–

Mindenki természetesnek veszi, hogy el van végezve, holott nélküle a társadalmunk működésképtelen lenne

Az izlandi nők kilencven százaléka 1975. október 24-én megtette, amivel sokan csak fenyegetőznek: fellázadtak, és egyetlen napra megtagadták a főzést, a takarítást és a gyermekgondozást. Tudjátok, milyen következményekkel járt a sztrájkjuk? Az egész nemzet megbénult. Az eset, amely „hosszú péntekként” vonult be az izlandi történelembe, ékes bizonyítéka annak, hogy milyen el nem ismert, ám gazdaságilag fontos hozadékai vannak a láthatatlan munkának.

Egy évvel a sztrájkot követően az izlandi kormány jóváhagyta a nemek közötti egyenlő fizetést garantáló törvényjavaslatot, az ott élő nők között pedig ma is az egyik legmagasabb mértékű a munkaerőpiaci részvétel a világon.

Persze a többség nem ilyen szerencsés: ha a láthatatlan munkáért fizetség járna, a nők a tavalyi évben globálisan 10,9 trillió dollárt kerestek volna vele, ami meghaladja a világ ötven legnagyobb vállalatának – köztük az Amazon és az Apple – összesített 2018-as bevételét – írja a New York Times az Oxfam elemzésére hivatkozva. Csakhogy ez a szám egy országban sem kerül bele a GDP össztermékbe, pedig, ha így lenne, a magyar GDP például huszonöt százalékkal növekedne.

Évente 11 milliárd óra kifizetetlen munkaóra

Hazánkban ekkora a teljesített mérlegünk a KSH adatai szerint: ennyit töltünk házvezetéssel, gyerek- és idősgondozással, önkéntes munkával. Átfogó kutatás ezzel kapcsolatban 2009-2010-ben készült utoljára itthon, ami alapján az is kiderült, hogy ebből egy átlagos magyar nő napi 249 percet, míg egy férfi 115 percet tölt láthatatlan munkával. Persze ez az idő tíz év távlatából is rengeteg, azóta azonban nagy eséllyel emelkedhetett. Ez pedig nemcsak fizikailag, hanem mentálisan és érzelmileg is megterheli a láthatatlan munkát végzőket, akik joggal érezhetik, minden az ő vállukon nyugszik.

Ez nemcsak az elégedetlenségüket növelheti, hanem a magány érzését is, szélsőséges esetben pedig kimerültséget, depressziót és önbecsüléshiányt is előidézhet.

A világjárvány viszont csak még tovább mélyítette a szakadékot

A New York Times nemrég közölt egy cikket arról, hogyan élezte ki a járvány még inkább a már fennálló szociális és gazdasági egyenlőtlenségeket a nőkkel kapcsolatban. Rávilágított, hogy amíg nők és férfiak világszerte egyaránt elszenvedői a járvány gazdasági hatásainak, a férfiak kevésbé kiszolgáltatottabbak. „A válságok felerősítik a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, így a világ minden táján a nőket súlyosabban érintik a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásai. Ennek oka, hogy a nők világszerte átlagban kevesebbet keresnek, kevesebb megtakarításuk van és a munkaerőpiaci helyzetük is bizonytalanabb. (…) A korábbi krízisekből pedig az is bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy gazdaságilag mindenki szenved ilyenkor, a férfiak jövedelme általában sokkal gyorsabban tér vissza a normális szintre, míg a nők esetében a gazdasági sokk jóval hosszabb ideig tart” – mondta Nahla Valji az ENSZ genderügyekkel foglalkozó senior-tanácsadója.

Hozzátette, hogy a járvány rövid távon is érzékelhető egyik legszembetűnőbb következménye az, hogy megnövekedett a nők otthoni munkavégzése. Az iskolából kikerült gyerekek, az egészségügyi ellátórendszerből hazaadott idős családtagok ellátásának terhe mind rájuk hárult.

Nahla Valji rámutatott, a nők globális átlagban háromszor annyi láthatatlan munkát végeznek, mint a férfiak. Ez a számadat persze országonként eltérő mértékű lehet: míg egyes államokban például hatszor-hétszer nagyobb, azokban viszont, ahol a gyermekfelügyelet és idősellátás intézményi szinten megfelelő módon működik, jóval kisebb.

Marossy Kriszta: „A szaron szörfözni kell, nem úszni benne” – WMN-naplók

WMN Life – 2020. szeptember 3. – MK

És az érzelmi házimunkáról még szó sem esett

Igen, ilyen is van, és jócskán kivesszük belőle a részünket: amikor megszervezzük a családi nyaralást, számon tartjuk a születésnapokat a családban, egy-egy vacsoravendég ételallergiáját vagy azt, ha a gyerek osztálytársának ajándékot kell venni a hétvégi zsúrra, akkor bizony megállás nélkül dolgozunk.

Az érzelmi házimunka alatt azt az időt és befektetett energiát értjük, amit a kapcsolataink ápolására szánunk, a családunk érzelmi életének egyengetésével, illetve a családi élet szervezésével töltünk.

De ne legyenek illúzióink, ilyen jellegű munkát nem csak otthon végzünk. Aki intézett már tortát a születésnapos munkatársnak, segített eligazodni a munkahelyi közegben egy-egy újoncnak, nyújtott lelki segítséget a kollégájának vagy elsimított egy-egy konfliktust egy munkamegbeszélés során, az a munkahelyén is végzett láthatatlan munkát. Ezek a tevékenységek szintén időt és energiát vesznek el, arról nem is beszélve, hogy rengeteg belső feszültséget generálhatnak egyrészt amiatt, mert a „valódi” munka ellátásától veszik el az időt, másfelől azért, mert nem könnyű megszabadulni ezektől a feladatoktól, amiket többek közt abból a sztereotípiából fakadóan aggatnak a nőkre, hogy ők természetüknél fogva sokkal gondoskodóbbak, figyelmesebbek, így jobbak ezeknek a dolgoknak az elvégzésben. De a nagy kérdés ebben az esetben is az: ha ők nem végeznék el, kire maradna…

Akkor mi lehet a megoldás?

Az egyenlő(bb) munkamegosztás, a segítői háló kiépítése, illetve a láthatatlan munka munkaként való elismerése is fontos lehet a helyzet orvoslásában. A leghatékonyabb beavatkozás azonban az lenne, ha a döntéshozók olyan megoldásokat vezetnének be akár intézményi szinten, amelyekkel csökkenthető vagy kiegyenlíthető lenne ez a fajta munkavégzés. De például

amíg ekkora a férfiak és nők közötti bérszakadék, addig többségében továbbra is a nők lesznek rákényszerítve, hogy elvégezzék az otthoni teendőket, ami miatt sok esetben nem tudnak olyan állást vállalni, ami több elkötelezettséggel, ugyanakkor magasabb bérezéssel is jár.

Ez egy ördögi kör, ami a gazdasági piramis aljára szorítva tartja a nőket. Ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem szemléletbeli változásokra is szükség lenne: annak a téves nézetnek az átformálására, hogy a háztartás működtetése és a család ellátása nagyrészt egyetlen ember vállán kell nyugodjon.

Filákovity Radojka

ITT egy kalkulátor, amivel ki tudod számolni, mennyi fizetést érdemelnél a láthatatlan munkádért.

Kiemelt kép: Getty Images