A gyerekkori szexuális abúzus rengeteg egészségben eltöltött életévet vesz el az áldozatoktól világszerte
Több mint 1 milliárd ember él együtt a gyermekkorban elszenvedett szexuális erőszak következményeivel, amely felnőttkorban egészségben eltöltött éveket vesz el az érintettektől. Különösen súlyos a helyzet a tinédzser lányok és a nők körében – írja a Lancet nyomán a 24.hu. Hírszemle.
–
Világszerte több mint 1 milliárd ember él úgy, hogy gyermekkorában szexuális erőszak érte – derül ki a Global Burden of Disease Study (GBD) 2023-as elemzéséből. A szám önmagában is sokkoló, a részletek azonban még nyugtalanítóbb képet rajzolnak: az erőszak gyakran már egészen korán, az otthon falai között kezdődik, és hatása egész életen át elkíséri az érintetteket.
Az UNICEF becslése szerint világszerte közel 400 millió, 5 év alatti gyerek – az érintett korosztály mintegy 60 százaléka – rendszeresen szenved el pszichológiai agressziót vagy testi fenyítést a családon belül. Mire nagykorúvá válnak, minden ötödik lány és minden hetedik fiú már átélt valamilyen formájú szexuális erőszakot. A jelenség nem elszigetelt, hanem rendszerszintű: földrajzi, kulturális és társadalmi határokon átívelő probléma – idézi a 24.hu a Lancet Child & Adolescent Health című tudományos folyóirat cikkét.
Egészséges életéveket vesz el
A GBD adatai szerint a gyermekkori szexuális erőszak világszerte évente több mint 15 millió egészséges életévet vesz el az érintettektől. Ez a veszteség elsősorban mentális betegségekhez kapcsolódik:
- az önsértéshez,
- a skizofréniához
- és a szorongásos zavarokhoz.
Különösen súlyos a helyzet a tinédzser lányok és a nők körében: esetükben a gyermekkori szexuális erőszak az ötödik legjelentősebb kockázati tényező a tartós egészségkárosodás szempontjából.
Az erőszak következményei nemcsak a mentális egészséget érintik, hanem a halálozási statisztikákban is megjelennek. A gyermekkori szexuális erőszakhoz köthető halálesetek leggyakoribb okai:
- az öngyilkosság,
- a HIV/AIDS,
- valamint a 2-es típusú cukorbetegség.
Az erőszak nem jár egyedül
A testi fenyítés – amely sok országban máig elfogadott nevelési eszköz – szintén hosszú távú károkat okoz: rontja a kognitív fejlődést, növeli a viselkedési problémák kockázatát, és hátráltatja az iskolai előmenetelt. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban az ilyen erőszakot elszenvedő gyerekek 24 százalékkal kisebb eséllyel fejlődnek megfelelő ütemben, mint társaik.
A nemzetközi közösség papíron elkötelezett a változás mellett. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül a 16.2-es vállalás a gyermekekkel szembeni erőszak minden formájának felszámolását tűzte ki 2030-ig. A 2024-ben megrendezett első Globális Miniszteri Konferencián 106 ország – köztük hazánk is – ígéretet tett konkrét lépésekre, és egy évvel később 65 állam számolt be előrelépésről. Többek között Thaiföld, Svájc és Csehország is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek törvényben tiltották meg a testi fenyítést – amellyel szemben Magyarországon szintén zéro tolerancia van a törvényekben (a témában készült Ki vele! adásunkat, amelyet a WMN a Viasat3 csatornával közösen készített, itt találjátok).
A lendület azonban törékeny. A gyermekvédelmi finanszírozás világszerte csökken, miközben a kihívások egyre összetettebbé válnak. A szakértők arra figyelmeztetnek: az erőszak különböző formái ritkán jelennek meg elszigetelten. Azok a gyerekek, akiket otthon bántalmaznak, nagyobb eséllyel válnak iskolai vagy közösségi erőszak áldozataivá – és egyre gyakrabban az online térben is.
–
Ha te is úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! 24 éves korig a Kék Vonal telefonszáma is hívható: 116-111. Amennyiben másért aggódsz, ajánljuk az Alapítvány az Öngyilkosság ellen honlapját, amelyet ITT ér el. További tájékoztató, illetve – szakember segítségével igénybe vehető – önsegítő eszközt pedig ITT találsz.
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Imgorthand
Glow
Glow