Fiúknál normális beszélni róla, lányoknál tabu – A (női) önkielégítésről
A nyolcadik osztályos biológia tankönyv szerint a szexuális önkielégítés, azaz maszturbáció miatt ugyan teljesen indokolatlan bűntudatot vagy betegségtudatot kelteni a fiatalokban, de ez mégsem természetes módja a nemi kielégülésnek. Ezt erősen vitatom, és természetesen nem a bűntudatos részt, hanem a „természetes módot”. Szerintem az önkielégítés igenis természetes módja a nemi kielégülésnek, sőt, mi sem természetesebb! Már a kisgyerekek is csinálják, teljesen ösztönösen, és őket sem szabad megszégyeníteni emiatt, csak meg kell tanítani nekik, mi a megfelelő hely és időpont rá. Mert én például teljesen átlagos nőként soha, semmilyen külső ingertől nem tanultam annyit magamról és a saját szexualitásomról, mint abból, hogy örömöt szereztem saját magamnak. (Azért az ismerősök és rokonok is nyugodtan olvassanak tovább, nem a saját intim élményeimről lesz szó.) Tóth Flóra írása.
–
Sokkal kevesebb nő csinálja, mint férfi
Az elmúlt évek kutatási adatai szerint az emberek 78 százaléka maszturbál rendszeresen. Ez részletesen lebontva a férfiak esetében 93–96 százalék körül mozog, a nőknél viszont csak 75–78 százalék, vagyis még mindig jelentősen kevesebb nő szerez örömöt magának, mint férfi. Ez a szám a nők esetében egyébként folyamatosan nő. Holly Richmond pszichológus kutató és minősített szexterapeuta szerint a különbség oka az, hogy a fiúk felé tinikoruktól kezdve azt kommunikálja a társadalom, hogy maszturbálni normális, míg a lányoknak semmit nem üzen ebben a témában. Ráadásul az önkielégítés tényén túl
a legtöbb kutatás azt mutatja, hogy a férfiak nagyjából kétszer olyan gyakran csinálják, mint a nők.
Bár ez egy 2011-es adat – és egy kutatás szerint a karantén is növelte a maszturbálási kedvet –, azért megdöbbentő, hogy a 14–17 éves korosztályban (az USA-ban) a fiúk 74 százaléka, míg a lányok 48 százaléka szerez örömöt saját magának. Aztán mindkét nem esetében nő ez a szám, és a késői húszas éveikben a legaktívabbak ilyen téren.
Beszéljünk a női önkielégítésről!
Miután kiderült, hogy elég nagy lemaradásban vagyunk a témában a férfiakhoz képest, érdemes egy kicsit átgondolni, miért lehet ez. A mai felnőtt generációra valószínűleg még rászóltak gyerekként, ha magához nyúlt, dörzsölte a punciját vagy éppen hozzádörgölőzött különböző bútorokhoz. Ez egyértelműen nem segíti elő a későbbi természetes viszonyt az önkielégítéshez, főleg úgy, hogy sejtésem szerint a fiúk sokkal kevesebb negatív visszajelzést kaptak kiskorukban a farokigazgatás miatt. Ezt már csak azért is gondolom, mert ismerek felnőtt férfiakat, akik máig csinálják ezt akár társaságban is.
Másrészt, míg a férfiak egymás között is rendszeresen megosztják a „kiverős” élményeiket, addig mi, nők általában szemérmesek vagyunk vele.
„Bocs, hogy késtem, csak kicsit megszeretgettem magam indulás előtt, és elhúzódott” – mond valaki ilyet akár a legjobb barátnőjének?! Remélem, egyre többen igen! Mert amúgy felszabadító dolog kimondani, hogy ez van, ezt csináljuk, ez normális.
A másik, hogy sokkal könnyebb lenne, ha volna egy, vagy még inkább több kifejező, nem becéző, nem idiotizáló, nem obszcén, nem tudományos szavunk a puncira (mondjuk, ez a férfiak esetében is hasonló, de ők valahogy sokkal kreatívabbak a becézgetésben – tapasztalatom szerint). Ezt Krajnyik Cinti már részletesen kifejtette egy cikkben: ITT olvashatjátok el, ha még nem tettétek.
Szóval gyerekkorunkban ránk szólnak, később pedig (részben) mi magunk tabusítjuk, ráadásul megfelelő kifejezéseink sincsenek rá – hát csoda, ha nem is csináljuk annyit?
Néhány nappal ezelőtt behoztam a vibrátoromat egy fotózásra, és konkrétan kommandóztam vele otthon reggel, nehogy a lányaim észrevegyék. Egyszer már elöl maradt, és akkor is rettenetesen zavarba jöttem, amikor rákérdeztek, hogy mi ez. Egyébként azt mondtam, hogy „ez egy nőknek való segítő eszköz”, de nem vagyok elégedett a magyarázattal. Amennyire nyíltan igyekszem kommunikálni a női lét egyéb aspektusairól, ez valahogy nem jön természetesen, mint ahogy a szexualitáshoz kapcsolódó élvezeti funkciót sem fejtettem ki nekik. Miközben a nagyobb lányom valószínűleg egy éven belül, vagyis kilencévesen találkozik a pornóval (ITT találjátok a cikket, amiből ez a döbbenetesen korai szám kiderül), szóval hiába hitegetem magam azzal, hogy ráérek még erre.
Egyébként egy amerikai kutatás szerint jó irányba haladunk, és elég gyorsan: míg 2016-ban az emberek 30 százaléka beszélt a maszturbálásról a barátaival, és 50 százalék a párjával, addig ma már ez a szám 51 százalék a barátok, és 71 százalék a párok esetében. Ez szerintem szuper (bár ebben nincs benne a nemi felosztás, és gyanítom, hogy nem a nők adják a nagyobb részét, de már önmagában jó, hogy egyre több a diskurzus).
Nem csak beszélni nehéz, csinálni is
Bár a kutatások szerint egyre több férfi (is) használ segédeszközt a maszturbáláshoz, az ő esetükben azért egyértelmű, hogy mi az önkielégítés 1.0. A női nemi szerv és egyáltalán az örömszerzés viszont sokszor bonyolultabb. Van, akinek a csiklója nem olyan érzékeny, van, akinek eleve sokkal több időre van szüksége már a szexuális izgalomhoz is, ráadásul nem is annyira ismerjük a saját testünket. Bár távol áll tőlem, hogy a Bravo egykori, általam is lelkesen forgatott Szerelem, szex, gyengédség rovatának a stílusában adjak tanácsokat, azért elmondom, hogy érdemes megnézni a női nemi szerv anatómiai hátterét, itt egy kép róla:
És utána esetleg kapjatok elő egy tükröt, és tanulmányozzátok azt is, ti mit tartotok a bugyitokban. Nyilván nem az az első, hogy az ember tizennégy évesen rendel egy vibrátort valamelyik vonatkozó oldalról – én is már bőven felnőtt voltam, amikor a birtokomba került egy (és azóta több is) –, de szerintem mindenki talál otthon olyan fallikus tárgyat, amivel alapos fertőtlenítés után nekiállhat kísérletezni. (Arra figyeljetek, hogy a kupakja ne járjon le, és semmilyen módon ne eshessen darabokra – csak szólok, és nem azért, mert történt velem ilyen baklövés a vad tinédzseréveimben, dehogy…)
Miért jó maszturbálni? (A teljesség igénye nélkül)
A gyerekek azért dörzsölik a nemi szervüket, mert jó érzés, amit persze szülőként látni furcsa helyzetet teremt, de ilyenkor fontos elmondani nekik, hogy mi is tudjuk, hogy jó érzés, és nyugodtan csinálják, ám lehetőleg akkor, amikor egyedül vannak, esetleg csak a legszűkebb család van jelen (már csak azért is, mert egy két-három éves gyereket a legritkább esetben hagyunk felügyelet nélkül).
Később már nemcsak ezért csináljuk, de szerintem ez a fő ok. Viszont
minden egyes kutatás azt mutatja, hogy a rendszeresen maszturbáló embereknek jobb, rendszeresebb és kielégítőbb a partnerrel folytatott szexuális élete (is).
Tehát nem gátolja vagy kioltja a közös szexet, hanem épp ellenkezőleg.
Emellett stresszoldó, nyugtató, a jó alvást elősegítő és felszabadító hatású. Szóval semmi ok nincs rá, hogy ne csináljuk.
Tóth Flóra
EZ egy 2011-es kutatás a maszturbációról, EZ pedig egy 2018-as ugyanebben a témában. ITT találjátok a 2020-as, ITT pedig a 2021-es kutatási eredményeket.
Meglepő és nem annyira meglepő tények az önkielégítésről. EBBEN a cikkben rendszerezve szerepelnek az elmúlt évek kutatási eredményei. EZEK pedig dr. Holly Richmond tanácsai azoknak, akik belevágnának az önkielégítésbe, de nem tudják, hogyan csinálják.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/IPGGutenbergUKLtd