WMN-HohesC

–

Bemelegítés

A szabadtéri edzés egyike a világ legjobb dolgainak: ha egyedül csinálod, bámulhatod közben a fákat, hallgathatod a madarakat, és kitisztul a fejed. Jó időben feltöltöd a D-vitamin raktáraidat, és az egész móka nem kerül egy filléredbe sem.

Ha társaságban vagy, akkor mindezek mellé beszélgetni is tudsz rég látott barátoddal, családtagoddal, garantáltan jókat fogtok röhörészni, és a közös élményre is emlékezni fogtok jó sokáig. És olyan jó lesz, hogy meg akarjátok majd ismételni.

Azt nem tudom, hogy a WMN-es csapatban mennyire marad meg pazar élményként a kedd reggeli edzésünk, de az tuti, hogy a végén senki nem didergett, pedig akkor sem volt több tíz foknál. Reggel kilenckor a WMN szerkesztőségben találkoztunk, mindenki magához vett egy gumikötelet, és már indultunk is le a Városmajorba. A Moszkva tér közelében lévő parkban nem olyan régen alakítottak ki egy 600 méter körüli rekortán futókört, de a mellette lévő talaj is viszonylag egyenletes, így kiváló terep futáshoz és gyalogláshoz egyaránt.

Mindent bele!

Az élő bejelentkezés közben rögzítettük a közös edzés egyik legfontosabb szabályát:

mindig a leggyengébbhez igazodunk,

vagyis: sose akard rávenni a nagymamádat, hogy „de, nagyi, fuss már velem egy szigetkört, öt kilométert bárki le tud futni”. Ha a társad edzetlenebb nálad, akkor most örülj a jó levegőnek, a társaságnak, és annak, hogy nem az íróasztalnál teszed épp tönkre a gerincedet: legfeljebb majd utána elmész még futni egyet, ha túlteng benned az energia.

A lányokkal indulás előtt megbeszéltük a helyes gyaloglás technikáját: tartáskorrekcióval kezdünk, vagyis fejtetővel nyújtózunk felfelé, a vállakat leengedjük, a lapockát zárjuk, a hátunk egyenes, a hasunk feszes, a térd laza, a súlyunk egyenletesen eloszlik a talpakon. Gyaloglás közben figyelünk arra, hogy a 90 fokban behajlított karokkal ne „kaszáljunk”, és ne is keresztezzük őket magunk előtt: a karok végig a test mellett mozognak dinamikusan.

Ha szeretnénk erősíteni közben, érdemes magunkkal vinni egy gumikötelet vagy gumiszalagot. A lányokkal is megálltunk „gyúrni”, ehhez a gumikötél mellett a saját testünket és a bármelyik parkban fellelhető padokat használtuk. Csináltunk fekvőtámaszt a pad háttámlájánál (így könnyebb végrehajtani, mint a talajon, és ilyen esős időben amúgy se akart senki a sárban fetrengeni), és „tolódzkodást” a pad ülőfelületén megtámaszkodva, ami a tricepszet erősíti. Megtanultuk a guggolás és kitörés helyes kivitelezését, mert többeknél láttam, hogy tipikus hibaként a térdük indítja a mozgást, ez pedig kicsit sem térdbarát módszer. Végül pedig jó pár gyakorlatot csináltunk gumikötéllel, köztük páros gyakorlatokat is, és leborulok a csajok előtt, hogy ez nem fulladt röhögésbe, sőt példás fegyelemmel csináltak szépen mindent. A végén lenyújtottuk az izmainkat, és visszaügettünk a szerkesztőségbe értekezni.

A közös szabadtéri edzés kilenc vitathatatlan előnye

1. jó levegőn sportolhatsz

2. fokozod az aktivitásodat

3. olcsó

4. megelőzheted a gerincproblémákat

5. megfelelő intenzitással a gyorsgyaloglás az egyik legjobb „zsírégető” edzés

6. a napsütésben feltöltődsz D-vitaminnal

7. a természet hangjai megnyugtatnak

8. jókat lehet beszélgetni közben

9. azzal lehetsz együtt, akit szeretsz, és közben még egymás egészségéről is gondoskodtok

Levezetés

Így utólag bevallhatom, hogy egy erősen didergős, kicsit morcos csapat indult el reggel a szerkesztőségből. Reggel volt, hideg, és a hosszú munkanap előtt mindenki az épp sürgősen leadandó cikkét szerkesztette fejben.

Kemény diónak tűnt, hogyan lesz ebből közös, jó hangulatú edzés. De egy órával később hét fülig érő száj jött szembe a Nyúl utca lakóival.

A fejekben már nem a cikkek voltak, egymással beszélgettünk nagyokat röhögve, és senki nem fázott. Én meg azon gondolkodom  – most már a gép előtt pötyögve ezt az írást –, hogy minden reggelt így kellene kezdenünk. Ehm. Csajok?

Prónay-Zakar Gina

Képek: WMN