„Egy nőnek ne legyen szőr a lábujján se” – és miért ne?

–

Sajátos a viszonyulásom a női szőr témájához. Ennek természetességét gyerekkoromban nagyon szépen szőtték az életembe a szüleim, és amíg a család biztonságos körében léteztem, eszembe sem jutott szégyenkezni amiatt, hogy szőrös vagyok. Édesanyámnak sokáig nem volt tükörsima a lába vagy a hónalja, mégis boldogan viselt háromnegyedes nadrágokat, szoknyákat és ujjatlan felsőket. Annyira szépnek, határozottnak és nőiesnek látom ma is, ha visszagondolok a gyerekkoromra és a stílusos megjelenésére! Ehhez talán az is hozzájárul, hogy édesapám sem tett soha megjegyzést a női szőrre, sőt, tisztán emlékszem, hogy

azt mondta, ő szőrös nőt is tud szeretni, és nincs azzal semmi gond, ha valaki a maga természetességében szép.

Tizenkét éves lehettem, amikor először feltűnt, hogy a testem különböző pontjain megjelennek a kamaszodással járó „tünetek”. A szőrszálak például, amiktől eleinte megijedtem, mert a gyerektestem hirtelen nagy változáson esett át. Édesanyám gyengéd szavakkal nyugtatott, elmondta, hogy ez a nőiesedés jele, nincs mitől félnem, és én elhittem neki, hogy minden, ami velem történik, azt bizonyítja, hogy nagybetűs nővé válok. A testszőröm is – így megszerettem a szőrszálaimat.

Egészen kamaszkoromig, amikor is „cikivé” vált, ha valakinek szőr kandikál ki a hónalja alól vagy a lábszáráról, és ez maga után vonta a cifrábbnál cifrább megjegyzéseket is. A találgatásokat, hogy akkor „mi lehet a bugyiban”, a gúnyolódást, hogy „így egy férfinak sem kellenénk”. Ezeket általában az osztálytársaim vagy az idősebb fiúk tanácsolták, de az sem volt ritka, hogy lányoktól hallottam, hogy „a rendes lányok” kozmetikushoz járnak.

A hónaljszőrnek evolúciós okai vannak – még akkor is, ha mára már szinte indokolatlan a jelenléte

A hónaljszőrzet nőknél 10–12, férfiaknál 11–14 éves kor között jelentkezik, ez az az időszak a kamaszkorban, amikor az agyalapi mirigy beindítja a petefészkekben és a herékben az androgénnek nevezett hormoncsoportot, és a nemi hormonok hatására a verejtékmirigyek működésbe kezdenek.

Pubertáskorban egyébként a testszőrzet is megváltozik: sokkal vastagabbá, erősebbé és sötétebb színűvé válik.

A szőr születésünk óta jelen van, védi a bőrünket a különféle behatásoktól, de egészen kamaszkorig inkább piheszerű. A nagy változások időszakában hirtelen válik láthatóvá, amivel sokan nem bírnak megbarátkozni, és ez elsősorban a reklámok és a közösségi média befolyásának tulajdonítható.

Pedig a szőr – amiből mostanra óriás kellemetlenséget generáltunk – sok szempontból előnyös a test számára. Egyfelől hormonális szempontból hasznos, mert segíti a feromonok felszabadulását, ezáltal „csábító” szagokat bocsát ki. Egy 2018-as tanulmányba 96 heteroszexuális párt vontak be: a férfiaknak 24 órán keresztül kellett ugyanazt a pólót viselniük, dezodor nélkül, és kiderült, a természetes testszag nyugtató hatással volt párjaikra. Ugyanakkor a nők testszaga a ciklusról is árulkodik, peteérés során a nők feromonjai megváltoznak, ezáltal is jelez a testük a férfiaknak. 

Emellett a hónaljszőr praktikus is, mert csökkenti a bőr–bőr súrlódását és voltaképpen ugyanezt a célt szolgálja az intimszőrzet is, például szexuális aktus során. Sőt, véd a baktériumoktól, kórokozóktól, valamint a természetes hőháztartásban játszik nagy szerepet: hideg időszakban melegen tartja az adott területet, meleg időszakban pedig segít annak hűtésében.

De tény, hogy hónaljszőrzettel jobban izzad az ember, mert a szőr megtartja a nedvességet, és az izzadás közvetlenül kapcsolódik a testszaghoz, mivel a baktériumok által lebontott izzadság megtapad a szőrszálakon.

Az izzadság, vagyis a természetes testszag önmagában nem kellemetlen, de a hónaljban lévő baktériumok elviselhetetlenné tehetik. És az is bizonyított, hogy a szőrtelenített hónaljbőrbe és a tüszőnyílásokba könnyebben bejutnak a tisztítószerek, ezáltal hosszabban megmarad a kellemes illat, amit – egy 2013-as kutatás szerint – a férfiak például ma már sokkal inkább előnyben részesítenek a természetes testszaggal szemben.

Szőrtörténelem: mikor lett a természetes ciki?

Szőrtelenítésre alkalmas eszközök már i. e. 3000-ben is készültek, sőt szőrtelenített emberi testrészek a barlangrajzokban is fennmaradtak.

Az arcszőrzet nélküli férfiakat a görög és egyiptomi civilizációkban istenszerűbbnek találták, ugyanakkor támogatták a fanszőrzet eltávolítását nők és férfiak esetében egyaránt, mert az a tisztátalanság jele volt – hiszen nagyon gyakran betegségek és paraziták helyéül szolgált.

De egészen az 1900-as évek elejéig nem volt közösségi próbálkozás vagy buzdítás a szőrtelenítésre vonatkozóan. A nőket nem foglalkoztatta, hogy szőrösek vagy sem. Sőt a férfiakat sem zavarta, mert ez volt a természetes. Ha bárkinek kellemetlenséget okozott, a földig érő viseletek segíthettek a szőrös testrészek elrejtésében. A táncosok és színészek már szőrtelenítették a testüket, de az egyszerű háziasszonyoknak még eszükbe sem jutott. És vélhetően a férjeiknek sem.

1915-ben viszont összehangolt kampány indult a divatlapokban: a hónaljszőrzet eltávolítását kezdték népszerűsíteni, de a szőrtelen lábak és csupasz szeméremtestek is bekerültek a magazinokba, és ezzel együtt az átlagember otthonába is. Illetve ezzel szinte egy időben vált roppant népszerűvé a pornográfia, ami szintén szerepet játszott a testszőrtelenítési trendekben.

Így az 50-es évekre természetessé vált, hogy a nők lábának „simának kell lennie”, de a hónalj csupaszításával nehezen békélt meg a nyugat-európai társadalom, a hónaljszőr jelenléte a nőkön még a 80-as években sem okozott gondot.

A 90-es évekre viszont beérett a sokévnyi reklám, a kétezres évek beköszöntével pedig egyenesen elvárássá alakult az, ami addig szórakoztató, fakultatív trendnek minősült. Ma a legfrissebb tanulmányok már azt igazolják, hogy a modern nők legalább 30 százaléka és a férfiak 10 százaléka távolítja el az összes szeméremszőrzetét, míg a nők és férfiak akár 65 százaléka végez valamilyen mértékű szeméremszőrzet-eltávolítást. 

A testszőrtelenítés aránya tehát egyre nő, a felmérések arra is rávilágítanak, hogy a serdülő nők 70 százaléka borotválja vagy gyantázza a szeméremszőrzetét. Ez is jelzi, hogy ami kezdetben inkább az élősködők eltávolítását szolgálta, az napjainkra az esztétikai alapú ápolási rituálék részévé vált. Mert egy kicsit máig összefügg azzal a gondolattal, hogy a szőrös ember nem tiszta, és ez azzal magyarázható, hogy sokáig az igénytelenség szimbólumaként emlegették a reklámiparban, olyannyira, hogy még a férfiak egy része is hónaljcsupaszításba kezdett. 

Emma Corrin a gyűlölködés ellenére is képviseli a szabad akaratot – a női szőrzet kapcsán is

A trend azonban változóban van, egyre több nő áll kamerák elé a maga teljes valójában, hogy figyelmeztessen: az embernek joga van a saját testéhez, a saját döntéseihez, és szőrösen is lehet igényes vagy szép.

A hónaljszőr ma már tüntetőeszköz is: jelzi, hogy viselője önmagának akar megfelelni és nem a társadalmi elvárásoknak.

És ebben egyre több nagyvállalat és magazin is partner, a Nike például borotválatlan hónaljú modellel reklámoz, valamint egyre több reklám úgy jeleníti meg a hónalj borotválását, mint választható, de nem szükséges tevékenységet.

A Billie nevű borotvastartup 2017-ben jött létre, és saját magát azzal népszerűsíti, hogy ő az első olyan márka, ami 100 év óta először mutat valódi testszőrzetet a reklámjaiban. Gondoljunk csak bele: évtizedeken keresztül azt láthattuk, hogy tükörsima hónaljakon görgetik végig a borotvát a modellek, ahogyan a menstruációs vért is kék színnel jelenítették meg a reklámokban. Hát nem groteszk elmaszkírozni azt, ami az emberi test velejárója? 

A nagy cégek közül a Gillette sem maradt le, a női borotvájuk hirdetéseiben már ők is olyan modelleket mutatnak, akiknek nem csupasz a hónaljuk – és ez hatalmas előrelépés, mert nem is olyan régen még azt a reklámszöveget hallgatták a fiatalok, hogy „a nyári bulizás és modern öltözködés elengedhetetlen része a nemkívánatos szőrszálak eltávolítása”.

De ott van Julia Roberts, aki még 1999-ben került a címlapokra, mert nem volt hajlandó a piros estélyi ruhájához szőrteleníteni. Vagy Miley Cyrus, Janelle Monáe, Madonna lánya, Lourdes Leon, aki voltaképpen az egyik korai hónaljszőrprófétának is tekinthető. Illetve Emma Corrin, aki A korona című sorozatban a fiatal Diana hercegnét alakította, és aki hónaljszőrzettel jelent meg a Vogue címlapján, nemrégiben pedig a Harper’s Bazaarnak is így adott interjút.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Harper’s BAZAAR (@harpersbazaarus) által megosztott bejegyzés

Itt mondta ki azt a súlyos társadalomkritikát, miszerint

„szeretjük azt hinni, hogy egy progresszív társadalomban élünk, de sok minden, ami körülvesz, egyre inkább visszalépés”.

Ezt a nembináris identitása kapcsán kapott rengeteg megszégyenítő hozzászólás, valamint annak kapcsán mondta, hogy a szőrös hónalja miatt széles körben vált gúny tárgyává. Ő az a színész, aki alig néhány éve robbant be a köztudatba egyedülálló tehetségének köszönhetően, és csupán azért, mert saját igényeinek megfelelően létezik, a gyűlölködés minden formáját megtapasztalta a közösségi oldalakon. 

„Soha nem fogom megérteni, hogy miért. Kinek ártasz azzal, ha önmagad vagy? Miért tűnök ellentmondásosnak? Nincs olyan, hogy valaki az élete folyamán megérkezik, kifejlődte, kiszenvedte, kitalálta önmagát. Az emberek folyamatosan fejlődnek” – mondja az interjúban utalva arra, hogy ma már inkább nem is olvassa a követők megjegyzéseit, mert elegendő csupán egy, és máris senkinek érzi magát, és úgy látja, hogy nincs is értelme annak, amit tesz.

A nemrégiben megjelent interjúja kapcsán például durva testszégyenítés áldozatává vált. A ComicSands összegyűjtötte az elgondolkodtató megjegyzéseket, amelyek között a következő is megtalálható volt: „borotválkozz, kérlek, ez nem az emberi jogokról, hanem a személyes higiéniádról szól”.

Persze többen a védelmére is keltek azzal, hogy elfogadhatatlan, hogy ami a férfi esetében természetes és higiénikus, az a nők esetében viszolyogtató. 

Mint mondja, a jobb napjain tudja, hogy apró fogaskerék, egyike azoknak, akik megváltoztathatják a nagy gépezetet. Mert van bátorsága különbözni és felszólalni azok mellett is, akiknek a hangját elnyomja a társadalom. Ezért is tagja a Proof of Concept program kiválasztási bizottságának, amely a Netflix által támogatott, és célja a nők, valamint a transz és nembináris személyek nézőpontját megjeleníteni. 

Emma Corrin A korona című sorozatban magával ragadó, erőteljes, drámai, és megrendítő módon hozza a tragikus sorsú Diana hercegné hanghordozását, gesztusait, nem csoda, hogy alakításáért – több más díj mellett – Golden Globe-ot kapott. Ugyanolyan szép és vibrálóan tehetséges a Lady Chatterley szeretőjének 2022-es feldolgozásában – ezekről az alakításairól ITT írtunk részletesebben.

Jelenleg a Marvel Deadpool & Wolverine című filmjében Cassandra Novával, X professzor gonosz ikertestvérével, a legújabb szupergonosszal áll szemben. Nemcsak a drámai szerepekben, hanem főgonoszként is megállja tehát a helyét, miközben végig önmaga marad.

Marad az az ember, akinek legátfogóbb emberi vágya az autonómia. „Az a képesség, hogy azt tehessen, amit akar, azzal szexeljen, akivel akar, úgy öltözzön, ahogy akar, azt mondhassa, amit akar”

– fűzi hozzá az interjúban, és mi bólogatunk, mert tudjuk, mindez jóval túlmutat azon, hogy szőrtelen vagy szőrös az ember. A legfontosabb ugyanis, hogy saját ízlésének megfelelően, és ne a társadalmi normák szorításában éljen.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT 

Kiemelt kép: Getty Images / Gilbert Flores / Contributor

Bereczki Szilvia