„Az otthonunk az elsődleges territóriumunk” – Hogyan válassz hosszú távra szerethető fészket magadnak?

–

Az agglomeráció reneszánsza

Sok család esetében felmerül a kérdés, mennyire érdemes kiköltözni az agglomerációs övezetekbe, ahol (egyelőre még) olcsóbb ugyan az ingatlan, az ingázás azonban – akár saját autóval, akár tömegközlekedéssel oldjuk meg – csökkentheti a vásárlással járó anyagi előnyöket. 

A világjárvány következtében ezen a téren sok változás történt az elmúlt hónapokban, az agglomerációs kereslet idén nyáron sok helyen többéves rekordokat döntött meg, így még a szokásos nyári szezonális visszaesés is elmaradt – meséli kérdésemre Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Tavasszal ugyanis mindenki halogatta a vásárlást, a karantén sem igazán kedvezett a lakásnézegetésnek, így amikor jött egy kis szusszanás, felpezsdült a kereslet is. Ezen még az sem változtatott, hogy az árak ezen a területen nem csökkentek, sőt a keresett területeken akár még emelkedhettek is. 

Budapesten ezzel ellentétes a trend, pár százalékkal csökkentek az árak, ami leginkább a belvárosban érezhető. A vírus előtt ugyanis sokan vettek arrafelé befektetési céllal (főleg Airbnb-re), ezeket az ingatlanokat most vagy eladták, vagy kiadják alacsonyabb áron, de hosszabb távra.

Ez most tehát kevésbé sikeres üzlet, ami öt-nyolc százalékos csökkenést is hozhat a lakások árában. Így az agglomerációba költözés – mely első körben a kilencvenes évek végére, a 2000-es évek elejére volt jellemző – újra reneszánszát éli. 

Érthető is, hiszen ha az ember home office-ban dolgozik, és hetente csak két-három alkalommal kell bebumliznia a városba, az már könnyebben vállalható áldozat, cserébe viszont olcsóbb otthont tudunk vásárolni, ahol ráadásul rendelkezésünkre áll a saját zöld terület, amire a karantén ideje alatt sokunknak megugrott az igénye.

Lakásvásárláskor, főleg felfutóban lévő helyeken, arra is érdemes odafigyelni, hogy terveznek-e a környéken valamilyen fejlesztést, épül-e úthálózat, bevásárlóközpont, esetleg park arrafelé. Ezek lehetnek vonzó szempontok is, de ha forgalmas úthálózat bővítését tervezik a környékre, akkor lehet, érdemes két utcával hátrébb költözni, hogy pár év csend és nyugalom után hirtelen ne találjuk magunkat egy háromsávos bekötőút peremén.

„S egy talpalatnyi föld elég nekem”

A teraszokra, balkonokra is érezhetően megnőtt az utóbbi időben az igény, sokak vágya lett, hogy legalább annyi kültéri helyük legyen, ahová biztonsággal ki lehet ülni – mondta el Valkó Dávid. Az újlakás-projekteknél például régebben általában nehéz volt eladni a földszinti ingatlanokat, hiába néztek azok egy saját, belső kertre, senkinek nem volt ugyanis ahhoz kedve, hogy a többi lakásból másik ötven ember őt bámulja. Most ezek is keresettebbek lettek.

A keresési preferenciákban új szempontként jelent meg az is, hogy lehessen jól szeparálható, csendes dolgozószobát vagy legalább dolgozósarkot kialakítani a lakásban (erre értelemszerűen korábban nem volt ilyen kiemelt igény), de ugyanígy megnőtt a kereslet a nagyobb tárolóhelyiségre is, ahová, ha megint úgy hozza az élet, fel lehet halmozni nagyobb készleteket készételből, vécépapírból, vagy amire egy újabb szigorítás során szükség lehet.

Panel vagy tégla?

A paneleknek régen alacsony presztízse volt – állítja Valkó Dávid. Egészen a kétezres évek elejéig a beton – viszonylagos olcsósága miatt – inkább kényszer szülte lakhatási megoldásként szerepelt. Ez azonban változni látszik az elmúlt másfél évtizedben, párhuzamosan azzal, hogy a Panel Plusz programok során ezeket a lakásokat korszerűen felújították, egyedi mérők kerültek be, és az ablakokat is jobban szigetelőre cserélték, így a régebbi problémák, mint például az örökös huzat, a drágább fenntartás, javarészt megszűntek. Ezért viszont nagyjából 2013 óta a téglalakásokét meghaladó ütemben nőttek is a panelárak.

Mindenképp mellettük szól, hogy nagyrészt jó elrendezésűek: a legtöbbnél van erkély, ablakos konyha, külön vécé és fürdőszoba, a szobák mérete, elrendezése is jó, tehát sok szempontból felvehetik a versenyt akár a ma épülő lakásokkal is.

Ráadásul a lakótelepek általában jól elérhetők tömegközlekedéssel, és a szolgáltatási ellátottságuk is sokat fejlődött az utóbbi években, illetve a környezetük is megújult, szépült.

Szükség van ingatlanos segítségére?

Mivel az utóbbi időben kifejezetten sok változás történt (CSOK, különféle új szabályozások és támogatási formák), vásárlóként mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki már csak hivatalból is átlát az elsőre zavarosnak tűnő helyzeten, így sokat segíthet előnyösebb üzlethez jutnunk – állítja Valkó Dávid. Akkor pedig különösen ajánlatos, ha valaki nem is a saját településén keres lakást, hiszen nem biztos, hogy ismeri annyira a másik várost, hogy tudja, hol éri meg venni. Az ügynökök ráadásul hozzáférnek egy csomó hasznos adathoz, ami a segítségünkre lehet, például az elmúlt időszak valós piaci tranzakcióiról, azazhogy mennyiért mentek el lakások az adott környéken. Nagy adatbázisuk van, sok olyan eladó vagy eladni tervezett ingatlanról tudhatnak, amik még talán az internetre sem kerültek fel. Ha pedig műszaki vagy építészettel, lakberendezéssel kapcsolatos az ügynök háttérszakmája, akkor felhívhatja a figyelmünket különféle alternatív átalakítási lehetőségekre, vagy akár a padlástér beépítésére.

Egy másik fontos érv az ingatlanos mellett, elsősorban a nagy hálózatok esetében, hogy az ingatlan mellett az annak megvásárlásához szükséges pénzügyi megoldásokban is rögtön tud segítséget nyújtani, akár a közvetlen hitelügyintézésig bezáróan.

Eladóként is hasznos szakember segítségét kérni, hiszen nemcsak a megfelelő eladási ár kikalkulálásában tud segíteni, de az sem elhanyagolható szempont, hogy így nem az utcáról csenget be hozzánk boldog, boldogtalan, hanem előszűrésen átesett potenciális vevőjelöltek érkeznek. Nem véletlen, hogy egy megbízható, jó ingatlanos kézről kézre jár.

Milyen trendek sejthetők a jövőre vonatkozóan?

Az elmúlt években csak kevesen mertek rosszabb állapotú, felújítást igénylő ingatlant megvásárolni, hiszen nehéz embert találni hozzá, amellett egy csomó előre nem látható problémát is rejthet magában egy ilyen otthon. Az új támogatásoknak köszönhetően azonban most úgy néz ki, újra vonzó lehet a felújítandó, vagy tetőtér-beépítéssel bővíthető lakások vásárlása, emellett az idén befagyott új lakások piaca is élénkülhet a kedvezményes áfának köszönhetően.

Felfrissülés hétévente

Hogyan tudjuk hosszú távon is élvezni a már megvásárolt otthonunkat? 

Székely Péter éveken keresztül dolgozott ingatlanértékesítőként, most pedig lakberendezéssel foglalkozik. Az ő tapasztalata szerint kétféleképp rendezik be az emberek az otthonukat: vagy azt nézik, mi passzol hozzájuk, vagy azt veszik meg, ami épp nagyon tetszik, netán divatos vagy az volt leárazva a lakberendezési áruházakban. Utóbbi hozzáállásból alakul ki aztán az évek során egy eklektikus katyvasz, amit később nem is biztos, hogy lesz ideje, energiája, vagy pénze az embernek rendbe szedni. 

Úgy látja, ideális esetben három saját ingatlant kellene birtokolnunk a különböző életszakaszaink során.

Huszonéves pályakezdőként ideális lehet egy belvárosi, nyüzsgősebb, nappali plusz háló felosztású kisebb otthon. Innen költözünk aztán már a saját családdal egy nagyobb otthonba, majd a gyerekek kirepülése után ismét jöhet egy kisebb lakás. Ezzel együtt az egyes otthonokat érdemes lenne hétévente megújítani, kicsit ráncfelvarrni, kifestetni, újragondolni a változó igényekhez képest. Ha ökölszabályként belőjük ezt a hét évet, akkor az már tud egy előre látható költség lenni, amivel az ember tud kalkulálni, tervezni és félretenni erre a célra.

A családi fészek örök lenyomata

Martos M. Tamás és Sallay Viola pszichológusok az éppen aktuális otthonválasztást az élettörténetünk síkjába helyezik el, hiszen – bár ezt talán sokan nem tudatosítják magukban – egyebek között a gyerekkori tapasztalásaink is sokat nyomnak a latban. Abban, ahogy egy lakást kiválasztunk, mindig ott van annak is a lenyomata, hogy milyen otthonokban nőttünk fel, kik voltunk ezekben, megpróbálunk visszahozni valamit abból az otthonosságból, amit régebben megéltünk, vagy épp ellentétes irányba mozdulunk el a korábbi tapasztalatoktól. 

Éppen ezért lakásvásárláskor jó, ha feltesszük magunknak a kérdést: mi a jó folytatása az eddigi otthonaimnak? Mi az, amit mindenképp szeretnék újraépíteni abból, ami volt, de már nincs meg? Mennyire fontos benne a sok kicsi, vagy inkább az egybenyíló nagy terekre van igény? Mi vegye körül, milyen környéken legyen, mit szeretnék újra megvalósítani, és mit szeretnék nagyon másképp csinálni?

Az én házam, az én váram

A másik kérdés, amit fel kell tenni, és amire az eltérő személyiségtípusok nagyon különbözően tudnak reagálni – figyelmeztet a pszichológus pár: mi az, ami nekünk biztonságot nyújt?

Hiszen az otthonunk csak akkor lesz az mentális és fizikai állapotunkat támogató hely, ha ott akár a legnehezebb krízisben is meg tudjuk élni a legnagyobb fokú biztonságot. Hogy ezt milyen otthon tudja biztosítani, abban nagyon sokfélék lehetünk. 

A lelki működéseink is kihatnak a lakásválasztásainkra. Ha valaki számára például fontos a kontroll, akkor olyan helyeket szeret az otthonában, ahonnan át lehet látni a teret és a lakásban élők mozgását. Ha viszont inkább arra vágyik, hogy le tudjon válni a többiekről, akkor az lesz otthonos számára, ahol lehetősége van elvonulni. 

Lelkem lenyomata

Érdemes vásárlás előtt azt a kérdést is tisztázni, hogy mit szeretnénk kifejezni az otthonunkkal. Befelé figyelnénk általa, vagy kifelé mutatnánk? Azaz: arról szól az otthon, ahogy magunkat, illetve a hozzánk közelállókkal lévő kapcsolatainkat megéljük, vagy inkább meg szeretnénk mutatni másoknak, kik vagyunk mi? Ebből akkor lehet esetleg konfliktus, ha az egy lakásban élők egészen mást szeretnének a fenti szempontokból megvalósítani. 

Az otthonunk az elsődleges territóriumunk, ami felett a legnagyobb kontrollunk van, mi mondjuk meg, hogy oda ki jön be, és ki nem. Mint ilyen elsődleges territórium, együtt jár a biztonság és az otthon érzetével, hogy azt mi alakíthatjuk át. A modern otthonoknak a nagy kérdése, hogy milyen mértékben fogunk tudni ehhez hozzátenni, ezért tud sokkal nagyobb értéket képviselni az a lakás, ahol bőven vannak módosítási lehetőségek.

Persze ebben is eltérő az egyes emberek környezeti kompetenciája: különbözünk nemcsak abban, hogy mennyire szeretjük alakítani a környezetüket, de abban is, hogy mennyire érezzük ebben kompetensnek magukat. 

Amikor otthont választasz tehát, nem árt tisztában lenni vele, hogy ebben te hol állsz, akarod-e gyökeresen megváltoztatni, vagy az is boldoggá tesz, ha csak kiteszel az erkélyre egy balkonládát. „Az aktív alakítási igény elpusztíthatatlanul ott van az emberben. Akiben ez erős motor, annak fontos lesz, hogy ezt ki tudja élni” – teszi hozzá búcsúzóul Sallay Viola.

Fiala Borcsa

Ahogy a múltkori élő bejelentkezésünkkor is említettem, november 6-án, 10 órakor egy kerekasztal-beszélgetés során fogjuk az OTP szakértőit kifaggatni otthonteremtésről, lehetséges megoldásokról, ráadásul a TI kérdéseitek alapján! Itt a páratlan lehetőség, hogy sorban állás, telefonálás nélkül mindent megtudj, ami érdekel, ehhez nem kell mást tenned, mint elküldeni nekem a kérdéseidet a [email protected] e-mail-címre. Találkozzunk hatodikán, a WMN Facebook-oldalán egy élő bejelentkezésen!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images