–

A dánok úgy vélték, az olvasási kedv csökkenésének köze van a pénzhez is, ezért Engel-Schmidt bejelentette: eltörlik a könyvekre kivetett 25 százalékos áfát, ami évi mintegy 330 millió koronába, azaz nagyjából 17,3 milliárd forintba fog kerülni a dán államnak. „Rendkívül büszke vagyok, mert nem mindennap sikerül meggyőzni a kollégákat (a többi kormánytagot – a szerző) arról, hogy ilyen hatalmas összeget fektessenek be a dán kultúrába” – nyilatkozta a Guardiannek a miniszter.  

Az olvasás joga

Bár az intézkedésben komoly értékválasztás rejlik, érdemes tudni hozzá, hogy Dániában volt a világon az egyik legmagasabb áfakulcs a könyveken. Svédországban korábban hasonló volt a helyzet, ők 2002-ben szállították le 25 százalékról 6 százalékra a könyvekre kivetett áfát. Bár Mikaela Zabrodsky, a Svéd Kiadók Szövetségének vezérigazgatója szerint ez a döntés „hozzáférhetőbbé tette a könyveket, mivel az alacsonyabb árak miatt több ember engedhette meg magának azok megvásárlását”, ezzel nem mindenki ért egyet. Egy svéd elemzés – amelyet szintén a Guardian idéz – rámutatott, hogy 

az olcsóbb könyveket valójában ugyanazok az olvasók vették meg, akik korábban is áldoztak anyagilag erre a tevékenységre, tehát nem sikerült új olvasókat bevonzani. 

Dan Neidle adójogász szintén szkeptikus azzal kapcsolatban, el fogja-e érni a dán reform a kívánt hatást. Ő úgy fogalmazott, szerinte „a legtöbb, vagy akár az összes hasznot a könyvkereskedők és kiadók fogják élvezni”. A Guardian azt is megjegyzi, náluk, az Egyesült Királyságban sosem volt áfa a könyveken, mert az egymást követő kormányok mindvégig egyetértettek abban, hogy a könyvek és a tudás elengedhetetlen az emberek életében, így az olvasásra kivetett adó kontraproduktív. 

Mi a helyzet nálunk?

A nyomtatott könyvek idehaza 1988 óta mindig kedvezményes áfa alá tartoztak, 2004 óta pedig 5 százalékos az áfakulcs. Az e-könyveknél más a helyzet, ott 27 százalék a kivetett adó, és bár az EU lehetővé tenné ennek csökkentését, mindezidáig erre nálunk még nem került sor. 

Az olvasási szokásokkal kapcsolatban 2024 augusztusában jöttek ki a legutóbbi Eurostat-adatok. Összességében elmondható, hogy Európában többet olvasnak a középkorúak, mint az idősebbek; és többet a nők (60,5 százalék), mint férfiak (44,5 százalék). Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el: nálunk a népesség valamivel több, mint fele állította magáról, hogy olvasott könyvet az elmúlt egy évben. Érdekes, hogy a dánoknál, ahol a kulturális miniszter olvasási válságról beszél, ez az arány jóval magasabb, 72 százalék volt, ők így is azt érezték, hogy lépniük kell (igaz, volt honnan, legalábbis az anyagiakat tekintve). 

A magyarok 29,9 százaléka olvasott a 2023-as évben 5-nél kevesebb könyvet; 12,2 százalékuk 5–9 könyvet; 10-nél többet pedig 10,2 százalékuk az Eurostat adatai szerint.

Tendenciákat nehéz megállapítani, mivel különféle módszertannal készülő különféle felmérések látnak napvilágot. Van viszont egy tényező, amely mindenképpen aggasztónak tűnik. 

Kevés magyar tud hosszú, összetett szöveget értelmezni

Ahogy azt 2024 végén a Telex is megírta, nyugtalanító kép bontakozott ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2022-2023-as adatokat feldolgozó, tavaly megjelent kutatásából, amely a felnőttek intelligenciáját, alapvető készségeit mérte. A vizsgálatba 16–65 év közötti felnőtteket vontak be, akik problémamegoldási, számolási, olvasási feladatokat végeztek el. A magyarok az olvasási teszten átlagosan 248 pontot értek el a maximum 500-ból, így 12 ponttal maradtak le az OECD-s átlagtól. Hasonlóan teljesítettek, mint a dél-koreaiak, lettek, spanyolok, olaszok; ám a finnek, japánok, svédek mögött jócskán lemaradtak, ezen országok átlagai 280–300 pont közé estek.

Az olvasási feladaton elért teljesítményt öt kategóriába sorolták, a 4-es és 5-ös szinteken, azaz a min. 326; vagy 376 pontot elérők már nagyon értő olvasóknak számítottak. Olyanoknak, akik az egész szöveget be tudják fogadni, és meg tudják válaszolni a rá vonatkozó kérdéseket. Sajnos a magyarok csupán 6 százaléka érte el ezt a szintet, szemben az OECD-s átlag 12 százalékkal. 

Mi is több cikkünkben foglalkoztunk már az olvasással: a pozitív hatásaival; azzal, hogy hogyan szerettethető meg a gyerekekkel az olvasás; mit tehetünk azért, hogy tudatos olvasással tartósabban megőrizzük magunkban a könyveket; és hogy meddig érdemes eljutnunk egy könyvben, mielőtt feladnánk. 

Milanovich Domi

Kiemelt kép forrása: Pexels/ Ann H, Unsplash/ Yan Ots, Bernard Hermant