–

„Andi, hívott a bank, megtelt a számlánk!”

Az Európai Unióban nálunk a legmagasabb az élelmiszer-infláció, és csak a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel. A születéskor várható élettartam nők esetén öt, férfiaknál hat évvel alacsonyabb, mint az uniós átlag. A magyar sokkal kevesebbet keres és 30 százalékkal kevesebbet fogyaszt, mint európai átlagpolgár társai. Ebből és ebből a cikkből további adatok bogarászhatók, én itt most abbahagyom a felsorolást. Már csak azért is, mert, ugye, háború, Brüsszel, szankciók, hanyatló Nyugat, woke diktatúra, meg amúgy is, ha azok lennének hatalmon, akkor még szarabb lenne, nincs itt semmi látnivaló, folytatunk mindent úgy, ahogy tizen-valahány éve elkezdtük, köszönjük a bizalmat. Van itt még, ahonnan ez jött, csak ki kell kaparni, mint ropogósra sült héjból a gesztenyét. Arra meg ott vannak a nemzeti konzultációk és a plakátkampányok. Nyugi, látod, az euró is visszament 400-ra év végére. Pukkanjon az a Cristal a New York-i penthouse-ban!

„Nehéz a helyzet, vigyázunk rátok, ezért nem engedjük a közeletekbe a tanáraitokat.”

A tanárok se tudják, jó dógukba mit csináljanak. Köpüli itt a forradalmat egy maréknyi hangoskodó, uszítják a gyerekeket a rendszer ellen. Szegény párák, átmosták az agyukat, felhasználják őket politikai célokra. Mert a kamasz gyerek az olyan; pont azt csinálja, amit a felnőtt parancsol neki. Bizony mondom néktek, „az oktatáshoz nem értek, de a vezetéshez, úgy gondolom, igen”. Jó kezekben az ország és benne az oktatás; felkészült, hozzáértő, empatikus, emberközpontú, gyerekközpontú és legfőképpen diskurzusalapú az irányítás. Jövőre jön a pénz a zuniótól, kinek mit intézett a kormánya, 2025-re újabb 75 százalékkal nőnek a bérek, meglásd. Európa legnagyobb ilyen jellegű konstrukciója, életpályamodell, sztrájkoljatok a mínusz egyedik órában a négy fal között, különben jön a levél a tankerülettől.

Nem kell ide működő gyerek-mentálhigiénés ellátási rendszer, ha jól vannak képezve hazaszeretetre, akkor nem lesz baj, a gyereket megvédjük mi, nálunk nem lesznek nemváltó óvodások, a mi intézményeinkben nem fognak drag queenek segget riszálni. Itt rend van, fegyelem, az apa férfi, az anya nő.

Mondjuk, utóbbi négy és fél órával többet gürizik otthon láthatatlanul és fizetetlenül, beledöglik a háztartásba meg a gyereklogisztikába, ha meg nem abba, akkor hetente egyiküket meggyilkolja a jelenlegi vagy volt házas- vagy élettársa, de látjátok, a köztársasági elnök is nő, az igazágügy-miniszterről nem is beszélve, haladunk a korral, feminácik, takarodó. 

„Ebből a háborúból mi most kimaradunk. Majd csinálunk egy sajátot.”

Nem kell ezt túlragozni. Nem leszünk gyarmat. Itt nem lesz háború. Vlagyimir Vlagyimirovics is megmondta. Mondjuk, kicsit messze ült az asztalnál, nem hallottuk kristálytisztán, de elhisszük. Itt bombák csak a buszmegálló citylightjain hullanak, háború csak akkor lesz, ha már nem tudunk mást kitalálni. Vagy ha az ellenzék nyer. Addig béke van, meg akciós orosz gáz. Bezzeg nálunk. 

„Relatíve nehéz szakaszát éljük életünk ezen részének állomásán.”

Objektíve viszont minden fasza. De tényleg, mindenki koncentráljon csak a családjára, a politizálást hagyjátok ránk. Túl bonyolult dolog az egy ilyen apró népnek, majd mi összefoglaljuk nektek a lényeget három szóban.

A parlamenti vita felesleges, a hatástanulmány kidobott pénz, a társadalmi párbeszéd úri huncutság. Látjátok, megy ez anélkül is.

Bejelentések szombaton fél tizenegykor, hatálybalépés a mondat végére. Rendeletek karácsony előtt éjszaka, adókivetés adott évre visszamenőleg. Ne pofázzon a piac, kit érdekel az üzleti terv, majd mi megmondjuk, hogy működsz. Nix nyerészkedés, kamatra stop, árakra sapka, hiány ellen kötelező készletfelhalmozás, mit nekünk a közgazdaság alapelvei. 

„Ha fáztok, mozogjatok. A futás: szex. A jó részek nélkül.”

Tovább megyek, Tibi. Az élet: szex. A jó részek nélkül. Szöget üt benned a vágy, rákészülsz, hangolódsz, bevásárolsz, behűtöd a bort, belövöd a hajad, szőrtelenítesz, letolsz harminc fekvőt, fogat mosol, illatosítasz, belép az ajtón, nevetés, koccintás, vacsora, duma, egymásnak estek, épp kezdesz belejönni, aztán arra riadsz, hogy kattan a zár. 

„Vegyetek inkább forró fürdőt! Vagy langyosat.”

Kinek mire futja a kosztpénzből. Ha ránk hallgattok, akkor inkább nem fürdötök. Vagy ha igen, akkor nem itthon.

Felültök a Bombardier Global 6000-esre, és elrepültök oda, ahol nem az E.on szolgáltat, ahol geotermikus energia fűti az óceánt, és a vörös körömlakkhoz tökéletesen illik a víz azúrja.

Ha pedig véletlenül nem telik rá, akkor maradjatok otthon, felejtsétek el a vízhőmérsékletet, nézzetek tévét, tanuljatok tőlünk az Aranybulláról, Petőfiről, hallgassátok a híreinket, vegyetek példát üzletembereinkről és -asszonyainkról, figyeljétek celebjeinket egymás bőrébe bújva, közben pörgessétek a markotokban az idővonalat a második képernyőn, és hagyjátok, hogy milliós hirdetésekkel megtolt posztokban magyarázzák nektek a világot a hangosbemondósok. 

„Annyira nem megy jól, hogy magában edd a lekvárt. Tegyél bele büdös sajtot!”

Tudd, hol a helyed, ne bízd el magad, ne hangoskodj, ne feltűnősködj. A szomszédban még mindig háború van, Európát két számjegyű infláció sújtja, Brüsszel korrupt és teszetosza, a magyar költségvetést rendeletileg foltozzák, január elsejétől drágul a benzin, hetven százalékkal emelkedik a havi autópálya-matrica ára, Amerikában Trump visszatérne, de nyilvánosságra hozták az adóbevallásait, Kínában három nap alatt háromszázezren kapták el a Covidot, Cristiano Ronaldo aláírt a szaúdiakhoz…

Hozd azt a büdös sajtot, Andi, mártogassuk bele a lekvárba, jöjjön 2023!

*

Az alcímek Bödőcs Tibor december 31-én megjelenő Mészáros Lőrinc: Téli gondolataim című YouTube-videójából származnak.

Fotó: Jonathan Knowles / Getty Images

D. Tóth Kriszta