Harctéri traumák, súlyos testi és lelki sérülések, oroszok által elkövetett kínzás: kárpátaljai és magyarországi pszichológus beszélt a WMN-nek arról, hogyan lehet folytatni az életet ilyen mértékű szenvedés után.
Vlada több mint két éve él Budapesten. Pszichológiai tanulmányai mellett rendszeresen tölt fel tartalmakat a közösségi médiába, amelyekben az ukrán kultúráról, az otthonában zajló háborúról mesél, és arról is, hogyan tanulja a magyar nyelvet: az első szavai a „lábas" és a „pityóka” voltak. Szerinte a magyarok és az ukránok nem ismerik igazán egymást, és a két nemzet kapcsolatát csak tovább rombolják a magyar kormány ukránellenes üzenetei.
A magyar kormány tavaly több ezer háború elől menekülő kárpátaljait sodort létbizonytalanságba azzal, hogy mondvacsinált indokkal megvonta tőlük a lakhatási támogatást. Az intézkedés „atyja”, Pál Norbert kormánybiztos most egy hónapot kapott, hogy tegye a dolgát – vagyis egyedileg kivizsgálja az érintettek szociális helyzetét, lehetőségeit, és ennek fényében hozzon döntéseket.
A magyar kormány tavaly több ezer – főleg magyar nemzetiségű – háború elől menekülő embert sodort létbizonytalanságba azzal, hogy megvonta tőlük a lakhatáshoz való jogot. A Helsinki Bizottság bíróságon képviseli az utcára tett ukrajnai menekülteket, most a javukra született döntés.
Ugyanaz az orosz hadsereg forgatókönyve ma Ukrajnában, mint volt az 1940-es években Budapest ostromakor? Milyen rendszerszintű tényezők ágyaznak meg a háborús nemi erőszaknak? És hogyan lehet folytatni az életet, sőt, idővel gyógyulni is egy ilyen súlyos traumát követően?
Az egykori divatfotós több mint 10 ezer képet készített az orosz-ukrán háborúról, gyakran fekete-fehér fotókba sűrítve a harc megrendítő momentumait.
A közösségi oldalakra nap mint nap kismillió videó kerül fel, amiben fiatal nők megmutatják, hogy telik egy napjuk, mit vesznek fel, mit esznek. Valeria Shashenok se tesz másképp. Csak hát az ő élete, ahogy mondja, „szuper furcsa”. Minden öröm, ajándék, áldás mögött fájdalom, veszteség és áldozat van.
Az orosz háborús propaganda még a fogyatékkal élő és árva gyerekeknek is talál feladatot a háborúban.
Ami átmeneti segítségnek indult, a több mint egy éve tartó orosz-ukrán háború miatt hosszú távú ellátás lett – civil szervezetek mondták el, hogyan segítették a menekülteket az elmúlt több mint egy évben:
„A szülés pillanatától kezdve kopogtatni kezdtek az emberek, jöttek, és kopogtak, kopogtak, kopogtak. Csak hozták és hozták a dolgokat, ki mit tudott, és azt mondták: »Köszönjük, hogy megszületett a baba«.”