Becuccozott babák, ablakon kilógatott gyerekek, szalonnával tömött újszülöttek – 6 őrületes szülői gyakorlat a régmúltból

–

1. Szemellenzős várandóság

A XIX. században a friss anyukákat óva intették a túlzásba vitt aggodalmaskodástól, mert – szólt az intelem – attól meg fog romlani a tejük, ami viszont a kisbaba hasfájósságában jelentkezik majd. (Gondolom, ez hasonló hatással bírt, mint a „ne félj a kutyától, mert megérzi és megharap” okítás. Ha addig nem kezdtél volna aggódni, ettől garantáltan beindul a majré.) Ugyanígy, ahhoz, hogy szép csecsemőknek adjanak életet, az anyukákat eltanácsolták attól, hogy csúf, ronda dolgokra vessék a pillantásuk, helyette inkább legeltessék a szemüket szép képeken, vonzó embereken.

Én ezt annyival egészíteném ki (összegyúrva a kettőt), hogy várandós és szoptatós anyukák semmiképpen ne nézzenek politikai vitaműsorokat, és ha lehet, az esti híradót is hagyják ki, sohasem lehet tudni alapon.

2. Szellőztess babát, mint egy pállott paplant!

Kedvencem az 1930-as újítás: az ablakon kilógatható babaketrec. A cél ezzel a furcsa, és meglehetősen veszélyesnek tűnő szerkezettel, hogy a csemete több friss levegőhöz és napsütéshez jusson kert vagy erkély híján a nagyvárosban is. Tartok tőle, hogy azok a gyerekek, akik nem madarak voltak előző életükben, nem feltétlenül érezték benne komfortosan magukat. Az ötlet egyébként még egy 1884-es könyvből származik, melyben a szerző, dr. Luther Emmet azt fejtegeti, hogyan kell alaposan kiszellőztetni a kisbabákat annak érdekében, hogy megújuljon és tisztuljon a vérük.

3. „Kábszi-bébik”

Szintén XIX. századi találmány, ezúttal Amerikából: az anyukákat arra biztatták, hogy a fogzástól sírós gyerekeiknek adjanak Mrs. Winslow nyugtató szirupjából. A szer valóban roppant hatékonynak bizonyult, hiszen elcsitította a legnyűgösebb nyirvákolást is… persze, hiszen morfiumot tartalmazott. Fontos megjegyezni, hogy a szülők a tényekről mit sem tudva tömték drogokkal a gyermekeiket, ebben az időszakban ugyanis még nem kötötték szigorú szabályokhoz a gyógyszerek fejlesztését és összetételét, így gyakran tartalmazott olyan titkos (ám kétségkívül hatékony) összetevőket, mint alkohol, kokain, ópiátok, morfium és társai.

4. Hozzátáplálás angol reggelivel

A mai napig egymásnak lehet ugrasztani két anyukacsoportot, ha az ember begurítja közéjük az anyatej vs. tápszer Eris-almáját. Ám azért kíváncsi lennék, mit reagálnának, ha elolvasnák Walter Sackett gyermekorvos könyvét a hozzátáplálásról. Dr. Sackett szerint a babák már két-három napos korukban kapjanak gabonapelyhet, nyolchetesen gyümölcsöt, sodót, pudingot, kilenchetesen készen állnak a szalonnás tojás elfogyasztására, így féléves korukban már simán együtt kávézhatunk velük.

„Kilenchetes korában a jóféle amerikai módon elkészített szalonna, azaz ropogósra sütve, majd apróra felvágva, villával összemorzsolva, végül tojással összekeverve igencsak kedvére lesz a babának! A sós, szalonnás íz miatt garantáltan imádni fogja!”

– lelkesedik dr. Sackett. Ha hozzátesszük, hogy ugyanebben az időben (1966-ban) vezető orvosi szakkönyvek állították, hogy a várandós anyukák simán elszívhatnak naponta fél doboz cigarettát, az ember már nem is csodálkozik (annyira).

5. Drótanyaság

Ma már pontosan tudjuk, hogy nemcsak azok a kismakik lesznek szorongó, boldogtalan majmok, akik egy drótanyán nevelkedtek, szőr, vagy ölelő, húsvér szülő helyett, de az emberi babák is elsorvadnak lelkileg érintés, ölelés, fizikai kontaktus nélkül. 1920-ban azonban még más szelek fújtak, legalábbis ez tűnik ki B.G. Jefferis és J. L. Nichols művéből, akik arra figyelmeztetik a szülőket, hogy semmiképp se érintkezzenek a csecsemőjükkel többet, mint amit a napi rutin (etetés, pelenkázás, fürdetés) feltétlenül igényel. A viktoriánus szerzőpáros amúgy nem akart rosszat, az érintésmentes kisbabákkal a csecsemőhalálozást szerették volna lecsökkenteni.

Az 1916-os kiadású Anya és gyermeke című mű (William és Lena Sadler munkája) pedig azt javasolja, ha éjszaka a gyereked sírva ébred, akkor először is nézd meg, valóban nincs-e semmi baja. Eddig én is mélységesen egyetértek, ám utána folytatódik a tanács:

ha továbbra is nyekereg a csimota, akkor először hagyd, hadd bömbölje ki magát, ha ez sem válik be, kiabálj rá, majd ha az is hatástalan, jó alaposan fenekeld el, majd ismételd ezt az utolsó lépést egészen addig, amíg meg nem javult a kis bőgőmasina.

6. Mágneses térrel a jó alvásért

Az egyik gyermekem meglehetősen rossz alvó volt hosszú éveken keresztül (sohasem fogom elfelejteni például azt a hajnali kettes ébresztést, amikor azzal állított be a hálószobámba, hogy ő unatkozik, és szórakoztassam). Szóval pontosan tudom, a totálisan kizsigerelt, holtfáradt szülő szinte bármilyen tanácsot megfogad, csak hadd legyen egy kis nyugta, úgyhogy nem állítom, hogy nem próbáltam volna ki a jó George H. Naphey doktor tanácsát 1889-ből, ami úgy szólt: a kisbabákat fektessük fejjel észak felé fordítva a nyugodt alvásért, az elektromos áramlatok, amik a Föld körül keringenek, ugyanis komoly befolyással bírnak az idegrendszerünkre.

–

Hajlamosak vagyunk jól megmosolyogni ezeket a régvolt tippeket és tanácsokat, messze távol tartva magunktól még a feltételezést is, hogy manapság ilyesmi előfordulhat. Szeretjük abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy minden modern tanács, tipp és bevált szülői gyakorlat, amivel mi élünk, úgy, ahogy van, tökéletes. Legyen így. Reménykedjünk benne, hogy a WMN 2120 júniusi számában majd nem leszünk a dédunokáink által pellengérre állítva, például azzal, hogy engedtük őket nyakló nélkül okoseszközöket használni, (mondjuk, hogy végre egy kicsit nyugtunk lehessen tőlük), milyen gyorséttermi fogást ehettek meg számolatlanul, vagy hogy nem ellenőriztük pontosan és összetevők szerint, mi is került a köptető orvosságba.

Fiala Borcsa

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images/Reg Speller/Fox Photos