Kisgyerek-elsősegély: a mérgezés ellen a legjobb megoldás a megelőzés

–

Ha fel vagy készülve, nagyobb eséllyel jut eszedbe, mit kell és mit nem kell tenni

– állítja Hadnagy Zsuzsanna, aki az azonnali reakciót követelő helyzetek mellett végigveszi azokat az évtizedek óta a fejekben lévő tévhiteket, amiket az evidenciaalapú orvoslás már megcáfolt, sokan mégis a saját gyerekkorukból hozzák a kollektív, de sajnos nem friss tudást.

Ilyen például az, hogy a lázat azonnal csillapítani kell, a lázas gyereket pedig fel kell kelteni, hogy beadjuk a lázcsillapítót. „A lázat akkor kell csillapítani, ha rossz a gyerek közérzete. Ha alszik, tud pihenni, akkor hagyjuk nyugodtan dolgozni a szervezetét.

Semmiképp ne ébresszük fel azért, hogy lázcsillapítót adjunk neki.

Emellett fontos, hogy a lázcsillapító akkor is hat, ha nem szünteti meg, csak csökkenti a lázat.” 

Bár a nevük hasonló, a láz és a lázgörcs egyáltalán nem ugyanaz, a láz egy természetes, a lázgörcs pedig egy nem természetes reakció a bejutott kórokozóra, és sajnos hajlam kérdése – lázcsillapítással tehát nem lehet elkerülni, főleg, mivel a legtöbb esetben a láz felszökő szakaszában jelentkezik.

A lázgörcs esetén szükséges szülői reakcióról részletesebben beszéltünk a korábbi cikkben (akinek ugyanis hajlama van rá, annak a szülei általában egyéves kor alatt megtapasztalják ezt). Ahogy a kisbabakori kiszáradásról is, de Hadnagy Zsuzsanna a nagyobb gyerekek kapcsán hozzáteszi, hogy a kötelező lázcsillapításhoz hasonló

elavult nézet a gyerekek diétáztatása az úgynevezett fosós-hányós (elnézést, tudom, hogy van kulturáltabb elnevezés, de szerintem fejben mindenki így emlegeti) megbetegedések esetén.

Ilyenkor bármit megehet a gyerek, amit megkíván, és hajlandó, egyáltalán nem kell a ropi–háztartási keksz–főtt krumpli-tengelyen maradni, sőt.

Félrenyelés

A félrenyelés kisbabakorban is gyakran előfordul, az 1–3 éves korosztálynál pedig talán még sűrűbben. Nem feltétlenül kor, sokkal inkább méretfüggő, hogy hogyan kell reagálni akkor, ha a gyerek nem tud köhögni vagy a köhögés nem eredményes, és nem sikerül eltávolítani a levegő útjába szorult falatot (esetleg bármilyen más idegen testet). „A kisebb gyereket ölbe kell ültetni, a nagyobb mögé térdelni, és összekulcsolt kezekkel hátra- és felfelé irányú lökést mérni a gyerek hasának felső részére. Így a tüdő összenyomódik, a kiáramló levegő pedig kilöki a légútba szorult idegen testet” – mondja Hadnagy Zsuzsanna.

Mérgezés

Mérgezés gyanúja esetén a következő telefonszámokat lehet azonnal hívni: +36-80/201-199 (éjjel-nappal, díjmentesen hívható – csak Magyarországról), +36-1/476-6464 (éjjel-nappal, normál díj ellenében hívható – külföldről is), Heim Pál Kórház Toxikológiai és Anyagcsere Osztály: +36-1/333-5079.

„Ha egy kisgyerek homokot evett, akkor természetesen nem kell azonnal felhívni a különböző toxikológiai osztályokat, de ha megnyalogatta a mosogatószert, akkor igen. A különböző, csomagolás nélküli mosógép- és mosogatógép-tabletták például kifejezetten veszélyesek, a csomagoláson és a reklámokban is jelzik, hogy gyerekektől fokozottan távol tartandó. És akkor itt el is érkeztünk a mérgezés legfontosabb kezeléséhez: a megelőzéshez. Nemcsak otthon, de a nagyszülőknél, nyaraláskor is

fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyerek ne férjen hozzá semmi olyanhoz, ami veszélyes lehet számára, legyen szó vegyszerről, gyógyszerről vagy akár mérgező növényről, amire kevesen gondolnak.

Ha felmerül a mérgezés gyanúja, akkor azonnal telefonáljunk, és közben itassunk meg egy nagy pohár vizet vele, hogy csökkentsük a szervezetébe jutott, esetleg káros anyag koncentrációját.”

Fejsérülések

Az 1-2 éves gyerekek úgymond fejnehezek, ráadásul nem is olyan könnyű megértetni velük egy adott helyzet lehetséges veszélyeit, így nemcsak mérgezéses, de sérüléses balesetekre is számíthatunk. Hadnagy Zsuzsanna elsősorban a legérzékenyebb terület, a fej esetleges sérüléseit érintő balesetek teendőit foglalta össze: „Balesetekre minden életkorban számíthatunk, de gyerekkorban kiemelt helyet foglalnak el a traumák között a fej sérülései, különösen az első egy-két életévben. Ennek az az oka, hogy a testméretekhez mérten a nagyobb fej és relatíve gyengébb nyakizmok miatt gyakrabban és súlyosabban sérülhet a koponya eleséskor, vagy más baleseti helyzetben. Nem lehet minden esetre alkalmazható tanácsot adni a szülőknek, de lehet némi eligazítással szolgálni, hogy mi az elsődleges teendő, mire kell nagyon figyelni, és mikor kell mindenképpen lépni fejsérülések esetén.”

Hadnagy Zsuzsanna elmondása alapján a fejet ért ütés esetén a következő teendőink vannak:

• pontosan jegyezzük meg a körülményeket (hol, mivel, hogyan, mikor);
• figyeljünk, hogy közvetlenül az ütés kapcsán bekövetkezik-e akár csak pillanatnyi eszméletvesztés;
• keressük felületes sérülést (ezt lássuk el), esetleges törés nyomát, tapogassuk jól át a koponyát.

Ezek pedig azok a dolgok, amikre figyelnünk kell a további teendők szempontjából: 

„Fejsérülés után mindenképpen figyelni kell a gyerek általános állapotát (hogy érzi magát, sápadt-e, milyen a pulzusa, hányingere van-e), változik-e a viselkedése, tudata (bágyadtság, aluszékonyság, irritáltság). Ellenőrizni kell, hogy észlelünk-e bárhol a fejen kialakuló duzzanatot (például a szem környékén), szivárog-e folyadék vagy vér a hallójáratokból, orrból. Figyeljük még a pupillák tágasságát, szimmetrikusságát, az arc szimmetriáját, próbáljuk meg ellenőrizni a látásélesség megváltozását. Fontos jel a nyak fájdalma, vagy a fej ferde tartása.

Idegrendszeri érintettségre ezek a jelek utalnak: zavar a mozgásában, remegés, görcsök, emlékezetkiesés és hányás. Idegrendszeri érintettség gyanúja esetén hívjunk mentőt.

Orvoshoz kell fordulnunk, ha a felsoroltak bármelyikében a normálistól eltérőt tapasztalunk. Ilyenkor a legtöbbször kórházba utalnak, ahol többféle vizsgálatot végeznek.

Sürgősen kórházba kell mennünk, ha – akár csak pillanatnyi – eszméletvesztés is bekövetkezett, ha törésre van gyanú, illetve ha hányt a gyerek – ezekben az esetekben mentőt is hívhatunk.”

Allergiák

Mostanában sajnos szomorú esetek kapcsán került a médiafigyelem középpontjába az úgynevezett anafilaxiás allergia, ami nem említhető egy lapon a különböző légúti tüneteket okozó asztmatikus allergiákkal és az ételintoleranciákkal, ugyanis míg utóbbi kettő elég kellemetlen tud lenni, az anafilaxiás allergia ennél sokkal több: életveszélyes.

„Az allergiánál nem az első reakció szokott a súlyos lenni. Ez ugyanis egy folyamat, ami többféle reakcióval járhat: lehet azonnali, késleltetett, helyi, vagy egész szervezetet érintő. Ha bármilyen szokatlan reakció történik, akár »csak« egy csalánkiütés, akkor érdemes átgondolni, hogy mi okozhatta. Lehet étel – ma már egészen kis korban adni kell a gyerekeknek a leggyakoribb allergéneket –, gyógyszer, pollen és rovarcsípés is a probléma oka. Ha könnyen ki tudjuk deríteni, hogy mi okozta, akkor kicsit könnyebb a helyzetünk. Mivel a legtöbb esetben gyorsan alakulnak ki a tünetek, a szülő nagy valószínűséggel vissza tudja idézni a lehetséges okozókat.

Általában a második találkozás már súlyosabb reakciót hoz, és amikor már szem- és szájödéma alakul ki – ezeket én képen meg is szoktam mutatni –, akkor már nem biztos, hogy elég egy allergiacsökkentő beadása” – mondja a szakember.

Szerinte ma már remélhetőleg senki nem a kalciumhoz nyúl ilyen helyzetben, hanem tart otthon a gyerek korának megfelelő allergiacsökkentőt, különösen, ha történt már gyanús eset. 

Felhívja a figyelmet: ha ödéma alakul ki, már érdemes fényképet készíteni, mert ha beadjuk az allergiacsökkentőt, csökkenhet ugyan a tünet, viszont fontos, hogy lássa orvos a gyereket, mert itt fog eldőlni az, hogy mi a következő lépés: szükséges-e az epipen felírása, vagy sem.

„Az allergiás reakciók közül a legrosszabb eshetőség az, hogy gégeödéma alakul ki, és elzárja a légutat – ez a többedik találkozásnál szokott megtörténni. Ha esetleg még nincs otthon epipen, iszonyú fontos az azonnali mentőhívás, és hogy a hívás során elhangozzon, milyen tünetek vannak.

A tanfolyamon azt is meg szoktam mutatni, hogyan kell beszúrni az epipent. Természetesen ha erre kerül sor, utána mindenképpen mihamarabb orvoshoz kell fordulni, mert ez egy adrenalininjekció, ami hatással lesz a szervezetre – és természetesen azért is, mert fel kell írni a következőt is. Azt gondolom, hogy az érintett gyereket fel kell, és fel is lehet erre készíteni.” 

Az anafilaxiás allergiáról szóló korábbi cikkünkben további részleteket olvashattok erről. 

Kiütések

A kiütésekről a szakember szerint azért fontos beszélni, mert bár van olyan, amivel az égvilágon semmi teendő nincs, mégis megijeszti a szülőket. Nagyon egyetértek, mi ugyanis nemrég egy rózsahámlás nevű betegségre paráztunk rá teljesen (mint kiderült: teljesen ártalmatlan kísérője akár hetekkel korábbi vírusfertőzésnek, nem fertőz, nem okoz semmi gondot – mégis ijesztő elsőre).

„A legkisebbeknél is előfordul az anyatejes kiütés, ami kis fehér, piros udvarú, pattanásszerű dolog. Nagyon sokan rögtön ekcémára gyanakszanak, és tejmentes anyai diétába kezdenek miatta, pedig egyáltalán nem indokolt. Ezek a kiütések az anyai hormonhatások miatt jönnek-mennek a baba testén, és semmilyen teendőt nem igényelnek. A skarlát, ami szintén kiütéseket okoz, egy kezelhető betegség, még ha elsőre ijesztő is, nem igényel sürgősségi ellátást. Ma már a legtöbb gyerek kapott bárányhimlő elleni oltást, de kevesen tudják, hogy a kiütések akkor is előjöhetnek, ha be van oltva, csak minden tünet sokkal enyhébben jelentkezik. Viszont vannak például

a bevérzések, amik a lábszáron és a karon jelennek meg, és egy nagyon súlyos, azonnali ellátást igénylő betegség, az agyhártyagyulladás kísérő tünetei lehetnek, és ha előzmények nélkül megjelennek, azonnal a sürgősségire kell menni.”

Az egy és három év közötti kor különösen az, ami lankadatlan éberséget igényel szülői részről, ám – ahogy az Hadnagy Zsuzsanna tanácsaiból is látszik – sok vészhelyzetet kivédhetünk megelőzéssel, sok túlzó reakciótól megkímélhetjük magunkat és a gyerekünket, ha jól informáltak vagyunk, amikor pedig tényleg nagy a baj, a fenti tanácsok révén akkor is tudhatjuk, hogy merre induljunk.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / ArtistGNDphotography

Tóth Flóra