Az ukrán menekültek helyzete bő egy éve Magyarországon

–

A civil szervezetek több mint egy éve – állandó tevekénységükön felül – segítik a hazánkba érkező ukrán menekülteket, ám folyamatosan forráshiánnyal küzdenek.

2018 óta magyar kormány szisztematikusan leépítette a menekültellátó rendszert, így az nem volt felkészülve a határ túloldaláról érkezők fogadására és segítésére.

Így a civil szervezetek szinte magukra maradtak a munkával, és azóta sincs érdemleges állami segítség.

Ennek ellenére a civil szervezetek már az első hétvégén ott voltak a határon, a Habitat for Humanity és az Utcáról Lakásba! Egyesület pedig tavaly február-márciusban kezdett közösen dolgozni azon, hogy az Ukrajnából érkező emberek lakáshoz jussanak – ez volt a Szolidáris lakhatás program. A háború kitörését követően még több civil szervezet állt össze, és létrehozták az Ukrajna programot, aminek keretében minden szervezet a maga szakterületén nyújt segítséget az ukránoknak.

A Habitat július 6-i rendezvényén a civil szervezetek képviselői elmondták, hogy nagyon bizonytalan volt minden, sokan nem tudták, hogy meddig kell Magyarországon maradniuk, így a szervezetek rövid távú megoldásokkal segítették a rászorulókat. Ám, ahogy haladt az idő, világossá vált, hogy nemcsak rövid távú segítségre van szükség, hanem középhosszú távú megoldásokat kell keresniük.

Hoffer Erik, a Habitat Ukrajna-projektjének koordinátora elmondta, hogy kezdetben sok lakásfelajánlás érkezett, ám tavasz végére már alig volt, aki odaadta volna a lakását, nyárra pedig teljesen megszűntek a felajánlások. Ezt látva

először azzal próbálkoztak, hogy albérletet vesznek ki a menekülteknek, ám a lakástulajdonosok a legtöbb esetben megijedtek ettől, és nem adták ki a lakásukat.

Emiatt átszervezték a programot, és arra koncentráltak, hogy azoknak az ukrán családoknak, akiknek már van hol lakniuk, hosszú távú segítséget nyújtanak ahhoz, hogy továbbra is legyen fedél a fejük fölött. Ezt a programot március óta az Utcáról Lakásba! Egyesület viszi, és ma már 115 családot látnak el, a lakhatási támogatások mellett pedig szociális munkával és közösségszervezéssel segítenek – tavaly például ortodox karácsonyi összejövetelt szerveztek. 

Mivel a menekülők nagy része csak egy bőrönddel lépte át az országhatárt, ha bútorozatlan lakást sikerült nekik találni, azt be is kellett rendezi – a szervezet munkatársai szerint ilyen esetekben nagyon jól jött a Habitat for Humainty ilyen irányú tapasztalata: ha kellett, felújítottak, konyhát építettek, háztartási gépeket vásároltak – a Habitat elsődleges feladata az öt partnerszervezetük (Nyíregyházi görögkatolikus egyházmegyében működő Katolikus Karitász, Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete, Kalunba Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft., Strázsa Tanya Közhasznú Szociális Szövetkezet) széles körű támogatása volt.

„Az állam a menekültek ellátásában marginális szerepet vállalt, ami nem könnyítette meg a menekültekkel foglalkozó szervezetek segítő munkáját, a hosszú távú tervezést pedig egyenesen megnehezítette”

– írta közleményében a Habitat for Humanity. Az eseményen Szegfalvi Zsolt, a szervezet ügyvezető igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy nem nagyon látják, mik a kormányzat céljai a menekültekkel kapcsolatban, és azt sem, hogy milyen állami forrásokat biztosítanak. Jelenleg ugyanis ez a legnagyobb problémája minden, a menekülteket segítő civil szervezetnek: a forráshiány. A résztvevő szervezeteket képviselők mindegyike hangsúlyozta, hogy bizonytalan az anyagi helyzetük – általában fél évre előre tudnak tervezni.

Az állami segítség tehát minimális, a szervezetek pedig küzdenek a rengeteg feladattal és a forráshiánnyal – pedig az elmúlt másfél év is jól mutatja, milyen nagy szükség lenne egy működő ellátórendszerre.

Kiemelt kép. Bielik István

Dián Dóri