Jack Unterweger, a sorozatgyilkos író, aki a saját bűntetteiről tudósított
Ha ez egy krimi cselekménye lenne, forgatnám a szemem, micsoda közhelyparádét vonultat fel az író: a fiatal, megnyerő személyiségű gyilkos a börtönben az írásban találja meg a lelki békéjét. Novellák, gyerekmesék, rádiójáték mellett az önéletrajzi regényét is megírja, ami már akkor óriási siker, miközben a szerző a büntetését tölti. Majd kiszabadul, tévéshow-k és rádióinterjúk sztárja lesz, és bűnügyi újságírónak áll. Riportokat készít prostituáltak ellen elkövetett gyilkosságokról, amikben közös pont az elkövetési mód: mindegyiküket a melltartója pántjával fojtották meg. Az író csupán egyetlen részletet hagy ki a beszámolóiból: a gyilkosságokat ő maga követte el. Ám ez nem egy kis költségvetésű tévékrimi cselekménye, hanem Jack Unterweger osztrák sorozatgyilkos valódi története. Dián Dóri írása.
–
Gyilkosból sztár
Jack Unterweger 24 éves volt 1974-ben, amikor egy vascsővel agyonvert egy 18 éves osztrák lányt, Margret Schäfert. Később a bíróságon a férfi azt vallotta, az anyját látta a haldokló lányban. Unterwegert életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, de végül csak 15 évet ült le belőle, azt is azért, mert az osztrák törvények nem tették lehetővé, hogy hamarabb szabadlábra helyezzék.
A börtönben Unterweger írni kezdett, és egyebek mellett kiadta a Fegefeuer Oder Die Reise Ins Zuchthaus (Purgatórium, avagy a börtönbe vezető út) című önéletrajzi regényét, ami az olvasók széles közönségéhez eljutott, sőt a szakma is méltatta tehetségét – például Elfriede Jelinek Nobel-díjas feminista osztrák író és Günter Grass német író is elismerte és dicsérte a könyvet.
1988-ban a regényt megfilmesítették, Unterweger pedig társ-forgatókönyvíróként vett részt a munkában, majd a bemutatóra és az azt követő közönségtalálkozóra is kiengedték – persze szoros felügyelet mellett.
De nemcsak a könyve, hanem maga Unterweger is jókora népszerűségre tett szert, egyre többen kampányoltak amellett, hogy engedjék ki a börtönből, és rehabilitálják. Még a börtön igazgatója is azt nyilatkozta róla, hogy nem volt még ilyen rab, aki ennyire készen állt volna a szabadságra, így a törvény szerint kötelező tizenöt év letelte után, 1990-ben kiengedték.
Szabadulása után Unterweger fürdőzött a népszerűségben, folyamatosan járta a talkshow-kat, és adta az interjúkat, hófehér öltönyt viselt, és a W-JACK-1 rendszámú luxusautójával járt városról városra.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Súlyos traumákkal terhelt gyerekkor
Unterweger kiváló manipulátor volt, ezért fordulhatott elő, hogy az intő jelek és gyanús egybeesések ellenére sem gyanakodtak rá az emberek. A férfi múltja és tragikus gyerekkora azonban előrevetítette, hogy a börtönből való szabadulása után újra fogja kezdeni a gyilkolást.
Jack Unterweger 1950-ben született Ausztriában, édesapja amerikai katona volt, még Unterweger születése előtt elhagyta az anyját, aki egyes beszámolók szerint felszolgáló, mások szerint pedig prostituált volt. Ami azonban biztos, hogy anyja kétéves korában elhagyta, és a nagyszülei nevelték tovább, ám ebben sem volt köszönet.
A nagyapja súlyos alkoholista volt, aki rendszeresen verte a gyerek Unterwegert, prostituáltként dolgozó nagyanyját pedig a saját kliense gyilkolta meg.
Saját elmondása szerint már gyerekként ivott, lopott, és lányok futtatásából keresett pénzt, így nem a gyilkosság miatt került először a rendőrség látóterébe. És mint kiderült, nem is utoljára.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A saját maga után kutató riporter
Unterweger újságíróként helyezkedett el, fő témája pedig a különböző európai és amerikai városok vörös lámpás negyedeinek a helyzete volt. Ezeken a helyeken ugyanis sorra kerültek elő meggyilkolt prostituáltak holttestei, és különös módon mindig abban a városban, amelyben Unterweger tartózkodott.
Évekkel később kiderült, hogy már a szabadulása évében három prostituáltat ölt meg Bregenzben, Grazban és Prágában, majd a következő évben Bécsben ölt meg több szexmunkást.
Közben pedig a saját gyilkosságairól írt oknyomozó riportokat, interjúzott utcalányokkal, a helyi rendőrfőnökkel, részletes beszámolókat írt a bűntényekről.
Később Los Angelesbe utazott, hogy a Stern magazinnak írjon a helyi vörös lámpás negyedről és az ottani prostituáltak helyzetéről; pár hetes ott-tartózkodása alatt pedig valószínűleg három nővel is végzett. Itt is az addigra jól bevált módszeréhez folyamodott: úgy akarta elterelni magáról a gyanút, hogy a munkájára hivatkozva kapcsolatban állt a nyomozókkal.
Ekkor azonban már gyanakodni kezdett rá a helyi rendőrség, ám semmilyen bizonyítékuk nem volt ellene. Rövidesen az Interpol is nyomozni kezdett utána, mert felmerült, hogy ő felelhet az 1990-ben, Prágában meggyilkolt Blanka Rokova haláláért. Végül egy korábbi autója buktatta le, aminek hátsó ülésén találtak egy hajszálat, és a DNS-vizsgálat igazolta, hogy a prágai gyilkosság áldozatához tartozik.
Unterweger menekülőre fogta, ám közben végig az ártatlanságát hangoztatta, még az osztrák közszolgálati tévé, az ORF róla szóló műsorába is betelefonált, hogy cáfolja a bűnösségéről szóló sajtóhíreket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Végül egy évvel és kilenc hónappal a szabadulása után, 1992. február 27-én Miamiban fogták el. Az Egyesült Államok két évvel később adta ki Ausztriának, ahol bíróság elé állították tizenegy gyilkosság vádjával. Végül kilenc gyilkosságban találták bűnösnek, és újra életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Unterweger még aznap este öngyilkos lett a cellájában, cipőfűzőjével és a nadrágja zsinórjával akasztotta fel magát.
Történetét azóta több könyv, film és színdarab is feldolgozta. A 2009-ben bemutatott Pokoli vígjáték című monodrámát John Malkovich Emmy-díjas színész főszereplésével a magyar közönség 2012. március 25-én láthatta a Vígszínházban.
Dián Dóri
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Getty Images / Leopold Nekula / Sygma
