Pontosan hogy néz ki a magzatfordítás?

Magyarországon külső magzatfordítást csak kórházi körülmények között lehet végezni, adott feltételek mellett – de csak kevés intézményben elérhető a lehetőség, az állami szférában különösen. A feltételek a következők: betöltött 37. terhességi hét, a medencébe nem beágyazott baba (ez azt jelenti, hogy a feneke kimozdítható), megfelelő mennyiségű magzatvíz, megfelelő elhelyezkedésű méhlepény és köldökzsinór, és a magzat mérete is fontos tényező. Még ilyen körülmények között is

hivatalosan csak 50 százalék esély van rá, hogy a folyamat sikerrel lezajlik.

A szakemberek szerint a külső magzatfordítás legnagyobb kockázata az, hogy nem sikerül megfordítani a babát, de előfordulhat az is, hogy a folyamat során beindul a szülés – ezért fontos, hogy a 37. hét betöltése után kerüljön rá sor. Célszerű nem is később belevágni, mert minél kisebb a magzat, annál könnyebb a fordítás.

Dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyász főorvos, a hazai külső magzatfordítás elismert szakértője azt mondja: minden nemzetközi szervezet (például a WHO is) ajánlja a külső fordítást mint a nagyobb kockázattal járó császármetszés elkerülésére alkalmas beavatkozást.

A fordítást megelőzi egy magzati NST-vizsgálat, egy ultrahangvizsgálat, a legtöbbször a kismama kap olyan gyógyszert (infúzió formájában), ami ellazítja a méh izomzatát. Maga a fordítás folyamata néhány perc, ebben a videóban végig is tudjátok nézni, ahogy Siklós Pál és munkatársa megfordítanak egy magzatot (5.10-kor kezdődik a fordítás):

A fordítás után újabb vizsgálatok következnek, amelyek során ellenőrzik a baba szívműködését (lehet, hogy a fordítás hatására néhány percre picit magasabb lesz a baba szívfrekvenciája). Ebben a videóban egy szülész-nőgyógyász anya meséli el a saját, páciensként megélt magzatfordítását, ebből kiderül, hogy sokan tartják ósdi, vajákos módszernek ezt a technikát, pedig az adatok nem ezt támasztják alá: valójában ez egy evidenciaalapú, a WHO és más szakmai szervezetek által is támogatott módszer.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Mik a kockázatai, és milyen más lehetőségeink vannak?

A legnagyobb kockázat a korábban már említett sikertelenség, illetve a szülés megindulása.

Az anya számára maga a folyamat nem kellemes, akár fájdalmas is lehet.

Néhány kismama ódzkodik a beavatkozástól, gyakran azért, mert azt gondolják, nem véletlen a medencevégű fekvés, oka van annak, hogy úgy fekszik a baba, bár a szakemberek szerint a legtöbb esetben nincs orvosi ok a dolog mögött. Más kismamák túl durvának érzik a módszert, és egyéb lehetőségekkel próbálkoznak. Ilyen lehetőség az úgynevezett Spinning Babies® módszer, ami egy anyai aktivitásra is építő új szemlélet, amelynek segítségével szintén megfordulásra lehet bírni a babát (ebben a Császárvonal-cikkben olvashattok róla részletesen).

Valóban nem csak pozitív tapasztalatokról lehet hallani

A Flór Ferenc Kórházban elérhető lehetőségről tudósító poszt alatt egy olyan család is kommentelt, aminél

sikeres volt ugyan a fordítás, de a baba így sem helyezkedett megfelelő pozícióba (úgynevezett homloktartásba), így végül vákuum segítségével fejezték be a szülést, ami neki és az anyának is sérüléseket okozott (az anyán helyreállító műtétet is kellett végezni).

Persze a közvetlen összefüggés nem egyértelmű, és általában nem efféle okok állnak amögött, ha egy intézményben nem végeznek ilyen beavatkozást. Sokkal inkább az, hogy idejétmúltnak tartják. Ennek ellenére sok kismama választja vagy választaná ezt a lehetőséget, mint az esetleges császármetszést, így nagyon fontos információ, hogy hol elérhető jelenleg.

Hol igényelhető még a külső magzatfordítás vagy a faros babáknál a természetes szülés?

Sajnos a magyar szülészeti ellátásban nagyon nehéz információt szerezni, így az állami rendszeren belül csak korábbi tapasztalatokra hagyatkozhatunk, nincsenek transzparensen kommunikált protokollok. Tudomásom szerint jelenleg Budapesten a Szent Imre Kórházban vállalnak külső magzatfordítást az állami rendszeren belül, és korábbi hasonló beavatkozásokról tudunk az egyesített Szent István és Szent László Kórházból. A magánellátás ebből a szempontból egyszerűbb: a TritonLife Róbert Kórházban a fenti videóban is nyilatkozó, sőt külső magzatfordítást bemutató Siklós Pálnál elérhető ez a szolgáltatás – az intézmény oldalán az ára is megtalálható.

A farfekvéses babák természetes szüléséről sajnos még kevesebb információ elérhető. Ez a beszámoló azt állítja, hogy Budapesten három intézményben vállalnak faros szülést: ebből az egyik a Szent István Kórház, a másik pedig biztosan a Szent Imre Kórház. A Császárvonal zárt Facebook-csoportjában elérhetők friss információk és első kézből származó tapasztalatok.

A kistarcsai Flór Ferenc Kórház elérhetőségeit pedig megtaláljátok a Másállapotot a szülészetben posztjában:

Ti vállalnátok a fordítást?

További információkat és külföldi tapasztalatokat ITT és ITT találtok a témában.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / shinorosov

Tóth Flóra