A szülők megbánták a döntést, így egy évvel később az orvosok javaslata ellenére kivették fiukat az intézményből, és elvitték a marylandi Johns Hopkins Egyetem pszichiáteréhez, Leo Kannerhez. A látogatás előtt Beamon Triplett több mint harmincoldalnyi jegyzetet küldött a szakembernek Donald szokásairól, Kanner pedig már abban a pillanatban sejtette, hogy mi áll a szokatlan viselkedés hátterében, amikor elolvasta Donald apjának levelét. A fiú rajongott a pörgő játékokért, szerette ide-oda rázni a fejét, és körbe-körbe pörgetni magát.

Amikor a pszichiáter találkozott Donalddal, a gyanúja beigazolódott

A levélben leírt tünetek mellett Kanner felfigyelt a fiú kommunikációs szokásaira is: Donald harmadik személyben beszélt magáról, megismételte a hozzá intézett szavakat és mondatokat, saját vágyait pedig másoknak tulajdonítva közölte.

Kanner Autistic disturbances of affective contact (Az affektív kapcsolat autisztikus zavarai) című, 1943-as tanulmányában Donald és tíz másik gyerek esetét vizsgálta – így lett Donald „az egyes számú eset”.

Kanner az „autizmus” kifejezést Eugen Bleuler svájci pszichiátertől kölcsönözte, aki korábban a felnőttek skizofréniája befelé forduló aspektusainak leírására alkotta meg. Kanner azonban a kora gyerekkori autizmust nem tekintette a skizofrénia formájának, mivel a tünetek nem voltak azonosak, és a skizofréniával ellentétben Kanner pácienseinél úgy tűnt, hogy az autizmus születésüktől fogva jelen van.

Kilencéves korában Triplett egy farmra költözött

A Donald szülőházától úgy 15 kilométerre lévő farmot birtokló házaspárnak nem volt saját gyereke, a fiút pedig kútásással és a kukoricasorok számolásával foglalták el, de a földeken is sokat dolgozott. 

Triplett négy évet töltött a farmon, majd elvégezte a középiskolát és a főiskolát. Később a Mississippi állambeli Millsaps College-ban tanult franciát és matematikát, énekelt a helyi a cappella kórusban, és csatlakozott egy diákszövetséghez is.

A diploma megszerzése után visszaköltözött szülei házába, sokat utazott, és könyvelőként dolgozott egy helyi banknál.

Bár mindkét szülőjét elvesztette az 1980-as években, Triplett ez után is ugyanabban a házban élt, viszonylagos ismeretlenségben. 2007-ben aztán felkereste két lelkes újságíró, akik az első autizmussal diagnosztizált esetet kutatták, és régi orvosi feljegyzések alapján megtalálták a Kanner tanulmányában is említett „Donald T.”-t. 

Az Atlantic 2010-ben megjelent cikke Triplettet egy golfot szerető nyugdíjasként mutatta be, 2016-ban pedig In a different key: The story of autism címmel könyv, majd később dokumentumfilm is készült az életéről. Donald Triplett rákbetegségben hunyt el szülővárosában, június 20-án, 89 éves korában.

Forrás: ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép forrása: Wikipedia / Ylevental

Mózes Zsófi