publicisztikáját is: Na, most már tényleg szálljatok ki a méhemből – és a gyerekem fejéből!