A szülések egyharmadát mesterségesen indítják el Magyarországon

–

Ideális esetben csak akkor indítanák be művi úton a szülést, ha a magzat további hordása nagyobb kockázattal járna, mint a szülés megindítása, az orvosi beavatkozás sok esetben életmentő is lehet. Ugyanakkor az Alternatal Alapítvány és a Független Bábák Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon 2020–2025 között a szülések közel egyharmadát indították be.

Hangsúlyozzák azt is, hogy azokban az országokban, ahol a szülésindítások aránya 20 százalék alatt marad, általában nem rosszabbak a csecsemőhalandósági mutatók. Ez arra utalhat, hogy a rutinszerűen végzett beavatkozások egy része hazánkban is elkerülhető lenne.

A szülés mesterséges sürgetése – például oxitocin vagy prosztaglandin alkalmazása – komoly kockázatokkal járhat. A túl erős méhösszehúzódások miatt a méhlepénynek nincs ideje regenerálódni, ami oxigénhiányos állapotot idézhet elő a magzatnál. Ez súlyos esetben akár maradandó károsodáshoz vagy végzetes kimenetelű mekónium-aspirációs szindrómához is vezethet.

A beavatkozás az anyák számára is kockázatokkal jár. A természetellenesen erős méhtevékenység méhrepedést, idő előtti lepényleválást és súlyos gátsérüléseket idézhet elő. A túlhajszolt méhizomzat a szülés után gyakran képtelen az összehúzódásra, ami életveszélyes vérzést (atónia) okozhat. A mesterségesen felfokozott, elviselhetetlen fájdalom pedig nemcsak fizikai trauma: megfosztja az anyát és az újszülöttet az első órák méltó megélésétől, ennek életre szóló összes, tudományosan bizonyított előnyétől is.

Összefogtak a szülés körüli szakemberek

A kampányt indító szervezetek célja, hogy az érintettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a döntéseikhez, és a beavatkozások előtt valódi, egyéni mérlegelés történjen. Éppen ezért létrehozták a szulesinditas.hu honlapot, ahol tudományos és ismeretterjesztő cikkekkel, esettanulmányokkal, külföldi szakmai anyagokkal, videós tartalmakkal és személyes szüléstörténetekkel igyekszik segíteni a tájékozódást. Valamint érintett anyák is beszámolnak a tapasztalataikról.

„Azt tudtam, hogy indítani fogják, de nem lettem a mikéntjéről beavatva. Éjjeli rutinvizsgálat során elkezdték a ballont felhelyezni, bármiféle tájékoztatás nélkül. Másnap prosztaglandin tablettával és egy szándékos burokrepesztéssel elindult egyből a vajúdásom. Még a tolófájások előtt kinyomták a hasamból a babámat”

– számol be egy anyuka. Hogy mennyire nem mindegy, melyik kórházban és milyen szakembergárdával találkozik egy anya szüléskor, arról Kőrizs Kata ebben a cikkben írt korábban, azt is részletesen körüljárta, mi lesz a nem a „problémamentes, könnyen” szülő nőkkel. Az elavult szülészeti ellátásokról pedig ebben a cikkben írt.

A kampányhoz több mint 40, hazai szülés körüli szakember csatlakozott, köztük az Ablak a világra szülészeti adatbázis megalkotója, Pleván Tímea is. Bábák, dúlák, perinatális szaktanácsadók, szülésznők, hordozási tanácsadók, neonatológusok, szülész-nőgyógyászok, fejlesztő pedagógusok, nemzetközi szakértők és más szülés körüli segítők fogtak össze szülésindításon átesett anyákkal azért, hogy tudatosítsák a szülésindítás előnyeit és hátrányait, valamint kockázatait – áll a közleményben.  

„A kezdeményezés reményeink szerint elindít egy olyan mértékű, építő szemléletformálást, ami a hazai szülészeti rendszerben komoly változásokat idéz elő: a szülészeti szokások, a szülészeti protokoll megváltoztatásával megszűnne az a rendszer, hogy egyénileg mérlegelt egészségügyi indok nélkül csak azért indítanak meg egy szülést, mert elmúlt a kiírt dátum”

– fogalmazott dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, független bába.

Nagy Andi