Szklerózis multiplex a felszín alatt – Minden, amit az MR-vizsgálat megmutat a betegségről
Támogatott tartalom
„Time is brain” – azaz „Az idő agy” – tartja a mondás szklerózis multiplex szakértőinek köreiben, mert ennél a betegségnél (is) elengedhetetlen, hogy minél hamarabb észrevegyék, és elkezdjék a kezelését. Ugyanis ahogy fogy az idő, úgy csökkenhet a beteg agyának térfogata. Ahhoz pedig, hogy pontos diagnózist tudjanak felállítani az orvosok, bele kell látniuk az agyba – itt jön képbe a radiológia, azon belül is az MR-vizsgálat, aminek segítségével teljesebb képet lehet kapni a beteg állapotáról. Hogy mit mutat meg pontosan egy ilyen vizsgálat, és miért játszik központi szerepet a szklerózis multiplex diagnózisának felállításában és utánkövetésében, arról dr. Losonczi Erika beszélgetett dr. Kincses Zsigmond Tamással, a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar Radiológia Klinikájának intézetvezetőjével az eSzMecsere podcastben. Dián Dóri ajánlója. (A podcast korábbi részeit ITT, ITT, ITT és ITT találjátok.)
–
Az MR-vizsgálat nagyon fontos része a szklerózis multiplex diagnosztizálásának és a kezelés utánkövetésének. A beteg akkor találkozik először ezzel a vizsgálattal, amikor már megalapozott a gyanú, hogy szklerózis multiplexben szenved. Ez a vizsgálat megmutatja, ha betegség kiterjedését, illetve a háttérben zajló folyamatokat, akár enyhe tünet esetén is.
Ez roppant lényeges pont, ugyanis az SM esetében kifejezetten fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a kezelés. „Kisebb változásokat is hamarabb észre tudunk venni, ezért bizonyos időközönként a kezelés utánkövetésére is használunk MR-vizsgálatot. És természetesen akkor is, ha a kezelés ellenére mégis rosszabbodik a beteg állapota, mert azt meg kell nézni, hogy az valóban a szklerózis multiplexhez kapcsolódik, vagy valami más okozza” – mondja a szakértő.
A diagnózis felállításához feltétlenül szükséges egy ilyen vizsgálat, de a későbbiekben is szükség lehet rá. A kezelés elindítása után fél évvel újra el szokták végezni, ugyanis vannak olyan gyógyszerek, amiknek nem azonnal jelentkezik a hatásuk, és ennyi idő elteltével már látszik, hogy mi változott a terápia hatására. Ezután a kezelés elején még évente, aztán pedig, ha stabil és nem rosszabbodik a beteg állapota, elég lehet két-három évente elvégezni a vizsgálatot.
Mit mutat meg az MR?
Dr. Kincses Zsigmond Tamás szerint a leleten a legkönnyebben észrevehető tulajdonságok az úgynevezett léziók, amik a gyakorlatban fehér pöttyöket jelentenek. Ezek bárhol előfordulhatnak az agyban és a gerincvelőben, de vannak bizonyos területek az agyban, ahol jellemzőbb az előfordulásuk, mint máshol. „Abból, hogy hány góc van és milyen elhelyezkedésben, azt tudjuk megmondani, hogy az a bizonyos térbeli disszemináció igaz-e a betegségre, magyarul több helyen van-e eltérés a központi idegrendszerben.
Ugyanis nemcsak egy góca van ennek a betegségnek, hanem több – multiplex, ezért is hívják így.”
– mondja a szakértő.
A másik, ami a betegségre jellemző és a leleten látható, az úgynevezett fekete lyuk. Ezek azok a gócok, ahol már súlyosan károsodott az idegszövet. Dr. Kincses Zsigmond Tamás szerint az, hogy valakinek az MR felvételén egy-két „fekete lyuk” látható, még nem jelent komoly problémát, az agy ugyanis nagyon jól kompenzál. Ez a tulajdonsága egyébként amilyen hasznos ebben az esetben, olyan rossz is, ugyanis a betegség felismerésében gátol, hiszen egy ideig olyan jól kompenzál az agy, hogy nincsenek tünetek, és előfordul, hogy már csak akkor jelentkeznek a szimptómák, ha előrehaladott a betegség.
A léziókon és a fekete lyukakon kívül pedig azt is megmutatja az MR, hogy radiológiai szempontból aktív-e a betegség. Ez pedig abból látszik, hogy a beadott kontrasztanyagot halmozzák a gócok.
Ezeken túl azt is látni a felvételeken, hogy mennyit csökkent az agy térfogata, és hogy ez milyen ütemben történik. A szakértő azt mondja, pár évvel ezelőtt került csak be a köztudatba, hogy az SM-es betegek agyának térfogata gyorsabban csökken, mint az egészségeseké, ez kezelés nélkül akár 0,4 százalék feletti is lehet évente.
Számít az idő!
Ahogy a bevezetőben is írtam, nagyon fontos, hogy a diagnózis felállítása után minél hamarabb elkezdjék a kezelést, ugyanis az idő előrehaladtával csak romlik a beteg állapota.
„Nincs értelme várni, nem szabad várni, higgyenek a kollégáimnak, ne kezdjenek el más terápiákat keresni, ne várják azt, hogy az idő meggyógyítsa, ne kezdjenek alternatív terápiába!
Szklerózis multiplexet szerencsére tudunk jól diagnosztizálni és egész jól tudunk kezelni. Nem tudjuk meggyógyítani, de célként tűzhetjük ki azt, hogy a betegség aktivitásmentes legyen. Ezt viszont a kollégáimmal együtt lehet elérni” – hangsúlyozza a szakértő.
Dián Dóri
További hasznos információkért hallgassátok meg a szklerózis multiplexről szóló podcast ötödik részét!
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Monty Rakusen
MAT-HU-2200090
