Krónikus fejfájást is okozhat a rossz tartás! – Hogyan előzhető meg a gyerekek gerincproblémája?
Tizenhárom éves lehettem, amikor az iskolai egészségügyi szűrésen kiderült: van egy enyhe gerincferdülésem. Emiatt gimnáziumban már nem is járhattam a többiekkel testnevelésórára, helyette a biológia szertárban ütöttem el az így kialakult lyukasórákat (titkon a többieket irigyelve, amiért kosarazhatnak együtt). Hetente kétszer délután pedig vissza kellett mennem a suliba gyógytornára, amit viszont rettentő unalmasnak tartottam, ha csak tehettem, ellógtam az egészet. Nem sok értelmét láttam, részben azért, mert sajnos semmi olyan eszközt, bevált gyakorlatot nem adott a kezembe, amivel később, ülő foglalkozást végző felnőtt emberként megelőzhetném az esetleges gerincproblémákat. A mai gyerekek – úgy képzelem – az okostelefonok és a már egészen kicsi korban használatba vett kütyük miatt talán még inkább ki vannak téve a hátproblémák veszélyeinek. Mit lehet tenni, hogy megelőzzük a gerincferdülés kialakulását? Mire érdemes odafigyelnünk szülőként? Erről kérdeztem Rácz Szabó Viola gyógytornászt. Fiala Borcsa írása.
–
Sajnos az iskolai szűréseken nem feltétlenül derül ki, ha egy gyereknek gerincproblémája van
Hiszen itt általában annyi történik, hogy az általános orvos néhány perc alatt megvizsgálja sorban a gyerekeket. Megkérik őket, hogy hajoljanak lassan előre. Ebből már a bordakosarat is érintő elváltozásokat, illetve nagyobb mértékű gerincferdülést észre tudják venni, de apró egyéb jeleket nem. Pedig az alapos megtekintés nagyon fontos. Ezért ez távolról sem tekinthető precíz elemzésnek, ennyiből nem feltétlenül lesz nyilvánvaló, ha gond van. A szülő sem biztos, hogy észreveszi, ha valami nem stimmel, hiszen egy kezdődő gerincproblémát nehéz kiszúrni szakértelem nélkül. A legjobban röntgenfelvétellel lehet felállítani a diagnózist, illetve egyáltalán megállapítani a gerincprobléma jelenlétét, ebből már az is kiderül, hogy az milyen fokú és pontosan hol található.
Ha tehát arra gyanakszunk a gyerekünk tartása, mozgása miatt, hogy esetleg gond lehet, érdemes felkeresni egy specialistát.
Szerencsére kisebb korban még sok mindent lehet kezdeni egy kezdődő gerincferdülés esetén, de a megelőzés is rendkívül hatékony, ha odafigyelünk rá. Ez utóbbi azért is nagyon hasznos, mert a mai gyerekek a sok ülés, és a digitális kütyük miatt is jóval több ilyesfajta veszélynek vannak kitéve. Tornával, gyógytornával, vagy Schroth-terápiával (ami egy légzéssel összekapcsolt, nyújtással és nagyon precíz izomerősítéssel kombinált háromdimenziós kezelési eljárás, mellyel a gerincferdülés különböző formái, a Scheuermann-kór, tartási rendellenességek, a gerinc ismeretlen eredetű fájdalmai és degeneratív elváltozásai javíthatók) sokat tehetünk a gyerekek gerincének egészségéért.
Azt fontos tudni, hogy a gerincferdülés lehet szerzett, de genetikai is
Ez utóbbi esetben a csont egyik része nem úgy fejlődik, mint a másik, emiatt alakul ki a gerinc nem megfelelő alaphelyzete, de az izmok diszharmonikus működéséből is eredhet a gerinc nem megfelelő fejlődése, állapota. Ebben az esetben sok tevékenység okozhat gerincproblémát, és ez a gyakoribb forma, a jó hír pedig az, hogy ezeket ki lehet küszöbölni, nagy figyelem, fegyelem árán. Ilyen, ha a gyerekek csak az egyik vállukon hordják az iskolatáskát, ha írás közben mindig csak az egyik oldalukra hajolnak gerincükkel, ha otthon ülés, tévézés közben mindig csak egy irányba fordulnak el.
Rengeteg helyzet adódik tehát, amikor egy gyerek rendszeresen felemásan tartja magát akár több órán át, ami hosszú távon a csontok és az izmok fejlődésére is kihat.
Amivel mi szülőként, tanárként tudunk foglalkozni, az az, hogy figyeljük, az iskolában, otthon hogyan tartja magát a gyerek, illetve megtámogatjuk olyan mozgásformákkal, amelyek elősegítik a gerinc, a csontozat és az izomzat egészséges fejlődését. Az önmagában nem elég, ha csak rámordulunk a gyerekre, hogy ne tartsa magát görbén, húzza ki magát, hiszen neki is el kell magyarázni, ennek mi az oka, mit miért tegyen vagy ne tegyen, arról nem is beszélve, hogy az ő belső testképének megélése jelentősen eltérhet a mi percepciónktól. A legjobb lenne már a gyerekeknek megtanítani szakember által a helyes tartás alapjait, miértjeit különböző helyzetekben és munkavégzés során, így sok ortopédiai probléma megelőzhető lenne idősebb korban.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: mozogni muszáj!
Már azzal nagyon sokat tehetünk a gyerekekért, ha rávesszük őket a rendszeres testmozgásra. Hogy ez pontosan mi legyen, azzal kapcsolatban a gyógytornász szakértő, Rácz Szabó Viola azt mondja, feltétlenül olyan legyen, amit a gyerek szívesen csinál, illetve jó szakember, edző kezére bízzuk, aki figyeli, fejleszti, és korrigálja is a mozgását. „Bármit csinálunk, azt helyesen csináljuk!”
A felemás sportok azonban (amik csak egy oldalra erősítenek, például azért, mert az eszköz egykezes) – főleg kis korban, fejlődésben lévő szervezet esetén, vagy ha felmerül a gerincprobléma esélye – nem szerencsések. Ilyen a tenisz, az egyoldalú evezés, de a pingpong is. Ez alól jelenthet kivételt, ha a gerincferdülése miatt éppen azt az oldalt lenne érdemes fejleszteni – erről azonban mindenképp konzultáljunk szakemberrel! A szimmetrikus terhelést biztosító sportok bátran művelhetők a mindennapos korrigálás és terápia mellett. Ilyen például az úszás, evezés, röplabda stb. Ez esetben csak akkor kell kikérni szakértő véleményét, ha még egyéb paraméterek is szerepet játszanak a gyerek egészségében. Ezáltal mindent megtehetünk, hogy a legmegfelelőbb megoldás szülessen.
Egyébként kisgyerekeknek, általános iskola alsó osztályában heti két-három edzés (sporttevékenység) lenne a megfelelő, ezeknek ideje pedig intenzitásfüggő Rácz Szabó Viola szerint, de mindenképp kell valamivel kompenzálni a folyamatos ülést,
ahol ráadásul a gyerekeknek még a nyakuk sem tud megfelelő mértékben mozogni, hiszen vagy a táblára néznek, vagy le, maguk elé a tankönyvekre, füzetbe.
Így ne kövülj meg!
Gyerekekre és felnőttekre egyaránt érvényes, hogy nagyon káros sokáig egy adott pozícióban maradni. Így az lenne az ideális, ha időről időre (lehetőleg minél sűrűbben) megszakítanánk azt a pózt, amibe munka vagy tanulás közben belemerevedünk. A szakember szerint jó lenne, ha legalább az általános iskolában lehetőség lenne rá, hogy tízpercenként a gyerekek felállhassanak, ha többre nem is, de legalább pár guggolás, néhány karkörzés erejéig, ami nemcsak a szervezetüknek, de a vérkeringésüknek, így az agyuknak, az idegrendszerüknek és a gondolkodásuknak is jót tenne.
Nehéz feladat, de arra is fontos lenne odafigyelni, hogy a gyerekek (és mi is) ne töltsenek el túl sok időt telefonozással, a „mobilnyomkodó póznak” ugyanis rendkívül káros következményei vannak. Az ember válla ilyenkor beesik, a nyakát előrenyújtja egy természetellenes pozícióba, aminek az lesz a következménye, hogy a fej súlytöbblete az utolsó nyaki és az első háti csigolyán nyugszik. Ennek nem csupán az lehet a hosszútávú következménye, hogy idős korunkban úgynevezett banyapúp alakul ki a nyakunk tövében, de krónikus fejfájást is okozhat, amit nem gyógyszerekkel kellene megpróbálni elmulasztani, hanem helyes tartással és tornával kezelni, még jobb esetben pedig megelőzni.
Fiala Borcsa
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Madhourse