–

Annak idején némi irigységgel néztem, hogy a multinál dolgozó akkor-még-nem-exférjemet befizette a munkahelye egy általános egészségügyi vizsgálatra. Roppant praktikus dolognak tartottam, hogy ingyen és bérmentve kap egy teljes generált, ráadásul mindent nagyjából egy helyen, megbízható szakemberek által, kellemes körülmények között.

Mi tagadás, ahogy a sok kilométert lefutott családi autókat is érdemes évente ellenőriztetni, úgy az embernek is dukálna egy precíz átlapozás. Pláne így, negyvenéves kora körül.

Ugyanis biztos vagyok benne, hogy egy kimerítő orvosi vizsgálattal temérdek későbbi probléma megelőzhető, ilyenkor még simán van rá esély, hogy csírájában fojtódjon el az, ami később komoly bajjá eszkalálódhat.

Mindennek tudatában – és ellenére –, mégis, ki az, akinek van ideje és főleg kedve végigjárni a közegészségügy hasonló szolgáltatásait, időpontért telefonálni száz helyre, érdeklődni az orvos megbízhatóságáról, hónapokat várni egy-egy kezelésre, csalódni, amiért végül a szabadságolások miatt mégsem a kinézett szakember fogad, majd ha találnak valami extra ellenőrizendő dolgot, újrakezdeni az egész tortúrát? Ugye, hogy nem sokaknak…

Éppen ezért kezdtem el anno pedzegetni, hogy karácsonyra esetleg én is kaphatnék ajándékba egy általános egészségügyi szűrést a szokásos botmixer helyett. Igaz ugyan, hogy az távolról sem olyan romantikus, mint, mondjuk, egy Karib-tengeri utazás, egy gyémántgyűrű vagy egy piros Ferrari, de ilyeneket úgysem kapnék – és ezt most nem panaszképpen mondom. Szóval elkezdtem elhinteni, minek is örülnék igazán karácsonyra, amiben egyébként nemcsak a velem való törődést és az irántam való aggodalmat értékeltem volna maximálisan, hanem a megnyugtató tudatot is, hogy akkor a testem, és ezzel párhuzamosan a lelkem is makkegészségnek örvend, minden pipa, nem kell vele legalább egy esztendeig foglalkozni.

Aztán végül mégiscsak a szokásos botmixert kaptam meg, az egészségi állapotomról szóló helyzetjelentés pedig ezzel párhuzamosan elmaradt.

Sebaj.

Főleg azért nem akadok ezen fenn, mert a mostani munkahelyemen végre az én dolgomat is úgy felvitte az isten, hogy kapni fogok egy komplex szűrést, úgy ám. Meg leszek bizony alaposan vizsgálva alul, felül, keresztbe meg kasul. Ráadásul több olyan helyszín közül is választhatok, amelyek egy köpésre esnek az irodától, megbízható, leinformálható szakemberekhez megyek időpontra – tehát remélhetőleg nem kell majd órákat várnom, hogy végre beszólítson egy morózus asszisztens az életunt dokihoz.

És bízom benne, hogy az egész procedúra végén kapok egy lepecsételt papírt is arról, hogy tökéletes egészségnek örvendek, és elzakatolok így (családi hagyomány szerint) még ötvenöt évig.

Jó, jó, elismerem, most itt nagy a pofám, de persze azért így a startmezőnél még bennem van a cidri, hogy majd úgy járok, mint a viccbeli páciens, aki megkérdezi a kezelőorvosát:

– Doktor úr, mennyi időm van még hátra?

Mire az orvos:

– Tíz.

– Jó, de tíz mi? Év? Hónap?

– Kilenc, nyolc, hét…

Hahhaha, szóval remélem, hogy minden flottul alakul majd, és lesz róla bizonyítványom is, hogy olyan vagyok, mint az új Borcsa. Vagy még olyanabb.

Tudod, van az a mondás, hogy „csak egészség legyen, a többit meg majd megvesszük”. Ám az az igazság, hogy – némi túlzással persze, de – egészséget is tudsz venni akár magadnak, akár a családtagjaidnak vagy a beosztottjaidnak. Hidd el, sokkal jobban jársz így, mintha kiesik a munkaerő, és hetekre eltűnik táppénzre, vagy a lebetegedett feleséged helyett kell keresni harminchat különféle alkalmazottat, akik átmenetileg ellátják az ő otthoni feladatkörét. A komplex szűréssel pedig egy olyan telefonszámot is kapsz, amit az adott évben bármikor fel tudsz hívni, ha valami egészségügyi problémád adódik, és pár napon belül már mehetsz is a megfelelő szakemberhez, időpontra. Szóval nem rossz ajándék ez szerintem, de nem akarok hálátlannak vagy kirekesztőnek tűnni, úgyhogy gyorsan hozzáteszem: a botmixer is nagyon klassz ötlet.

 

Fiala Borcsa

 A kiemelt kép a szerző tulajdonában van