Tudom, kissé nevetséges téma ez, hiszen Selena Gomezen és Miley Cyruson is ott villogott „Az igaz szerelem vár” feliratú gyűrű, aztán valószínűleg az óceánba hajítva végezte egy alkoholmámoros tengerparti bulin még 12 éves korukban. A menedzser persze mindig vett nekik újat, amit a nagy nyilvánosság előtt hordhattak, a pírt pedig, ami a hazugság miatt ült ki az arcukra, egyszerűen szűzi tartózkodásnak lehetett nézni. A purity ring divatba hozta az orális és anális szexet, no meg az így terjedő fertőzéseket a tinik körében, hiszen „az nem számít”, illetve kínos magyarázkodásba taszította azokat, akik egyszer is le merték venni az ujjukról. Na, de mi van azokkal, akik nem csak divatból hordják ezt az ékszert, ami a jegygyűrűnél is jobban szorít?

Elmesélem

Most akkor mit csináljak? A Karcsi ronda, gusztustalan és kövér, az Ádámot most vitték el az orrom elől, a Lacinak priusza van, a Jánosnak két gyereke, hát, nincs itt egyetlen normális pasi sem? El kéne mennem a legközelebbi Mennyei örömök koncertre, hátha ott akad valaki új fiú. Itt állok húszévesen, befogadott egy hatalmas vallásos közösség. Nagyon sírtam, amikor elmondták, hogy az isteni kegyelem részeseként tulajdonképpen én is újra szűz vagyok, hiába szexeltem négy fickóval is korábban, na meg ott volt a Lilla meg a Petra... Áhh, ezek bűnös viszonyok voltak, amiket csak azért létesítettem, mert (kurvára jó a szex) (be voltam rúgva, és a Lilla rábeszélt, mondjuk, nem bánom) a lelkem a szeretetre szomjazott. De ha megértem, hogy az élet célja a tiszta feloldódás Jézus követésében, akkor majd kezelni tudom bűnös vágyaimat, és egyedülállóként élek, mint Pál apostol. Ha mégis vesztésre állok a csatában, akkor dicsőségesen hozzámehetek valamelyik tagtársamhoz, a lényeg, hogy „közülünk való” legyen, és vállaljunk sok gyereket, akik majd mind kis hívők lesznek. (Ha fogyunk, nem fizetnek elegen a prédikációk után diszkréten körbeadott kosarakba). Három lánnyal lakom együtt egy albérletben, mert kiderült, hogy fiúkkal nem szabad. Mindegyik vallásos,  de csak addig, amíg be nem csukódik mögöttük az ajtó. Aztán ugyanúgy kitárgyaljuk, kinek mekkora a melle, és hogy nézhet ki Ricsi farka, mint a többi húszéves, csak aztán mehetünk gyónni. Egyikünk szűz csak igazából, a Vicáról tudom, hogy pornót néz a gépén, én még tartom magam, de csak úgy megy, ha nem találkozom a régi haverokkal. Nem értem, miért nem veszik észre a vezetők, hogy itt mindenki a másikat mustrálja, és a Zsoltiék a múltkor lezavartak egy menetet a félemelet lépcsőfeljárójában. Könnyű nekik, ők már járnak, lánykéréskor megcsókolhatják egymást, és aztán persze a nászéjszakán jön a szex.

Fél év múlva

Buli van! Végre van pasim, a Márk, nem is alacsonyabb nálam, van haja, kedves a mosolya, a színpadon énekel, a vezetők is áldásukat adták ránk. Hivatalosan nem ülhetünk közvetlenül egymás mellé, nem foghatjuk egymás kezét, és csak kéthetente találkozhatunk semleges helyen, ahol sok ember van, hogy ne tudjunk helytelenkedni, de én végre tudom az igazat. Kiderült, hogy a párok többsége nem is vár a nászéjszakáig, maximum a fő dologgal, minden más onnantól simán megy a vezetők háta mögött. Végre szexelek, el se hiszem. Amikor először megcsókolt, azt hittem, rosszul leszek az izgalomtól. Durva elvonókúra volt ez. Mondjuk, előtte smároltam a Petivel, de az szörnyű volt, mondtam neki, hogy hagyjon békén, ezt egy házasságban nem lehet elviselni. Nagyon boldog vagyok, de szeretnék már egy isteneset dugni, úgyhogy kitűztük az esküvő időpontját. Nincs pénzünk, úgyhogy kis szertartás lesz a legolcsóbb gyűrűkkel, de a tagok feldíszítik ingyen a templomot.

Három év múlva

Most jöttem ki a bíróságról, végre elváltunk. Ott voltak Márk szülei is, az anyja sírt. Az anyám csak némán megfogta a kezem, a másikban a lányom volt, megkaptam a teljes felügyeleti jogot, de a gyerektartás siralmas lesz, Márknak megint nincs munkája. Otthagytam az egész vallásosdit még a gyerek születése előtt, a nászéjszakámról meg ne is beszéljünk, mert megint elbőgöm magam. Még jó, hogy Márk egy hónapig impotens volt a stressztől, mert megnősült. Azt mondta, kimegy Finnországba téríteni, én meg hazaköltöztem anyuhoz. Valahogy csak lesz, de nagyon magam alatt vagyok, tényleg azt hittem, örökké kitartunk egymás mellett, fogadalom... meg minden. Szart sem ér. Soha többet nem házasodok meg. Jövő hétre van időpontom a pszichológushoz a pánikrohamok miatt.

A pokol a gyülekezetben van

Nem hiszed el, de bár viccelnék. Megtörtént, hogy szép, fiatal lányok hozzámentek munkanélküli, jövőtlen barmokhoz, akik elcipelték őket Mongóliába híveket téríteni. Mert egy asszonynak követnie kell a férjét, bárhová megy is. Egy lány hozzáment egy nála húsz évvel idősebb, HIV-fertőzött, „gyógyult” homoszexuális férfihoz, és a tagok állva ünnepeltek. A portásnak kinevezett tag, akiről kiderült, hogy nemi erőszakért ült, egy lánynak örökre tönkretette az életét, majd elmenekült a rendőrség elől, nemrég csukták le gyilkosságért. És ezek csak azok a sztorik, amiket az alatt a pár év alatt néztem végig, amíg oda jártam. Fél évbe telt, mire elhittem, hogy nem kerülök a pokolra, ha szabadon szexelek. Szerencsére azóta nyom nélkül elmúlt belőlem minden Pál apostolos rettenet.

Eleve képtelenség

Elméletben nagyon szép dolog a házasságig várni a szexszel, minden szülő arról álmodik, hogy a gyereke egy nap hazaállít egy fogadalomgyűrűvel, és akkor végre le lehet reteszelni róla az erényövet. Vagy nem. Hacsak nem annyira vallásos valaki – és akkor ezt, ugye, illik tiszteletben tartani –, hogy tényleg azt higgye, a pokolra kerül, ha beáll ezek közé a szexmániás, gusztustalan, lelki sérült, perverz alakok közé, akiket átlagos tininek hívunk, a gyűrű szerintem totál értelmetlen. Rácsos, nehéz, nyikorgó kaput csap rá a nemiséggel, az örömforrásokkal éppen ismerkedő kistini minden ösztönére. Megmagyarázza, hogy a normális, hormonok tüzelte érdeklődés a szex iránt valami bűnös, elfojtandó dolog, és hogy a szeretkezés ára egy életre szóló elköteleződés az oltár előtt. Nemcsak elképesztő baromság, de szerintem káros is, mert bűntudatot kapcsol a szexhez, a vágyakhoz, saját magunk, és mások felfedezéséhez. Felnőttet próbál faragni egy tinédzserből, és végső soron belekényszeríti olyan házasságba, amit egyetlen dolog motivál. Vagy egy életre megbélyegzi azt, aki idő előtt leveszi a gyűrűjét, és töredelmesen bevallja, hogy ez csak egy fázis volt az életében. Fázis? Az megengedhetetlen! Légy felnőtt 14 évesen! Ugyan már! Ki az az eszement felnőtt, aki azt hiszi, hogy egy gyűrű fogja megvédeni imádott gyermekét a nemi betegségektől, az AIDS-től, a korai teherbe eséstől, az erőszaktól, a csalódásoktól? Elveszik a szabadságát és kalitkába zárják, aztán örülnek neki, milyen „jó fiú”. Mert megtanítani élni ebben az életben, az már nem megy. Vagy szembemenni azzal az idióta szabállyal, amit nőtlen, félőrült papok találtak ki még sokszáz évvel ezelőtt.

Polgár Lili