–

Van az az új keletű, XXI. századi előítélet a nőkkel szemben, hogy kétféleképp tudnak csak versenybe szállni egy vezető pozícióért: ha elférfiasodnak, illetve akkor, ha mindenkivel lefekszenek. Jó kilátások. Bár alapvetően mindenkinek szíve joga elférfiasodni és szabadon kufircolni – azért megnyugtatásképp mondom mindkét nem számára, hogy ennél szélesebb eszköztárból válogathatunk.

De a sztereotípiák ma olyannyira a társadalom szövetének szerves részét képezik, hogy az embernek néha már attól is elmegy a kedve, hogy a rajtvonalhoz álljon. Így konzerválódnak szépen a nemi szerepek, és jönnek létre a skatulyák, ezekre pedig egy egész társadalmi rendszer épül, amit nagyon nehéz újragondolni.

Az előítéleteken kívül az üvegplafon másik fontos alkotóeleme: a félelem. Félni érzékenynek és empatikusnak lenni, mert akkor túl gyengének tűnhetsz, túl határozottnak és asszertívnak lenni, mert azt meg nem fogadják el egy nőtől, ahogyan azt, sem, ha valaki felvállalja a nőiségét, mert az meg ronthat a szakmai hitelességén. Elsősorban ezeket a félelmeket kell elengedni, és merni önmagunkat adni ahhoz, hogy a több évtizednyi tanult szexizmus mindkét nem fejében elkezdjen leépülni.

Az üvegplafont ugyanis közösen építettük fel, és míg a nők azt mantrázzák egymásnak, hogy nem elég jók egy-egy munkához, addig a férfitársadalom B-közepe mindent „férfimunkának” címkéz, ami felelős döntést kíván.

Kezdjük, mondjuk, a munkát magunkon. Mi tehetünk mi – a rendszerszintű szabályozáson és attitűdváltáson kívül –, hogy érvényesülhessünk nőként egy férfiak által uralt világban? Íme, összeszedtem öt javaslatot az alapján, amit két olyan tematikus beszélgetésen hallottam a közelmúltban, ahol női vezetők vitáztak a témáról.

1. Szerezz szövetségeseket!

A szakmai kapcsolatok építése elégséges és szükséges lépés ahhoz, hogy felkerülj a térképre. Ugyanakkor ez még nem elég, hogy letedd a névjegyed. Ahhoz olyan szövetségesekre van szükséged, akiknek eszükbe jutsz, akik megemlítenek téged, hivatkoznak rád egy szakmai beszélgetés során, és így apránként bekerülhet a neved a köztudatba. Történelmi múltunknak köszönhetően a networkingelésnek van itt Magyarországon egyfajta negatív íze, mert a szóhoz sokan egyből csúszópénzeket, befolyásolást és érdekkapcsolatokat társítanak gondolatban. Pedig a networkingelés nem eredendően rossz, sőt: a szó nem jelent többet szakmázásnál, olyan beszélgetésnél, amely hasonló szakmákban dolgozók között zajlik többnyire informális módon. Engedd el a tévhitet és az előítéleteidet! Ha valódi érdeklődéssel indulsz neki a small talknak, akkor bevonzhatod az azonos érdeklődésű embereket. Innentől kezdve pedig rajtad múlik, hogy az így kialakult kapcsolati tőkét mire használod a későbbiekben.

2. Szállj be a versenybe, és változtass a szabályokon!

Az említett szakmai kapcsolatok segíthetnek abban, hogy önazonos maradhass a munkádban, következetes döntéseket hozhass, és szakmailag megkérdőjelezhetetlen légy. A legtöbb területen szükség van a sokszínű karakterekre, olyan emberekre, akik példaként új vezetői stílust, új modellt hozhatnak be a munka világába, éppen ezért ne félj annak maradni, aki vagy. Ne foglalkozz a skatulyákkal, ne húzd magadra egyik klisét sem, maradj hű önmagadhoz, bízz abban, hogy ez elég, és ha már benne vagy a játékban, változtass a játékmeneten.

3. Keress egy mentort – mentorálj másokat!

Akármilyen területet is választottál az érvényesülésre, keress egy mentort, mert a szakma nagy részét – jelen esetben akár a szakmán belüli érvényesülést is – személyes példák mentén lehet elsajátítani. Az egyedi esetekre egyedi megoldások kellenek, és jó, ha van egy tapasztalt tanácsadó, aki segít ilyenkor. Az egyetem ugyanis nem fog arra választ adni, hogy mit tehet az ember, ha kipécézik, vagy hogyan kell konfliktust kezelni a szexista káderbácsikkal. 

4. Ne akarj tökéletes lenni!

Bármennyire is klisének tűnik, mégis igaz, hogy a perfekcionizmus hajszolásával valójában magunk alatt vágjuk a fát. Helyette inkább engedd meg magadnak azt a „luxust”, hogy valamihez nem értesz. Klasszikus XXI. századi önsorsrontás, hogy mindennek a szakértői szeretnénk lenni – nehogy ránk süssék az imposztor bélyeget. Vagy éppen: amikor úgy érzed, hogy háromszor olyan felkészültnek kell lenned, mint a feleannyira felkészült (férfi) kollégáid, csak azért, hogy egyáltalán labdába rúghass. Bízz magadban, összpontosítsd az energiáidat, és húzz határokat! Minden eddig szerzett készség, kezdve egy háztartás menedzselésétől egészen a napi szintű problémák megoldásáig, mind-mind újrahasznosítható tapasztalatokat adnak a munka világában.

5. Kell egy erős háttérország

Végezetül: oszd meg a törekvéseidet a rokonaiddal is, mert egyedül bizony nem megy. Válassz alapból egy olyan partnert, aki elfogadja a törekvéseidet, és akivel bátran támaszkodhattok egymásra. Hiszen egész egyszerűen ellentmond a természet törvényének, hogy az ember ugyanakkora odaadással végezzen el egy főiskolát, ugyanannyi energiát fektessen a családalapításba, a kapcsolatába, a gyereknevelésbe, a hétköznapi teendőkbe, és közben még magára is figyeljen. Szóval kell egy partner, aki nem kegyet gyakorol azzal, hogy „besegít", hanem teljesen természetes számára, hogy osztoztik minden otthoni teendőben – és a sikerekben is.

Szőcs Lilla

Ha érdekel a téma, olvass el egy inspiráló interjút: „Nem igaz, hogy nem lehet karriert csinálni, mert van gyereked” – Interjú Szentkuti Gabriellával, a Microsoft hazai ügyvezető igazgatójával

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Eugenio Marongiu