Orosz rulett az iskolákban: négy kamaszból csak egy kezdi oltottan a tanévet

–

Nézzük először a számokat!

A 171 ezer nyáron beoltott kamasz mellé az iskolakezdéskor még várhatóan 48 ezer diák kap (első) vakcinát, őket regisztrálták a szüleik, így 219 ezer körül lesz a beoltott diákok száma, ami még mindig csak az oltásra jogosult 688 594 iskolás 32 százaléka. (Adatok forrása: koronavírus kormányzati tájékoztató oldal)

Nincs maszk, nincs teszt, nincs hőmérő

Az Emmi (Emberi Erőforrások Minisztériuma) múlt heti közleménye szerint az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk és a testhőmérséklet-mérés, ugyanakkor a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérik az intézményeket, valamint a szülőket arra, hogy koronavírus-gyanú esetén ne vigyék közösségbe a gyerekeket.

Az EMMI indoklásában a sikeres járványkezelés és a pedagógusok magas átoltottsága szerepel. 

Szkeptikus azonban a Pedagógusok Szakszervezete, képviseletükben Totyik Tamás alelnök azt nyilatkozta a 444-nek, hogy hiányolják az általános tesztelést valamint nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásával kapcsolatban, amellyel elérhetővé válhatott volna, hogy több gyerek kezdje védetten a tanévet.

Példaként említi a cikkben a szakember Izraelt, ahol tesztelik a gyerekeket, és a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű településeken csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti tanítás, ahol beoltották a (12 év feletti) gyerekek legalább 70 százalékát, és az oltatlan pedagógusok csak negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe.

A szomszédos Ausztriában is háromszor tesztelik a tanárokat és diákokat az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. De tesztelnek az iskolákban például Törökországban vagy Csehországban is.

Kötelező oltás?

„Olaszországban a tanároknak rendelkezniük kell az olasz zöldkártyával, ami bizonyítja, hogy legalább az első oltást megkapták, vagy negatív koronavírus-tesztjük van, vagy esetleg nemrég estek át a fertőzésen, és emiatt még valószínűleg védettek” – mondja Mokos Judit biológus, az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársa, a Koronavírus kisokos egyik szerkesztője.

Szakértőnk hozzáteszi: olyan országról nem tud, ahol iskolába járó gyerekeknek tették volna kötelezővé az oltást. (Viszont például Olaszországban az egyetemistáknak is kötelező – a szerző.)

„Pedig egyáltalán nem ritkaság amúgy a világban, hogy valaki csak a megfelelő oltással tehessen meg bizonyos dolgokat. 

Magyarországon is vannak kötelező, gyerekkorban beadandó védőoltások (TBC, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, »b« típusú Haemophilus influenza, hepatitis B, Streptococcus pneumoniae és bárányhimlő ellen). Ezek nélkül a gyerek nem járhat óvodába/iskolába.”

Aztán vannak olyan munkakörök, amikhez be kell oltatnia magát a dolgozóknak (például erdőgazdasági dolgozóknak kötelező a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás elleni oltás, szennyvízzel dolgozók számára a Hepatitis B és a hastífusz elleni oltás), tehát az is előfordul, hogy felnőttként vagyunk oltásra kötelezve. Ebből a szempontból nem lenne logikátlan Mokos Judit szerint, ha a Covid elleni oltást is kötelezővé tennék az iskolába járáshoz vagy olyan munkakörökben, ahol sok másik emberrel találkozik a munkavállaló. 

„Ha meg szeretnénk szabadulni a Covidtól, akkor arra kell törekednünk, hogy a mindenki be legyen oltva, hisz egyelőre nincs a kezünkben igazán hatékony gyógyszer a megbetegedés gyógyítására. Ma sajnos ez a helyzet: ha valaki megbetegszik, nincs olyan szer, amit ha megkap, biztosan túléli a betegséget, illetve nem kell a szövődményektől tartania. A leghatásosabb fegyverünk a vírus ellen a megelőzés marad, vagyis az oltás.” 

Veszélyben vannak az iskolások?

„A hagyományos tanítási rend mellett az iskolákban annyira szoros közelségben vannak a gyerekek, hogy bármi, amit el lehet kapni, biztosan a teljes iskolán keresztülmegy a fejtetűtől a szokásos őszi influenzáig. Ez a koronavírusra is igaz. A nagy különbség a szokásos iskolából/óvodából hazahozós gyerekbetegségek és a Covid között, hogy az unokától elkapott gyerekbetegségben ritkán betegszik meg súlyosan a többi családtag. Bár a Covid eddigi változatai a gyerekekre kisebb veszélyt jelentettek, mint a felnőttekre, azért ők is el tudják kapni a vírust: megbetegedhetnek tőle, akár súlyos szövődményei is lehetnek a betegségnek, és továbbadhatják a velük együtt élő felnőtteknek vagy az iskolai dolgozóknak” – mondja Mokos Judit, majd így folytatja:

„Ugyanakkor láttuk, az iskolák bezárása a járvány felfutása okán nem egyszerű döntés. Az online oktatásnak bizony vannak hátrányai: akadnak gyerekek, akiknek az iskolai étkezés jelenti a napi egy meleg ételt, vannak, akik eszköz hiányában nem tudnak részt venni az online oktatásban, és/vagy nem jutnak megfelelő segítséghez, így akár behozhatatlanul lemaradnak jobb anyagi helyzetben lévő társaikhoz képest, és vannak, akiknek az otthoni környezet nem megfelelő a tanuláshoz.

A kortárs kapcsolatok csökkenése, az egyedüllét és a bezártság is megterhelő a gyerekeknek, amit fokoz a járványtól, betegségtől való félelem, és a szülőkön is látható bizonytalanság. Magyar adatokon is látszik, hogy az iskolák bezárása és a járvánnyal kapcsolatos egyéb változások stresszt jelentenek a gyerekeknek és a családjuknak is. Az online oktatás a tanárok számára sem könnyű: sokkal nagyobb leterheltséget és stresszt jelent, gyakran támogató szakmai háttér és megfelelő eszközök nélkül, éles kudarcélményekkel.”

Hogyan védhetnénk meg az iskolában a gyerekeket?

Szakértőnk szerint jelenléti oktatás esetén is csökkenthető a fertőzés veszélye. „A maszkhasználat, a beteg otthon maradása, a gyakori szellőztetés, kézmosás és fertőtlenítés már olyan eszközök, amiket mindenki ismer. Ehhez a pakkhoz most már hozzácsaphatjuk az oltást is, hiszen itthon 12 éves kortól lehetőség van az oltás felvételére. Ezeken túl segíthet, ha csökkentjük a találkozások számát: ha megoldható, el lehet szeparálni egymástól az osztályokat vagy évfolyamokat úgy, hogy egyáltalán ne szívjanak közös levegőt. Így, ha egy gyerekről kiderült, hogy fertőzött, nem kell a teljes iskolát karanténba küldeni. Ezt többféle módon meg lehet oldani, a tényleges fizikai szeparációtól kezdve (például a gyerekek nem mehetnek át másik emeletre, mint amelyiken az osztálytermük van) az időbeli szeparációig, úgy, hogy az egyik héten az iskola egyik fele jár be, a másik héten a másik, az éppen otthon lévőknek pedig online oktatás van. Ez utóbbi megoldásnak nyilván feltétele lenne az, hogy legyen elég pedagógus ahhoz, hogy az iskolában és online is mehessen az oktatás egyszerre, ez a feltétel pedig sok helyen nem teljesül.

Egy ideális (!) jelenléti oktatást végző iskolában minden 12 év feletti be lenne oltva a tanulóktól és tanároktól kezdve a portáson át a takarítókig. Magasabb számú megbetegedések esetében pedig mindenkin maszk lenne, kivéve az étkezéskor, amit kiscsoportban költenének el a gyerekek, lehetőleg jó messze egymástól egy jól szellőző teremben, amit fertőtlenítenek és kiszellőztetnek a következő csoport érkezése előtt.

A gyerekek csoportokba lennének osztva, amely csoportok egymással nem találkoznak; az osztálytársak is távolságot tartanának egymástól, például egy padban csak egy gyerek ülne, és mindenki komolyan venné, hogy bármilyen betegség legkisebb gyanújánál otthon marad; és persze mindenki gyakran mosná a kezét szappanos vízzel.”  

Mit gondol a szakértő a szülők egy részének oltás iránti aggodalmáról?

„Magyarországon jelenleg csak a Pfizer oltását kaphatják a 12–15 évesek. Ez egy mRNS alapú oltás, amiről klinikai kísérletes adatok bizonyítják, hogy a gyerekeket is hatékonyan és biztonságosan védi a megbetegedéstől. Az alkalmazását ebben a fiatalabb korosztályban az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyta, a biztonságosságát és hatásosságát alátámasztó vizsgálat eredménye nyilvános, bárki megnézheti. Az esetleges kisebb mellékhatások (mint az oltás utáni enyhe izomfájdalom a karban) ebben a korosztályban is elenyésző terhet jelentenek a potenciális rosszabb forgatókönyvekhez képest (az oltatlan gyerek vagy a tőle megfertőződött idős ember megbetegedése és kórházba kerülése).

Ha a szülő valamilyen speciális okból tart az oltástól, például a gyereknek volt korábbi oltás során valamilyen problémája, akkor konzultáljon a gyerekorvossal. Az oltás előtt az oltóponton mindenképpen beszél egy orvos az szülő-gyerek párossal, aki végigkérdez minden fontos információt, és ez alapján mérlegeli, hogy biztonságos-e beoltani a gyereket. Ha a gyereknek olyan problémája van, ami miatt az oltás nem adható be neki, (például súlyos PEG-származék-allergiája van, vagy éppen lázas beteg), az orvos ezt tudni fogja. 

Az az oltás, amit a gyerekek 12 éves kortól kaphatnak, minden korcsoportban 90 százalék feletti hatékonyságot mutatott, és eddig minden mutáns változat esetében hatékony maradt a súlyos lefolyású megbetegedés ellen. Ez kiemelkedően jónak számít.

(A vakcina hatásosságát egyébként a 12–15 éves korosztályban 75–100 százalék körülire becsülik. Pontosabbat azért nem tudunk, mert a vizsgálat során nagyon kevés megbetegedés történt a résztvevő gyerekek között.) A 12 évnél fiatalabb gyerekek majd valószínűleg egy ugyanolyan hatóanyagú, de kisebb dózisú oltást fognak kapni, az ő körükben még zajlanak a klinikai vizsgálatok.

Kellene-e feltétlenül oltani a gyerekeket is, ha a súlyos megbetegedésnek jobban kitett felnőttek nagy arányban oltva volnának?

„A nyájimmunitás lényege, hogy egy csoportban olyan sok oltott/védett ember van, hogy ha véletlenül meg is jelenik egy fertőző ember, akkor sem tud a betegség terjedni, mert az illető nem találkozik olyannal, aki fogékony lenne rá. A nyájimmunitás egyben védi azokat, akiket nem lehet beoltani, vagy akiknél az oltás nem hatott” – magyarázza Mokos Judit.

„A nyájimmunitás tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenki be van oltva. Különböző kórokozók esetén egy-egy csoportban különböző arányban kell védett embereknek lennie. A kevésbé hatékonyan terjedő ebolavírus esetében például az is elég, ha az emberek harmada-fele védett, a rendkívül fertőző kanyaró esetében azonban a lakosság 94 százalékát be kéne oltani ehhez.

A Covid eddigi változatai eléggé fertőzőek, a nyájimmunitás eléréséhez a lakosság legalább 80 százalékát kellene védetté tenni. A becslések szerint a delta változat még fertőzőbb, mint az eddigiek. Ahhoz, hogy a delta se tudjon terjedni, még magasabb átoltottságra lenne szükség.

Ha csak az optimista 80 százalékot nézzük, Magyarországon ez körülbelül 7 706 000 embert jelent. E sorok írásakor 5 725 336 ember van beoltva.  Azaz, még körülbelül kétmillió embert kéne meggyőzni arról, hogy vegye fel az oltást, de többet, ha a delta változat ellen is védekezni szeretnénk.

A KSH adatai szerint 8 024 087 18 év feletti él Magyarországon, tehát technikailag megoldható lenne, hogy a 80 százaléknyi, 7 706 000 ember a felnőttek közül kerüljön ki. Azonban a nyájimmunitás akkor működik, ha »kicsiben« is nyájimmunitás van, mindig, bárhová is megyünk, a tömött metrótól kezdve az irodán át a sarki boltig. Ha csupa oltatlan ember kerül egy helyre (például egy osztályközösségbe), akkor ott nem lesz nyájimmunitás, hiába van meg az elvileg »nagyban«. Ahhoz, hogy egy kórokozó a gyerekek között se terjedjen, arra van szükség, hogy közöttük is, minden iskolában/óvodában meglegyen a nyájimmunitás. Azaz, a gyerekeket is oltani kell! Egy átlagos harmincfős osztályban a kevésbé gyorsan terjedő koronavírus változatok elleni nyájimmunitás eléréséhez legalább 24 gyereket. A delta variáns elleni hatékony védekezéshez viszont még többet. 

Amikor pedig a gyerekeket beoltjuk, nemcsak őket védjük a komoly megbetegedéstől, hanem a körülöttük élőket is.“

Kurucz Adrienn 

Köszönjük szépen a Koronavírus kisokos szerkesztőinek, Kozák Eszternek és Mokos Juditnak cikkünkhöz nyújtott segítségét!!!

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/Ridofranz