Ismeretlen eredetű fájdalmak

Ismerős tünetek, ugye? Reggeli gyomorfájás, gyomorideg, hasfájás... Fura, megmagyarázhatatlan, vándorló fájdalmak, ismeretlen eredetű görcsök? Merev nyak és fájó hát. Indulás előtt rohanás a vécére, torokszorítás, gombócérzés, valaki ül a mellkasomon, szorít, jön a nehézlégzés, aztán elindul a lavina...

Önbecsapós monológok

Ugye, mindenki ismeri ezeket a mondatokat? „Már megint fáj a hátam, zsibbad a lábam, hú, ez nagyon rossz, de talán holnap elmúlik... Oké, most  egy kicsit nehéz ez az időszak, de hamar túl leszek rajta. (Két hét múlva:) Hű, még mindig fáj, orvoshoz kéne menni. De milyen orvoshoz menjek? Á, ez biztos elmúlik, semmi komoly! Aúúúú, ezt már nem lehet kibírni! Megint visszatért, végem! Háziorvos? Beutaló? Magánorvos? Mindegy, csak mondja már meg valaki, mi a bajom?"

Muszáj orvoshoz menni?!

Mi lehet a betegek útja egy-egy nehezen múló fájdalommal, testi tünettel, ha a vizsgálatok eredménye szerencsés esetben negatív? Vagyis testileg egészséges, de biztos-e így van ez lelkileg is? A betegek útja „gyönyörűen” nyomon követhető, hiszen orvostól-orvosig járnak. Mert azért hála a magyar egészségügynek és az orvosok leleményességének, mindig van egy új ötlet és egy újabb vizsgálat, amit esetleg még meg kellene csinálni, ám a panasz akkor sem múlik el. Egyre csak nő a páciens paksamétája.

Ha valaki orvoshoz megy, annak általában oka van, és a környezetéből figyelmet, aggódást vált ki. Ellenben, ha pszichológushoz megy, azt titkolja, mert sokszor fél az előítéletektől.

Így aztán végső elkeseredésként a természetgyógyász, kineziológus, na és még néha – kis élcelődéssel – a tenyérjós is előbb szóba jöhet, mint a pszichológus.

Mi történik a pszichológusnál?

Gyakori eset, hogy a páciens több kilónyi – természetesen negatív – vizsgálati eredménnyel érkezik a pszichológushoz, és elmondja, hogy jobban örült volna, ha végre találnak nála valami megfoghatót az orvosok. Ez gyógyír lenne az állandósult fájdalmára, panaszára, de mivel nem így történt, ezért van most itt.

Ebből az alapállásból kellene nekünk, pszichológusoknak elhitetnünk, hogy vannak olyan feldolgozatlan lelki problémák, szorongások, melyek változatos testi tünetek formájában keserítik meg az életünket, anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

A test segítségével üzen a lélek

A szorongás, a túlfeszítettség sokszor helyet keres magának, és mindig a legérzékenyebb szervünknél „bukkan” fel. Amennyiben valakinek könnyen ingerelhető vegetatív idegrendszere van, akkor a szervezete is hajlamos arra, hogy enyhébb stresszkeltő helyzetekre is túlzott választ adjon. Bizony lehetnek testileg gyenge pontjaink, melyek stressz- vagy elnyomott feszültség hatására aktivizálódnak, és ilyenkor üti fel a fejét a krónikus, indokolatlan fájdalom, szervi eltérés nélkül. Természetesen nem csak felnőtteknél jelentkezhetnek a panaszok. Ismerős helyzet például kisiskolásoknál a reggeli hasfájás. A szülő még el sem jutott odáig, hogy a gyereknek gondja van a sulival, de a kicsi ezekkel az erőteljes testi panaszokkal azonnal üzen. Ha egy problémát „nem tudunk megemészteni” és a gyomrunkban jelentkezik a fájdalom, ha valamit nagyon le akarnak „tolni a torkunkon”, akkor jön a gombócérzés, nyelési nehézségek. Ezek szimbolikus tünetek is, melyeket a magyar nyelv nagyon szépen kifejez.

Lelki stabilitás

Ebben a helyzetben kevesebb dolgunk van a tünettel, annál inkább a kiváltó probléma felderítése lehet a cél a szakember számára. A tünetek enyhülése, a fájdalom csökkenése áttételesen a lelki stabilitás visszanyerésén keresztül történik. Sokat segíthet némi életmódváltás, rendszeres testedzés, relaxációs és hatékony stresszkezelési technikák elsajátítása, és nem utolsó sorban a testi betegségtudat elengedése.

 

Szalánczi Kriszta

klinikai szakpszichológus