1. Gimesi Dóra: A kék madár – A legmesébb dráma

„Az emberi szem nem mindig látja meg a dolgok igazi természetét. A kőben a gyémántot, az öregasszonyban a tündért. És még mennyi mindent, te jó ég, mennyi mindent! Nem látjátok a tárgyak lelkét, nem ismeritek az állatok gondolatait. Akartok mindent látni?”

 

Úgy érzem, átfogóan megmutatja a mindenséget Gimesi Dóra újraértelmezett kék madara.

Nagy érzékenységre vall, hogy Maurice Maeterlinck 1908-ban íródott szimbolista színdarabjából mesekönyvet írjon valaki éppen 2020-ban, amikor az egész világ megroppant a koronavírustól.

Ha valamikor, akkor most igazán szükségünk van arra, hogy magunkévá tegyük a kötet üzenetét, miszerint nem érdemes kergetni a boldogság kék madarát, hiszen az soha nem lehet a tiéd, csak akkor, ha magadban is megtalálod boldogság lehetőségét.

Gimesi Dóra átirata szinte önálló (remek)műnek is tekinthető, hiszen teljesen eredeti nyelvet, és a mai gyerekek számára is átélhető történetet kanyarított a Nobel-díjas szerző világhírű színdarabjából. Az általa írott mesébe természetesen és organikusan kerültek ilyesfajta kiszólások: „Én mindig úgy érzem, hogy vánszorog az idő. Főleg matekórán.” A főként dramaturgként ismert gyerekkönyvszerző most épp a fordítottját csinálta, mint eddig: nem meséből írt színdarabot, hanem színdarabból mesét. Mesteri szinten oldotta meg ezt a nehéz feladatot is. Valószínűleg egyetlen este alatt kell majd felolvasnotok a gyerekeknek, erre készüljetek föl, mert nemigen lehet abbahagyni a történetet.

Rofusz Kinga szemet gyönyörködtető illusztrációi pedig nem csupán kiegészítik a szöveget, hanem önálló világot építenek köré. Mindkét szerző megkapta már az Év Gyerekkönyve Díjat, tehát a minőség garantált.

A csodavárás Covid idején némi csorbát szenvedhet, de ez a könyv talán kicsit segít abban, hogy idén másként tekintsünk a csodára.

Melyik korosztálynak való?

Nyolcéves kortól akár önálló olvasásra is alkalmas a viszonylag nagy betűméret miatt. Felolvasva már kisebbek is megérthetik – némi magyarázat után. Felnőtteknek is hasznos és élvezetes olvasmány lehet.

(Cerkabella Könyvkiadó)

2. Varró Dániel: Diótörő – A legversebb mese

„Van benne királynő, király is, / egy királylány meg egy rivális / egércsalád, 

ami mindent mohón befaldos, / s egy egérboszorkány, ki sajnos / elég csalárd.

Mi az a nagy veszély, mi lesdekel? / S ki az a délceg óramester, / ki színre lép?

Ha nem rosszalkodtok direkte, / elmondom én most itt tinektek / e kis mesét.”

E. T. A. Hoffman meséjének verses átirata már tizenöt évvel ezelőtt is megjelent Varró Dánielnek köszönhetően, de (szerintem) igazán rémisztő illusztrációkkal. Már akkor is megvásároltam, mert Dani úgy versel, ahogy senki más. Az egyik kedvenc olvasmányunk volt és maradt: karácsony tájékán újra és újra előkerült. A kisfiam úgy fejezte ki a képekkel szembeni ellenszenvét, hogy az eredeti illusztrációkat összevissza firkálta, de a szöveges részeket mindig érintetlenül hagyta. A verseket tisztelte, szerette, kívülről fújta. Még most is tudta kapásból, amikor rákérdeztem, hogy emlékszik-e az egyik kedvencére:

„Nincs benn, kincsem? / Nincsen, kincsem. Tipp-topp, pimm-pamm, / akkor kinn van.”

Az új kiadásnak szerencsére már nem kell félnie a gyerekek effajta haragjától, mert Szegedi Katalin varázslatos képi világa még a felnőtteket is elkápráztatja. Néha nem is tudtam továbblapozni, pedig a szöveget már rég végigolvastam, és érdekelt volna Varró Dani következő szikrázóan szellemes rímpára, de belevesztem a képek gazdagságába. A verseket ebben az új kiadásban némiképp átdolgozta, újabb részletekkel egészítette ki Varró Dániel, így már dramaturgiailag is könnyebben követhető a cseppet sem egyszerű történet.

Melyik korosztálynak való?

Nehéz kérdés. Annak, aki nem ismeri az alaptörténetet, kicsit nehezebb dolga van, mert bár a versek mindent hiánytalanul elmesélnek, sőt sok fontos aprósággal kiegészítik, mégis jobb, ha előtte prózában is elmesélitek a gyerekeknek. A kisiskolásoknak már bátran ajánlom, ahogy a felnőtteknek is. Nagyon sokat fogtok nevetni.

 (Jelenkor Kiadó

3. Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott – A legmedvébb medve

„Hirtelen nagyon világos lett. Liza egy kis zörrenést hallott a karácsonyfa felől: »Lehet, hogy mégis kaptam egy állatot?« – villant át a fején, és az ajándékokhoz szaladt.”

 

Harcos Bálint meséinek rajongótábora évről évre nő, ami igen örvendetes, hiszen eredeti, jól felismerhető hangja ugyanúgy megszólítja a gyerekeket, ahogy a felnőtteket is. Ez a rövidke, egyestés mese remélem, nagyon sok karácsonyfa alatt várja majd a gyerekeket, mert ez is a csodavárásról szól, csak egész másképp, mint A kék madárban. Liza leghőbb vágya egy élő állat, és talán nem árulok el nagy titkot – hiszen már a címében is benne van –, meg is kapja, méghozzá egy igazi medvét. Igaz, hogy az apja korábban arra hivatkozott, azért nem lehet például kutyájuk, mert túl kicsi a lakásuk. De ha már a karácsonyfával együtt az abban lakó medvét is becipelték a lakásukba, csak nem küldhetik az utcára szegény mackót…

A szép kiállítású könyvecskét a szintén rendkívül népszerű Agócs Írisz illusztrálta: rengeteg nagyobb és még több kisebb, a szöveg közé illesztett vicces, frappáns és ismerős figuráival. Írisz különös kapcsolatot ápol a medvékkel, sokadszor is elvarázsol a látásmódja.

Legyetek rá felkészülve, hogy nagyon sokszor el kell mesélnetek újra és újra, és képről képre végig kell beszélnetek ezt a szívhez szóló történetet. 

Melyik korosztálynak való?

A kiadó a három–hat éves gyerekeknek ajánlja a könyvet, de az érettebb kétévesek és a csodákban még bízó nyolcévesek is szeretni fogják. Nektek is jó élmény lesz, mert maximum negyedóra alatt elmesélhető, és garantálom, hogy minden alkalommal élvezni fogjátok mindannyian.

(Pagony Kiadó)

4. Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai – Az időutazó hópihe

„Hanga álmodott. Arról, hogy sokáig nem olvadt el.”

Hanga egy fiatal hópihe, aki életében először szállhat le a felhőiskolából a földre, miután Pompa úr, a hópihék illemtanára már őt is elég érettnek tartja erre a nagy kalandra. Hanga a szél segítségével éppen Budapestre hullik, méghozzá a mai időkben, pont 2020-ban. Szinte rögtön találkozik Hugó bácsival, aki már legalább kétszáz éve jár le a földre. Ő elárulja Hangának, hogyan juthat vissza az égbe olvadáskor úgy, hogy semmi baja nem esik, így aztán újra és újra átélheti azokat a kalandokat, amelyek idelenn várják őt. Legközelebb a kiegyezéskor ér földet, 1867-ben, és Hugó bácsi segítségével rögtön Gödöllőre száll, ahol a kastélyban a még gyermek Mária Valéria főhercegnővel beszélget, miután az volt a kívánsága, hogy lásson egy igazi hercegnőt.

Kiderül a meséből, hogy az uralkodók élete sem volt fenékig tejfel.

Amikor ismét lehull a földre, az Andrássy-kastélyban találja magát 1864-ben, aztán egy falusi betlehemező csapatot figyelhet meg, előtte Szendrey Júlia népes családjának karácsonyát láthatja közelről, aztán pedig egy olyan mostani családhoz leshet be, ahol elég sok a feszültség karácsony előtt. 

A kötet nem titkolt célja, hogy a mesékkel közel hozza a mai gyerekekhez is a régi idők karácsonyi szokásait.

A végén található ismeretterjesztő függelékben történelmi tényeket is megtudhatunk a benne szereplők életéről, kivágható karácsonyi üdvözlőlapot is készíthetünk, sőt egy öltöztetős játék is van benne.

Keszeg Ágnes élethű illusztrációi felidézték bennem a régi karácsonyokat, az előzéken szereplő karácsonyi díszek mind ismerősek a gyerekkoromból, de a különbőző történelmi korok is jól felismerhetők mívesen festett képein.

Melyik korosztálynak való?

Hattól tízéves korig, főként lányoknak ajánlom. Egy hétre való mesélnivalóra készüljetek, hat hosszabb mese van a könyvben, és az utolsó estén elolvashatjátok közösen a történelmi tényeket is, amelyek szintén érthető mesenyelven íródtak.

(Pagony Kiadó)

5. Lackfi János: Igaz mese a karácsonyról – A legbetlehemibb történet

„József messze földről származott, Betlehemből. Valahogy el kellett jutniuk oda, de nem volt se autójuk, se helikopterük. Igaz, akkoriban ilyenek nem is léteztek. A királyok is lovon vagy lovaskocsin jártak. Józsefnek még lóra sem volt pénze. Mária nagy pocakkal egy csacsi hátán zötykölődte végig a hosszú utat.”

Sok szép kép, kevés, de szellemes szöveg, egy estére való mese.

Így foglalhatnám össze röviden a Lackfi János által elmesélt betlehemi kötetecskét. A jól ismert bibliai történetet nem árt újra és újra elmesélni a gyerekeknek, Lackfi friss szövege átélhetővé teszi a távolinak tűnő legendát. Belefeledkezhetünk Horváth Ildi igazán festői képeibe, együtt kuncoghatunk a szöveg poénjain a gyerekekkel.

Melyik korosztálynak való?

A kiadó ajánlása szerinti három és hat év közötti életkorral tökéletesen egyetértek.

(Cerkabella Kiadó)

6. 3–5–8 perces téli mesék – A legjobb magyar szerzők

„– Teo, hol a szárnyad?

A kicsi angyal elvörösödöttt.

– Attól tartok, megint otthagytam…

– Hol?

– Hát… a vécén…”

Tizenkilenc nagyszerű kortárs meseíró vállalkozott arra, hogy rövid karácsonyi/téli történeteket ír ebbe a szép kiállítású kötetbe.

Előre szólok, hogy nehéz lesz tartani a „minden napra egy mese” szabályát, mert épp a rövidségük miatt újabb és újabb történetre lesznek éhesek a mesehallgató gyerekek.

Viszont garantálom, hogy válogatottan jó meséket olvashattok, amelyek a szerzők sokféleségének köszönhetően mind másról szólnak, akkor is, ha ugyanaz a témájuk. 

Az idézet a már említett Gimesi Dóra Mennyből az angyal című meséjéből való, de ugyanígy idézhettem volna Marék Veronikától, Berg Judittól, Szabó T. Annától, Szabó Borbálától, Mészöly Ágnestől, Majoros Nórától, Kertész Edinától, Adamik Zsolttól, Stiglincz Milántól vagy Dániel Andrástól. És persze mindegyik szerzőtől. Vannak köztük humoros és megható mesék is, rövidebbek is, hosszabbak is. A nyolcperces mesék sem tűnnek hosszúnak. Én például képtelen voltam letenni a könyvet, úgyhogy egyszerre végigolvastam mind a tizenkilencet, és elégedetten állapítottam meg, hogy a rövidműfajban is kiválóak a magyar meseírók.

Szimonidesz Hajnalka mindegyikhez megtalálta a kulcsot, úgy egységes a kötet látványvilága, hogy mindeközben mindegyik mese sajátos hangulata megjelenik a lapokon, hosszan lehet mélázni a szépen festett képeken. 

Melyik korosztálynak való?

A kiadó ajánlata szerint a négy–nyolc éves gyerekeknek valók a mesék, de én bátran lejjebb és följebb is vinném a korosztályt. Egy háromperces mesét simán elolvashatunk a két–három éveseknek is, és szerintem egy tízéves, olvasni szerető gyerek is boldogan befogadja az átélhető, tényleg érdekes történeteket. A betűméret is segíti őket ebben. Épp a sokféleségük miatt olyan varázslatos az egész kötet.

(Pagony Kiadó)

7. Ulrich Hub: Az utolsó bárány – A bárányok nem hallgatnak

„Nem tudnátok vigyázni? És ne bámuljatok már olyan ostobán. Mi van? Nem láttatok még tevét? A bárányok egy alig hallható bocsánatkérést mottyantanak el az orruk alatt. – Hadd tippeljünk valami egész durvát – ásítanak a tevék. – Tuti, hogy az újszülöttet akartátok látni. Arról bizony jócskán lekéstetek, palimadarak.”

Egy birkanyáj egyszer csak ráeszmél, hogy eltűntek a pásztoraik. Azt tippelik, hogy az ufók vitték el őket, mert különös fényviszonyok uralkodnak a mezőn… Igen szokatlan kezdés ez, és a folytatás is ilyen lesz. A hét bárányból álló nyáj hihetetlenül viccesen meséli el saját szempontjából, hogyan késték le a kisded születését. Rengeteg félreértés és fantasztikusan jó figurák emlékeztetnek bennünket arra, hogy mennyire fontos a csapatszellem. Úgy foglalhatnám össze talán, hogy ezek állatbőrbe bújtatott emberi történetek. Képeivel Jörg Mühle csak tovább fokozza a könyv lehengerlő humorát. Érsek-Obádovics Mercédesz pedig fordítóként remekelt.

Melyik korosztálynak való?

Ha felolvassátok a könyvet, szerintem már egy nagyóvodás is élvezni fogja, de a kisikolások egyik első önálló olvasmányélménye is lehet.

 (Scolar Kiadó)

8. Mauri Kunnas: Mikulás és a varázsdob – Szupervicces

„Ez aztán a különös levél – vizsgálgatta. – Egy furcsa rajz meg egy aláírás: Bikfic.”

Régóta hódolója vagyok Mauri Kunnas utánozhatatlan zsenijének. A finn szerző írja és illusztrálja is a saját meséit, de felesége, Tarja Kunnas is szerzőtársaként szerepel a belső borítón.

A mozgalmas képek és a csavaros történetek minden gyereket izgalomban tartanak, az enyéim is évekig követelték, hogy vegyük elő a „viccesmikulásos” könyveket.

Ebben a történetben egy rejtélyes levél indítja el a cselekményt, amelyet még rejtélyesebb események követnek. Előkerül egy varázsdob, aztán a sámán(ka) is, aki meg akarja akadályozni, hogy idén is eljusson a Mikulás a gyerekekhez, pedig egész Mikulásfalva lázasan készülődik a nagy eseményre. A filmszerűen pörgő sztorit a képregényszerű, elképesztően részletgazdag rajzok illusztrálják. Minden kötet elején van egy hihetetlenül vicces tabló, amelyben bemutatkoznak a főszereplők. Talán ezt kellett legtöbbször felolvasnom a gyerekeimnek, és én is ezzel kezdtem most, jó tíz év múltán, amikor ismét kezembe került egy Kunnas-könyv.

Érdemes beszerezni minden könyvét, mert hihetetlenül jól szórakozik majd rajta az egész család, de arra számítsatok, hogy egy szuszra végig kell olvasnotok a nem túl hosszú, ám annál gazdagabb történetet. Kovács Ottilia az egyik legjobb fordító, aki finnből ülteti át a szöveget, neki köszönhető, hogy ennyire gördülékeny a magyar változat is.

Melyik korosztálynak való?

Szerintem mindegyiknek. Már az egészen picik is élvezhetik a szinte böngészőszerű rajzokat, ahogy az egykor képregényrajongó apukák is. A történet csavarossága ellenére jól követhető, szóval a felolvasást olyan hároméves kortól merem ajánlani, és talán még a tizenéveseknek sem ciki a kezükbe venni, ha jól akarnak mulatni.

(Kolibri Kiadó)

9. Marc-Uwe Kling – Astrid Henn: Tavaszapó – Hipermenő

„Nem akarok Télapó lenni! Gonoszság lenne erőltetni!”

A verses mese hőse a kis Manó, aki pechére pont a Télapó fia, csakhogy neki esze ágában sincs folytatni apja mesterségét, őt inkább a tavasz izgatja, ezért elhatározza, hogy Tavaszapó lesz belőle. Apja azonban hallani sem akar erről az őrültségről, hiszen a családi hagyományt tovább kell vinni. Ám Manó igazán leleményesen túljár apja eszén, de azt nem árulom el, hogyan sikerül neki, inkább olvassátok el a könyvet.

Bár NAGYON vicces a rövid verses mese, azért van némi mögöttes üzenete is: mégpedig az, hogy egyetlen szülő sem kényszerítheti a gyerekét arra, hogy a tradíció okán olyan pályát válasszon, ami nem tetszik neki.

Nincs a szánkba rágva az üzenet, mégis ott van a tudatunkban. A német szerzőpárosnak nem ez az egyetlen közös könyve, egy következő ajánlómban is írok majd még róluk. Nagyon egymásra találtak, annyi bizonyos. Mark igazi fenegyerek, stand upos, slammer és sikeres dalszövegek szerzője. Astrid Henn vagány és nagyon színes illusztrációi ugyanazt a világot képviselik, amit a szöveg is. Könnyed, lendületes és nagyon mai. Érsek-Obádovics Mercédesz fordította németből a verseket. Nehéz dolga lehetett, de nem döccennek a rímek, és a szöveghűség sem szenvedett csorbát.

Melyik korosztálynak való?

Miután ez is klasszikus egyestés könyv, de a verses forma és a nagyalakú, mozgalmas rajzok miatt a rövidebb fajtából való, én már akár két-három éves kortól is ajánlani merem. A kiadó szerint három- és hétéves kor között érdemes olvasni. Ti sem fogjátok unni, nyugi! És az is biztos, hogy sokszor újra kell olvasnotok.

(Scolar Kiadó)

10. Cally Stronk – Christian Friedrich – Pe Grigo: 1-2-3 perces mesék: Tarkabarka karácsony – Rövid, de szellemes

„Volt egyszer egy hercegnő, aki nem szeretett sötétben aludni. Ahogy alkonyodott, minden gyertyát meg kellett gyújtani körülötte.”

 

A rövid meséket kínáló antológiák mostanában nagyon jól mennek. Ez egyrészt jó hír, másrészt meg nem annyira, mert azt jelzi, hogy a szülők mind kevesebb időt szánnak a tartalmasan eltöltött közös időre.

Tudom, hogy egy fárasztó nap végén milyen nehéz az alvást minden módon elodázó gyereket rávenni az elcsendesedésre, de erre tényleg a legjobb módszer a mese. Szóval, ne sajnáljuk tőlük ezt az időt, mert sokszorosan megtérül.

Tehát az egyperces (morzsányi) mesékből ne csak egyet olvassunk, hanem minimum ötöt! A kétperces (falatnyi) mesékből legalább hármat, és a háromperces (kiadós) mesékből is vagy kettőt. A Tarkabarka karácsony szerzői rövidke, de poénos történeteit biztosan szeretni fogják a gyerekek is, és nektek sem kell unatkoznotok közben, mert elég életszerűek a mesék. 

Pe Grigo illusztrációi inkább a klasszikus, kicsit rajzfilmes látásmódot képviselik, összességében tehát kellemes és hasznos időtöltésre számíthattok, és a mesék éppúgy szólnak lányoknak, mint fiúknak. Dávid Ádám remek fordításának köszönhetően pedig igazi mesenyelven szólalnak meg a történetek.

Melyik korosztálynak való?

A kiadó szerint a négyévesnél idősebb gyerekek élvezik majd ezeket a meséket, de én úgy gondolom, hogy az egypercesek közül már akár a kétévesekkel is lehet próbálkozni. A felső határt viszont meghúznám a hat-hét éveseknél.

(Móra Könyvkiadó)

11. Ég a gyertya, ég – Mondókás-dalolós

„Süssünk, süssünk valamit, azt is megmondom, hogy mit…”

Szerencsére a legkisebbeknek sem kell nélkülözniük a karácsonyi témájú könyveket. Ez a szépséges, lekerekített sarkú, és igazán elnyűhetetlen lapozó a legismertebb karácsonyi mondókákat, dalokat gyűjti egybe. Rippl Renáta karakteres, színes és harmonikus illlusztrációi pedig egész biztos, hogy szívetekbe lopják magukat, ahogy a kicsiket is mosolyra fakasztják majd a mókás jelenetek.

Melyik korosztálynak való?

Már a pár hetes-hónapos babák is jókedvre derülnek a könyvtől. Kétéves korig biztosan használhatjátok ezt a gusztusos kis könyvecskét.

(Kolibri Kiadó)

12. Andy Wilx – Anita Ganeri: Csillagok meséi – A legfényesebb legendák

„Az álmok korában, számtalan évvel ezelőtt hatalmas szél kerekedett, és elsodorta az emut: föl, föl, egészen az égbe.”

Bár ez a kötet némiképp kilóg a karácsonyi tematikából, mert a különböző népek csillagokhoz, csillagképekhez fűződő legendáiról szól, mégis beleillik a sorba, mert olyan szép kiállítású.

Rövid, de gyönyörű történetei kiválóan alkalmasak arra, hogy a fény természetéről beszélgessünk az ünnepek alatt a gyerekeinkkel.

Az ókori Görögországból, Afrikából, Észak- és Dél-Amerikából vagy épp Afrikából származó legendák megmutatják az igazi varázslatot és a régi hiedelemvilágot, méghozzá a gyerekek számára is könnyen befogadható módon. Szlukovényi Katalin, a kötet fordítója igen jó költő. Ez híven tükröződik a lírai igényű nyelvezeten is, amelyet öröm olvasni. Zsongító, szépséges mesékre készüljetek. Az illusztrációk is a régi korokba vezetnek bennünket vissza. Nem teljesen az én ízlésvilágom, de kétségkívül látványos, részletgazdag és hiteles Andy Walx munkája. 

Melyik korosztálynak való?

A történetek komplexitása miatt mindenképp nyolcéves kor fölötti gyerekeknek ajánlanám.

(Móra Könyvkiadó)

Both Gabi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images