–

Amióta a napi fél kiló nyers zöldséget előíró és koplalást hirdető dr. Schwab Richárd gasztroenterológus feltűnt a magyar nyilvánosságban, szinte mindenki nekiugrott az időszakos böjtnek, vagy legalábbis ismer valakit, aki kipróbálta. A barátom lelkesedése rám is átragadt – meg kell hagyni, a módszer praktikuma, hogyha napi eggyel kevesebb étkezéssel számolunk, akkor eggyel kevesebbszer kell kitalálni, hogy akkor mégis mit kéne enni, rendkívül vonzó –, de míg ő páratlanul jól érzi magát ebben a rendszerben, nálam elmaradt a hatalmas változás.

„Az időszakos böjt nem mondja meg, hogy mit kell enni, csak azt, hogy mikor. Ettől még valaki ugyanúgy étkezhet rosszul is. De ha valaki tudatosan csinálja, és az étkezések minőségére is figyel, akkor lehet egy működő rendszer”

– mondja Seidner-Kovács Judit dietetikus.

A módszer egyik gyakorlati előnye éppen az egyszerűségében rejlik. Ha valaki például reggel tíz és este hat között eszik, automatikusan kiesik az esti nassolás – ami sokaknál jelentős kalóriabevitelt jelent. Egyes kutatások szerint az ilyen időben korlátozott étkezés rövid távon javíthat bizonyos kardiometabolikus mutatókat is, például a vércukor- vagy koleszterinszintet, bár az eredmények nem minden esetben egyértelműek.

Rövid távú eredmények, hosszú távú kérdések

A jelenlegi kutatások alapján az IF valóban hozhat eredményeket – de ezek nem feltétlenül egyediek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének 2024-es állásfoglalása szerint az időszakos böjt 8–12 hét alatt átlagosan 3–8 százalékos testsúlycsökkenést eredményezhet, ami nagyjából megegyezik a hagyományos, kalóriacsökkentésen alapuló diétával. Egy 2026-os, 22 klinikai vizsgálatot elemző áttekintés pedig arra jutott, hogy a böjtölő étrendek nagyjából ugyanakkora, átlagosan 3 százalékos testsúlycsökkenést eredményeznek, mint a hagyományos diéták – ami ráadásul gyakran még a klinikailag jelentősnek tartott 5 százalékos szintet sem éri el.

„Valójában semmilyen csodát nem látunk”

– fogalmaz a dietetikus. „Ha bármilyen szabályt bevezetünk az étkezésünkbe, attól már tudatosabbá válik, és ez önmagában elindíthat egy súlycsökkenést. Ugyanakkor attól, hogy valaki csak napi 6–8 órában eszik, még nem biztos, hogy azt egészségesebben teszi. A kalóriabevitel csökkenhet, de a minőség nem feltétlenül javul” – mondta, hozzátéve, hogy a súlycsökkenés, a kardiovaszkuláris, tehát szív-érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre, inzulinrezisztenciára, policisztás ovárium szindrómára (PCOS) mind-mind jó hatással lehet – ez utóbbi betegség esetén több friss elemzés is ígéretes, de nem mutat egységes eredményeket.

Egy 2025-ös metaanalízis szerint az időkorlátos étkezés – különösen a 16:8-as forma – javíthatja a BMI-t, az inzulinrezisztenciát, és csökkentheti a szabad tesztoszteronszintet, sőt enyhe javulást mutattak a ciklusregularitás és az ovulációs arányok is. A kutatók ugyanakkor kiemelik: a vizsgálatok heterogének, így a böjt hatása a PCOS esetén nem tekinthető univerzálisnak.

Mi a helyzet a női szervezettel?