Örök támogató a testvér, de ellenfél is egyúttal – Az élet ikerként

–

Mi a közös a boldogság eredetének és az intelligenciának a kutatásában, betegségek okainak felfedésében, és a mentális problémák hátterének megértésében? Egy dolog biztosan: mindegyik területről sokat tudott meg a világ a hozzám hasonlók, vagyis az ikrek segítségével.

A listát sokáig folytathatnám, az ikerkutatások ugyanis nagyjából minden, az emberekkel kapcsolatos kérdésben megjelennek. A témát nem akarom a vizsgálatok emlegetésével eltávolítani az olvasótól, de annyi mindenhez köthető, hogy azt sem tudom, hol kezdjem.

Talán a legtöbb embert egyszerre vonzza és ijeszti a gondolat, hogy magzatkortól kezdve osztozik valakivel mindenen. Nagyjából ezt jelenti kétpetéjű ikernek lenni.

Kezdetben valóságos osztozást minden(b)en és mindenkin, aztán önállóvá válva képletes osztozást az életesemények és a mindennapok megélésében. Ha pedig egypetéjű ikrekről van szó (ami nagyon ritka), akkor ezzel társul a teljes egyezés képzete is. Ilyen azonban nincs, hiába az azonos génállomány, az egypetéjű ikrek is különböznek bizonyos dolgokban. Mára már az is kiderült, hogy klónozással csak azonos külsejű élőlényeket lehet létrehozni, azonos személyiségűeket nem! Ide kapcsolódik az ikrekről szóló egyik legismertebb hiedelem is, miszerint olvasni tudnak egymás gondolataiban, ez azonban nincs így. Ám mivel a sok együtt töltött idő miatt jól ismerik egymást, illetve a hasonló vagy azonos gének valóban hoznak hasonló vagy azonos tulajdonságokat, részben könnyebben következtetnek a másik gondolataira is. 

„Az ikrek sétáló laboratóriumok”

A világhírű japán fizikus, Michio Kaku szerint a természet két legnagyobb rejtélye az emberi elme és a világegyetem. Mindkettő megismeréséhez hozzájárultak ikrek. Scott és Mark Kelly egypetéjű ikrek, egyikük a NASA űrhajósaként egy évet töltött az űrben, míg a testvére a Földön maradt. Ilyen módon tudták a legpontosabban vizsgálni az űrben töltött idő hatásait a szervezetre, a gondolkodásra és lelkiállapotra, hiszen így lehetett a legközelebb kerülni ahhoz, milyen, amikor két ember között az egyetlen különbség, hogy a Földön vagy az űrben vannak egy adott időszakban. Ez azért fontos, mert egyre messzebb fekvő égitestekre próbálunk meg eljutni, egyre hosszabb ideig szeretnénk az űrben tartózkodni, és egyáltalán nem mindegy, mindez mit okoz. 

Az emberi elméről – azon belül arról, hogyan válunk azzá, akivé – szintén rengeteget lehetett megtudni ikreken keresztül. A XIX. századnak és kifejezetten az első ikervizsgálatnak köszönhető a legjellemzőbb kérdés a témában: a környezet vagy a gének azok, amelyek eldöntik, kik leszünk? 

Valakivé válni

Ikerkutatások alapján az örökletesség a képességek és az intelligencia szintjén a legnagyobb, ezután jönnek a személyiségi jellemzők, és végül a vallás és a politikai hovatartozás. Utóbbiakban is szerepet játszanak a gének, de csak nagyjából harminc százalék erejéig. Ezek persze mind becslések, és az öröklés vs. környezet vitára még ikrek segítségével sem lehetett egyértelmű válaszokat adni. 

Ahhoz, hogy egy személyiségjegy kibontakozzon, megfelelő környezet kell. Örökölhet például valaki lenyűgöző zenei tehetséget, ha soha életében nem kezd el zenével foglalkozni, ez a készség ebben a formában nem fog megmutatkozni.

Természetesen maga az ikerség is személyiségformáló hatású. Elképzelhető például, mennyire beszédessé tehet valakit, ha már az anyaméhben elkezdett egy vele egyenrangú féllel kommunikálni. Szebben kifejezve: úgy tűnik, az ikrek már az életük elején nagyon társaságkedvelők. 

A világon egyre több iker születik, mivel egyre később vállalnak a nők gyereket, az évek előrehaladtával pedig nagyobb eséllyel születnek egy nőnek ikrei. És persze lombikprogramban és meddőségi kezelések hatására is nagyobb az esélye az ikerfogantatásnak. 

Az emberi szervezet egyik csúcsteljesítménye várandósnak lenni, majd világra hozni egy gyereket. Ugyanez ikrekkel igazán szép feladat (Gyárfás Dorka ikerfiúk édesanyjaként írt erről is ITT). A szülőkben gyakran mocorgó bűntudat ez esetben még nagyobb lehet, hiszen ismerjük a korai években kapott figyelem fontosságát. Ez ikreknél nyilván különleges helyzetet teremt, olykor meg is figyelhető köztük a versengés a figyelemért. Ám az ikerkapcsolatok jól működő kötelékek: az ikrek egymás gondviselőiként viselkednek már igen korán, a másik jelenléte megnyugtatóan hat rájuk, negyven százalékuk még saját, közös nyelvet is kifejleszt, emiatt később kezdhetnek el beszélni, mint egyke kortársaik, hiszen ketten gond nélkül eltársalognak. Ennek a fontossága tetten érhető abban is, milyen nehezen viselik, ha elválasztják őket, mennyire fontos, hogy ha jól reagálnak erre, egy kiságyban legyenek és így tovább. 

„Állandó a mozgó zűrzavarban”

Az „életmentő ölelés” története mutatja ennek a jelentőségét: 1995-ben egy koraszülött ikerpár egyik tagjának erősen romlani kezdtek a légzésfunkciói. Egy nővér hirtelen ötlettől vezérelve a küszködő iker mellé fektette rendesen lélegző testvérét, aki pici karjával átkarolta a húgát. A gyengébb szervezetű iker légzése javulni kezdett, és hamarosan teljesen rendbe jött. Az ikrek ma huszonhat évesek, az „életmentő ölelés” képe pedig világhírűvé vált, és megmutatta az érintés fontosságát az amerikai koraszülött-ellátásban is. 

Úgy tűnik, az ikerkapcsolatok erősek maradhatnak akár egy hosszú életen át. A brit sajtót bejárta azoknak az ikerasszonyoknak a híre, akik százévesen költöztek össze a koronavírus miatti karanténhoz.

Az ikrek egyébként átlagosan tovább élnek, mint az egykék, de ennek bizonyítottan nem genetikai oka van, hanem az, hogy gyakran támogatják egymást nehéz és megterhelő helyzetekben. Vagyis csupán a lelki közelséggel hasonlóan jelentős hatással lehetnek egymásra százévesen egy világjárványban, mint háromhetesen a koraszülöttosztályon. Ez egy újabb olyan adat, ami nem csak ikrek számára hangsúlyozza: az, ahogyan élünk és kötődünk másokhoz, erősen befolyásolja a várható élettartamunkat. 

Baló Sára

További források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT; Richard C. Atkinson – Ernest Hilgard: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 512. o.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/filadendron