Egyáltalán nem biztos, hogy létezett a sorozatgyilkos horrorszállodája
H. H. Holmes valóban gyilkos volt, de a róla szóló történetek egy része koholmány
Amerika első modern sorozatgyilkosa: így emlegetik H. H. Holmest, születési nevén Hermen Webster Mudgettet, aki az 1890-es években a horrorszállodájával került be a hírekbe. A korabeli újságok szerint Holmes Chicagóban a világkiállítás idején építtetett egy hatalmas épületet, amelynek második emeletén egy komplett kínzólabirintust alakított ki titkos szobákkal, amelyekben halomra gyilkolta áldozatait. A hátborzongató történet bejárta a világot, és a férfi még ma is egy halálhotel működtetőjeként él a köztudatban. Csakhogy a gyilkos életét tanulmányozó írók szerint a horrorisztikus legenda egyes elemei valószínűleg a kreatív képzelet szüleményei. Dián Dóri írása.
–
Hermen Webster Mudgett 1861-ben született New Hampshire államban. Földműves családban nőtt fel, apja alkoholista és erőszakos volt, édesanyja mélyen hívő metodista. A fiatal Hermen jól teljesített az iskolában, és emiatt állítólag gyakran bántalmazták az osztálytársai. A fiú elvégezte az orvosi egyetemet, és a doktorok átlagos élete várt volna rá, csakhogy Mudgett nem volt egy átlagos fiatal. Az elbeszélések szerint már fiatalkorában nagyon érdekelte a halál – gyakran boncolt élő állatokat. Ez irányú érdeklődését az orvosi egyetemen feltűnés nélkül tudta kielégíteni, többször is ellopott holttesteket, amiket felismerhetetlenné tett, majd biztosítást kötött a halottak nevében úgy, hogy ő volt a kedvezményezett, és a rendőröknek azt mondta, ő találta meg a holttesteket.
Tetemes összegekre tett szert a biztosítási csalásokkal, és annak érdekében, hogy elkerülje a felelősségre vonást, H. H. Holmesra változtatta a nevét, és 1886-ban Chicagóba költözött.
Itt egy patikában kezdett dolgozni, amelyet később megvásárolt. Ekkoriban a városban már javában zajlottak az 1893-as világkiállítás előkészületei, Holmes pedig megvásárolta a gyógyszertárral szemben lévő telket, és építkezésbe kezdett. A legenda szerint egy szállodát húzott fel ide, aminek alsó szintjén a patika és egyéb boltok üzemeltek, a másodikon pedig a hotel. A munkálatok során folyton új munkásokat bérelt fel, hogy csak ő ismerje az épület valódi alaprajzát, a leendő dolgozóinak pedig azt a feltételt szabta, hogy csak akkor veszi fel őket, ha életbiztosítást kötnek, aminek ő a kedvezményezettje.
A korabeli sajtó beszámolói szerint a második emeleten Holmes irodája mellett egy különös labirintus kapott helyet, ahol a semmibe vezető folyosók voltak, és ablak nélküli szobák, csapóajtók és befalazott ajtók. H. H. Holmes a legenda szerint itt ölt meg 100-200 embert, akik a szálloda alkalmazottai, vendégei, és a saját szeretői közül kerültek ki.
A holttesteket állítólag a szemétledobón és egy állift segítségével juttatta le az alagsorba, ahol elégette vagy kipreparálta őket.
Mindeközben számos biztosítási csalást követett el – és ez lett a veszte. Az egyik eset miatt rövid időre lecsukták, ekkor ismerte meg Marion Hedgepethet, és közösen kieszeltek egy tízezer dolláros ügyletet: a terv szerint Holmes ötszáz dollárt adott volna a férfinak egy ügyvéd nevéért cserébe, aki elsikálta volna a csalást. Csakhogy Holmes a szabadulás után inkább régi barátjával és bűntársával, az asztalos Benjamin Pitezellel vágott bele egy újabb csalási ügyletbe: a megbeszéltek szerint Pitezel egy nagy értékű éltbiztosítást kötött saját magára, majd megrendezték volna a halálát, hogy aztán osztozzanak a pénzen. Csakhogy Holmes inkább megölte a férfit, és felmarkolta a teljes pénzt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mivel Hedgepeth nem kapta meg a jussát, kitálalt a rendőrségnek Holmes csalásairól, a férfit pedig 1894-ben elfogták Bostonban. Ekkor még csak a biztosítási ügyek miatt tartóztatták le, ám a szálak elvezették a nyomozókat a chicagói szállodáig.
A korabeli beszámolók szerint feltárták a horrorhotel második szintjét, és emberi csontokat és hajszálakat találtak.
Holmes végül Pitezel meggyilkolásáért állt bíróság elé. Áldozatai pontos számát valószínűleg sosem tudjuk meg, de egyes források szerint huszonhét gyilkosságot vallott be, máshol azt írják, hogy ezt végül kettőre módosította. A legenda szerint a gyilkos hotelben száz, de akár kétszáz embert is megölhetett az Egyesült Államok egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa.
Hogy mennyi az igazságtartalma a fenti történetnek?
Adam Selzer, a 2017-ben megjelent HH Holmes: The True History of the White City Devil című könyv szerzője szerint egyes elemek igencsak ki vannak színezve:
„Körülbelül kilenc ember van, akikről némi bizonyossággal állíthatjuk, hogy megölte őket”
– mondta az író. Selzer szerint a 100-200 áldozatról szóló beszámolók igencsak túlzók, és szerinte egy 1940-ben kiadott ponyvaregényből indulhatott az erről szóló szóbeszéd. A könyvben ugyanis van egy fél mondat arról, hogy egyesek szerint akár kétszáz embert is megölhetett Holmes. Ám a valóságban sosem jelent meg hivatalos közlemény, amelyben megerősítették volna ezt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Továbbá Selzer szerint az is erősen kétséges, hogy Holmes szállodája egyáltalán valaha is megnyílt volna a nagyközönség előtt, és hogy az oda bejelentkező vendégeket megölte volna. Az író szerint, amikor 1882-ben Holmes megépíttette a második emeletet, beszélt arról, hogy egy hotelt nyit ott, de sosem fejezték be a munkálatokat, és a szállodáról szóló mese csak azért kellett, hogy ezzel verje át a befektetőit. Arról a kilenc emberről pedig, akiknek megölését rá lehet bizonyítani, tudvalevő, hogy ismerte őket már korábban is.
De akkor honnan ered a horrorhotel legendája?
A gyilkos szállodáról szóló gyomorforgató részletek eredői Harold Schechter, a Depraved: The Definitive True Story of HH Holmes, Whose Groteque Crimes Shattered Turn-of-the-Century Chicago című, 1994-ben megjelent könyv szerzője szerint az újságok.
Az 1890-es években egyes lapok bevett szokása volt, hogy „kicsit” kiszínezték a híreket, amivel a lapeladást akarták növelni.
Az akkori „tudósításokban” bármiféle bizonyíték nélkül állították, hogy Holmes a szemétledobón keresztül szabadult meg a holttestektől, és a kacifántos elrendezésű, horrorisztikus kínzókamrákról is csak ezek a lapok számoltak be. Ezt hívják sárga újságírásnak – a név az olcsó, sárga színű papírra utal, amelyre ezeket az újságokat nyomtatták.
Schechter szerint tehát a szenzációhajhász sajtónak tulajdonítható H. H. Holmes és a gyilkos szálloda legendája: „Mire befejeztem a könyvemet, rájöttem, hogy még az is, amit én leírtam a könyvemben, nagyrészt túlzó lehet.”
Mindez természetesen nem teszi semmissé Holmes szörnyű bűntetteit és a tényt, hogy sorozatgyilkos volt. A férfit 1896-ban, pár nappal a 35. születésnapja előtt akasztották fel egy philadelphiai börtönben.
Kiemelt kép forrása: Wikipedia / murderpedia.org/
