Hogyan határozzuk meg, hogy valami mennyire volt régen?

Ha fejből kell megtippelnünk, hogy mennyi idő telt el egy bizonyos esemény óta, akkor általában arra támaszkodunk, hogy mennyi emléket gyűjtöttünk az adott időszakban. Márpedig előfordulhat, hogy – mivel a felnőtt élet sokszor jóval kevésbé izgalmas – nem történt velünk sok új, inspiráló és nagy élmény két karácsony között, ezért az új tevékenységek vagy a felfokozott érzelmek nélküli időtartamot az agyunk rövidnek érzékeli (hiszen nem történt semmi).

Röviden összefoglalva:

minél monotonabb életet élünk, annál rövidebbnek érzékelünk minden eltelt évet.

Így az, hogy az életünknek mekkora része a két karácsony között eltelt időszak és az új élmények hiánya együttesen adja ki azt a benyomást, mintha az előző karácsony tegnap lett volna, most meg már újra készülni kell az ünnepre. 

Húzd ki magad a gödörből!

WMN Ünnp – 2022. november 28. – BJ

A járvány is befolyásolja az időérzékelésünket

Ahogy már korábban említettem, a rutinok is azt a hatást keltik, mintha kevesebb idő telt volna el az életesemények között. Ha viszont nagy változás áll be a rutinban – mint például a világjárvány kezdetén, akkor az torzítja az idő múlásának megítélését bennünk. A járvány kitörése jelentős pont mindannyiunk életében, majd az utána következő időszakról az a megélésünk, hogy még a szokásosnál is monotonabb. Ezért okoz nehézséget felidézni, hogy ez most akkor hányadik „covidos” karácsonyunk is lesz már. (A harmadik egyébként – én is meglepődtem rajta.)

via GIPHY

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Jó, persze azért is érezzük, hogy minden évben hamarabb csendül fel az első All I Want for Christmas, mert tényleg

Bár a legtöbb üzletláncban és nagy cégnél a karácsonyi hírverést minden évben pontosan ugyanakkorra időzítik (és tényleg viszonylag korán kezdődik), mégis minden évben akad egy-egy kiskereskedő, amelyik úgy érzi, hogy egy októberi karácsonyi hangulattal megcsinálja az év bizniszét, és tényleg szürreálisan korán vág bele az üzletrendezésbe, karácsonyi zenék játszásába és a dekorációba. Ez amúgy nagy valószínűséggel teljesen kontraproduktív, mert valójában nem akarjuk, hogy hamarabb jöjjön a karácsony. Az pedig, hogy

az ünnepi időszak a legtöbb szolgáltatónál novemberben elkezdődik, már igazából évtizedek óta így van, az úgynevezett karácsonyi idővonal tényleg eltolódott – de nem idén és nem is tavaly, mégis minden évben meglepődünk rajta.

via GIPHY

Az utolsó pont a legrosszabb: azért jön hamarabb a karácsony, mert nem várjuk annyira

Sok gyerek számára a karácsonyi időszak az év legjobban várt eseménysorozata (ami nem is csoda). Ezért aztán nagyon sok energiát fektetnek a várakozásba, gondolkoznak rajta, hogy milyen lesz, vágyakat fogalmaznak meg, és már az adventi visszaszámláláshoz is visszaszámlálnak. Vagyis nagy figyelmet fordítanak magára a várakozásra.

Felnőttként viszont általában már kevésbé találjuk izgalmasnak a karácsonyt, így kevesebbet gondolunk arra, mennyi idő van hátra addig. És

ha kevesebbet foglalkozunk az idő múlásával, akkor úgy érezzük, gyorsabban múlik.

Emlékszem rá, hogy gyerekként novemberben azt éreztem, hogy „mi van már, hát sosem jön el a várva várt karácsony?!”, most meg azt, hogy: „Úristen, már csak 26 nap van karácsonyig, hát még sehogy sem állok a feladataimmal!” 

Ráadásul a korábbiakból kiindulva, ha az élet mozgalmas ugyan, de közben nincsenek benne új és jelentős események, az felgyorsítja az időérzékelésünket. Amiről azt gondoljuk, hogy nagy segítség a mindennapokban – konkrétan a technológiai fejlődés –, sokat könnyít az életünkön, de azt is eredményezi, hogy ugyanannyi idő alatt több feladatot tudunk elvégezni, vagyis felgyorsította az élettempónkat. (Ez sok családban generációs feszültséget is okoz.) És a sok teendő – hiába végezzük el őket gyorsabban – nem oda vezet, hogy többet pihenünk, hanem oda, hogy még több teendőt zsúfolunk bele a napjainkba, ergo kevesebbet gondolunk a karácsonyra.

A „máris kezdődik a karácsonyi időszak?”-ból belezuhanunk a „jaj, ne, tényleg mindjárt karácsony van!”-ba

Míg a gyerekek számára a karácsony varázsütésre megjelenik az életükben, addig felnőttek számára pont ennek a misztikumnak a megteremtése kíván a szokásosnál több tervezést, nagyobb figyelmet az időbeosztásra, és von magával még több feladatot. Így hiába csodálkozunk rá novemberben az első karácsonyi zenékre és az üzletek dekorációváltására, és morgolódunk, hogy „idén hamarabb kezdődnek az ünnepek”, egyszer csak eljön az a pont, amikor a „még egy csomó időnk van karácsonyig” érzést felváltja a „már alig van időnk karácsonyig” érzés. 

Míg nekünk, felnőtteknek az a megélésünk, hogy nálunk van a kontroll, mi „csináljuk” a karácsonyt, ezért pontosan tudjuk, mikor érkezik, addig a gyerekek nem tudják pontosan, mikor köszönt be végre – és ez az állandó izgalom lelassítja számukra az idő múlását.

Persze nagyon szívesen mondanám, hogy dobjunk félre mindent mi, felnőttek is, és egyszerűen csak várjuk a csodát – de sajnos még ha történne is valamiféle csoda, az nem a gyerekek (és felnőttek) várakozásainak megfelelő lenne. Úgyhogy inkább azt mondom, hogy találjuk meg az izgalmat és élvezetet a „karácsonycsinálásban”. És zsúfoljuk tele az évünket izgalmas élményekkel, hogy hosszabbnak érezzük, amikor visszagondolunk rá.

via GIPHY

Ti is úgy érzitek, hogy évről évre kevesebb idő telik el két karácsony között?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / triocean

Tóth Flóra