Tele a TikTok, az Instagram és a Google az olyan oldalak hirdetéseivel, amik a mesterséges intelligencia segítségével másodpercek alatt „vetkőztetik le” bármely felhasználó fotóját. Nem csoda, hogy lassan minden hétre jut egy visszaélésről szóló hír.
Másodpercenként két (!) olyan képet vagy videót osztanak meg a neten, amin egy gyerekkel szembeni szexuális visszaélés látható. Ha ez nem elég ahhoz, hogy a nagy techcégek végre szigorítsanak a szabályaikon, akkor mi?! Egy áldozat nyílt levelet írt, amelyet minden uniós tagállamban egyszerre tesznek közzé – Magyarországon a WMN-en. Olvassátok:
Mózes Zsófi elvégezett egy képzést, és most önkéntesként vesz részt egy nők jogaiért küzdő civil szervezet munkájában. Segélyvonalas hívásoknál segít túlélőknek, akik az ország legkülönbözőbb pontjairól telefonálnak, mindannyian más és más élethelyzetben vannak. Közös bennük, hogy egytől egyig hálásak, amiért valaki ítélkezés nélkül meghallgatja őket, és hisz nekik. Miről árulkodik ez?
Egy könyv a gyerekkori abúzusról, ami után nehéz megszólalni. Pedig muszáj.
„Egy biztos: Epstein pénze és Ghislaine kapcsolatai ördögi párosnak bizonyult.” De míg az egyik rejtélyes körülmények között életét vesztette a börtöncellában, a másiknak most mindenért felelnie kell a bíróságon.
Amikor az erőszak megjelenik az ember életében, minden, amivel addig szép gondosan körbebástyázta magát, egyszeriben leomlik. És mi marad akkor? Ezt boncolgatja egy új magyar film.
Kollégánk, aki egyben olvasónk is, a Joy magazin korábbi főszerkesztője elmeséli, hogyan szabadította fel önmagát egy rettenetes fiatalkori abúzus hatása alól.
Indiában korábban kezdődtek azok a nőjogi megmozdulások, amiket ma már gyűjtőnéven #metoo-mozgalmaknak szoktunk nevezni, de az eredményeik sajnos még mindig nem jelentősek. Az országban ugyanis olyan hátrányos helyzetben vannak a nők a férfiakhoz képest, hogy gyakran még a saját családjuk is veszélyezteti a testi épségüket, vagy akár az életüket is.
Cikkünk szerzője krimiíró. Egy ügyről nem beszélhetett harminc éven át: arról a bűntényről, amiben ő volt az áldozat.
„…hat fiúból legalább egy átél szexuális bántalmazást a tizennyolcadik születésnapja előtt – a felnőtt férfiak körében végzett felmérések pedig ennél is nagyobb számot mutatnak: minden negyedik férfinak van olyan szexuális élménye, amit kényszerként, kényszerítésként, nem akart szexuális cselekményként ír le.” Mégis: a fiúk ellen, férfiak által elkövetett abúzuseset többsége rejtve marad. Dr. Gyurkó Szilvi cikkéből kiderül, miért: